Szerbia újra legyőzte Magyarországot, megnyerte a vízilabda-Európa-bajnokságot

A két csapat már találkozott csoportmeccsen ezen a tornán néhány napja, akkor Magyarország 3-0-s előnybe került, de egy góllal, 14-15-re veszített, Szerbia különösen a harmadik negyedben játszott jól. Abban bízhattunk viszont, hogy Szerbia nem annyira jó csapat, hogy kétszer is le tudja győzni néhány napon belül a mieinket. No, meg abban, ha szakmai oldalról közelítünk, hogy a jobban és gyorsabban úszó magyarok rákényszerítik az akaratukat a riválisukra, akik nélkülözték az egyik nagy klasszisukat, Milos Csukot, aki megbetegedett.

A szerbek kapusa, Milan Glusac az elmúlt napokban közönségkedvenc lett, rögtön védéssel kezdett. A második előnyünket Vigvári Vendel viszont már belőtte, Glusac csak érinteni tudta a szélről érkező labdát. Rögtön jött a magyar találatra a válasz: Lukics középről. Nemsokára kettős előnyből Drasović a blokkok felett megtalálta az utat Vogel kapujában. A túloldalon a balkezes Nagy Ákos rakta a kapufa mellé a labdát.

Lukics belőtte a harmadik gólt is, Vogel Soma az első védésével gondoskodott arról, hogy maradjon az egy gól különbség a két csapat közt az első játékrészben.

A második negyedben Jansik Szilárdé volt az első gól, egy kivédekezett támadás után Vigvári Vendel lövése megfordította az állást. Dusan Mandić a kapufára ejtett, a büntetője viszont pontos volt, és ezzel egyenlített. (4-4)

Az ötödik gól is szerbeké lett, egy emberelőnyt az utolsó pillanatig kijátszottak, Vicónak az üres kapuba kellett csak passzolnia a centerposztról. Igaz a magyarok azt reklamálták, hogy akitől a passzt kapta, már két méteren belülre úszott labda nélkül, ami szabálytalan. Erre a gólra Varga Vince emberelőnyből válaszolt, és ezzel kialakította a félidő végeredményét. (5-5)

A harmadik negyed első gólját Mandić lőtte, ugyan négyen voltak rajta, elhajolt az egyik blokk mellett, és Vogelt is átverte a pattintásával. Martinović egy újabb emberelőnyt értékesített, a rövid sarokba bombázott, ekkor volt először kétgólos különbség a két nemzet közt.

Fekete Gergőt nagyszerűen szolgálta ki Vigvári Vince, és két méterről néhány ütemet kivárva a kapuba passzolt. Nagy Ádám a folytatásban a kapufára lőtt, Fekete Gergőt igen vitathatóan szerelték, büntetőt érő szabálytalanságnak látszott kívülről, a francia bíró viszont nem ítélt semmit. (Varga Zsolt nem kért videózást.) Manhercz Krisztián szétforgácsolta a kapufát, így az egyenlítés nem született meg, így 7-6-ra a szerbek vezettek a zárónegyed előtt.

Az utolsó nyolc percet Vismeg Zsombor hatalmas kapufája nyitotta, Manhercz következő lövése sem volt jó, Dedovic a kapufára ejtett. Jansik emberelőnyben elkapkodta a lövést, Glusac testében elakadt a labda. A szerb kapufa után Fekete jobb sarokba tartó lövését is kitolta a szerb kapus.

Négy perccel a vége előtt büntetőt kaptak a szerbek, Mandić könyörtelen volt, Vogel érezte az irányt, de olyan erő volt a labdában, hogy hárítani nem lehetett. (6-8) Innen már csak a csoda segített. A fáradtan mozgó Manhercz lövését lekapta a szerb kapus, Lazić pedig eldöntötte az aranyérem sorsát. Szimbolikus volt a következő magyar támadás: kettős előnyben lövésig sem jutottunk el.

Mandić ellenben nem tette meg azt a szívességet, hogy hibázzon, nagy gólt lőtt. (10-6) Vigvári Vendel állította be a végeredményt, de ez csak szépségtapaszt jelentett. Szerbia jobb volt, különösen a hajrában.

„Ilyen döntőhöz a tapasztalat hiányzott, amit gyakorolni kell. Fantasztikus utat jártunk be, ezekhez a döntőkhöz meg kell érni. Azzal a lelkesedéssel, amit mutattunk, jó úton járunk. Volt fáradtság rajtunk, de az ellenfélen is, de ők jöttek ki belőle jobban” – értékelte a finálét Varga Zsolt szövetségi kapitány.