Kihajtjuk a belünket, és ez most ennyire elég

A magyar kézilabda-válogatott Svájcot egy ponttal megelőzve jelenleg az ötödik helyen áll a középdöntős csoportjában az Európa-bajnokságon. Általánosságban elmondható, hogy csalódottak emiatt a játékosok.

A kapuban remekelő, az egész mezőnyt tekintve a második legjobb mutatókkal rendelkező Palasics Kristóftól azt kérdeztem, mik azok az apróságok, amik hiányoznak a csapat játékából, amikkel több pontot is szerezhettek volna.

„Az lehet egy tanulság az Eb-n, hogy a nagyon jó nem elég, annál több kell. Izland ellen nagyon jól játszottunk, de 18 védése volt a kollégának, míg a magyar oldalnak 14. Ez nem kevés, de mégiscsak jobb volt Hallgrímsson. Svájc ellen, ha csak mínusz ötig hagyjuk elmenni őket, akkor megint más a meccs. Nem szabad, hogy mínusz háromról mínusz ötig elengedjük a riválisunkat, még tovább pláne nem. Szlovénia ellen tovább kellett volna vezetnünk. Ezek az apróságok azok, amik előrébb vihettek volna. Tudtuk az elejétől, hogy Bánhidi Bence nélkül nehezebb lesz, mert a világ bármelyik válogatottjában ott lenne a helye a beálló posztján, és védekezésben is, támadásban is biztosan hozzátenne a játékunkhoz. Kihajtjuk a belünket, nem marad senkiben tartalék, mindenki ki akar adni magából mindent, de ez most ennyire elég. Az a pici plusz nincs velünk, mint két éve, amikor elcsíptük az ötödik helyet az Eb-n.”

Palasics ötven védésnél tart, ennél többet csak a német Andreas Wolff mutatott fel öt meccs alatt. Nagy elismerésnek tartja ezt, de sajnálja, hogy nem készül olyan statisztika, hogy az előtte lévő védőfal hogyan dolgozik. Sipos Adriánnal csapattársak a Melsungenben, Ligetvárit Veszprémből ismeri – az, hogy két ilyen védő van előtte, erősen közrejátszik abban, hogy ilyen kiemelkedő a statisztikája.

A 23 éves kapus úgy gondolja, hogy jó döntést hozott azzal, hogy a Bundesligában folytatta a pályafutását tavaly nyártól – a fejlődése érdekében így kellett döntenie, és át kellett igazolnia Veszprémből. Németországban hétről hétre a világ legjobbjaival mérheti össze a tudását, és igyekszik a legnagyobb sztárok gondolatait kiolvasni.

A Bánhidi távollétében első számú irányítóvá váló Rosta Miklós 21 gólnál jár, de mint mondta, nem ez érdekli, össze tudná számolni a góljait meccsenként, de magával a gólszámmal nem is volt tisztában, annyira csak az számít neki, hogy a válogatott legyen sikeres. Tőle is azt kérdeztem, mi az a nüansz, ami nincs most mellettük.

„Bárkit mondhatnék a csapatból, tényleg bárkit, ugyanúgy gondolkodunk: az egyéni sikeresség a háttérbe szorul a csapat sikeressége mögött. Az a lényeg, hogy Magyarország neve mellé kerüljön a két pont. Izland ellen csalódottság volt bennünk, Svájc ellen jött a hiányérzet, és a szlovénok elleni vereség is azt hozta elő bennem. Izland és Svájc ellen is egy-egy labdán múlt, hogy nem lett jobb az eredmény, Szlovénia ellen kettőn. Ebből is látszik, amikor azt mondjuk, hogy minden labda, minden támadás számít, az nem közhely, hanem tény. Ilyen a sport, ilyen játék a kézilabda, ennyire kiegyenlítődött a nemzetközi mezőny. Most kevesebb a szerencsénk, 2024-ben inkább felénk billentek ezek a helyzetek, most nem. Arra kell törekedni, hogy ne jussunk el idáig, olyan kiélezett helyzetig, hogy egy labdán múljon a pontok sora, hanem magabiztosabban játsszunk.

Minden világversenyre úgy érkezünk, hogy szeretnénk valami nagyot alkotni, másképp nem is éri meg elindulni. Most még van két esély, a svédek és a horvátok ellen megmutathatjuk, milyen tartás van bennünk.”

Rosta úgy látta, talán jobb, hogy ezek a hibák most ütköztek ki, nem pedig egy év múlva, amikor a világbajnokságon már az olimpiai részvételért megy a harc, vagyis még nagyobb a tét. Párizsban ott volt az olimpián, Los Angelesbe is szeretne kijutni 2028-ban, de addig még sok fontos meccs jön. Európa általában nyolc résztvevői helyet szokott elvinni az olimpián, de a magyarral együtt tizenegy nemzet van, ami reális célként tekint az olimpiai részvételre.

Ilics Zorán Szlovénia ellen álomszerűen kezdett, mind a négy lövéséből gól lett az első tíz percben. Utána cserét kért, mert elfáradt. A folytatásban, kisebb pihenő után már nem célzott ennyire jól, nem tudta növelni a góljai számát. A helyére érkező Ónodi-Jánoskúti Máté megoldotta a feladatát, szintén négy góllal zárt.

„Fazekas Gergő a szobatársam, klubtársak is vagyunk a lengyel Plockban. Sokat beszélünk arról, min lehetne javítani, hogy az apróságok mellettünk legyenek. Erősebb a mezőny, mint két éve. Szlovénia ellen befagyott a támadójátékunk, de egyébként a helyzetkihasználás az szerintem, ami miatt csak egy pontnál tartunk, és nem többnél, és nem arról beszélünk, mi kell az elődöntőhöz. Amiket Chema mond, az jó, a szlovénok ellen működött az első félidőben. A hibáink utána jöttek. Összességében a végjátékban, ha higgadtabbak vagyunk, akkor előrébb lehetnénk.”

Ilics arról is beszélt, hogy eddig mindig volt pihenőnap, most a svédek és a horvátok elleni meccs között nincs, ez új feladat, amihez nagyon nehéz lesz alkalmazkodni, de mindent megtesznek a szép zárásért. A Svédország elleni találkozó kedden 20:30-tól kezdődik, szerdán a horvátokkal játszunk 18 órától.