25 év, 25 sportsiker – keressük a magyar sport legnagyobb 21. századi pillanatát
Eltelt a 21. század első negyede, így felmerül a kérdés: mi volt az előző huszonöt év legnagyobb eredménye, legemlékezetesebb pillanata a magyar sportban? Egyetlen dolgot még egy évből is nehéz kiemelni, nemhogy egy negyedszázadból – és akkor még nem is beszéltünk arról, hogy itt aztán a sok sportág miatt az almát szükségszerűen a körtével hasonlítjuk össze.
Viszont ha ennek a szavazásnak vége lesz, arra garantáltan tudunk válaszolni, hogy a Telex olvasói mit tartanak az elmúlt huszonöt év legkiemelkedőbb hazai sportsikerének. Természetesen huszonöt emlékezetes teljesítményt ragadtunk ki a szavazáshoz. Az első három részben a focit, a világbajnokságokat, és az egyéb nagy teljesítményeket vettük sorra, most pedig jön a talán legnagyobb menet, a sport legnagyobb ünnepe, az olimpia – és az azokon született emlékezetes magyar sikerek.
A szavazás négy csoportgyőztese (tehát ennek a szavazásnak a győztese is) biztosítja a helyét a január harmadiki final fourban, a négyes döntő győztese pedig méltán érdemli ki a 25 év legnagyszerűbb teljesítményének járó elismerést. Itt van tehát az utolsó rész, nagy olimpiai diadalokkal!
Ekler Luca – világcsúcs és paralimpiai aranyak
Kevés magyar sportolónak adatott meg, hogy a sportolói Oscarnak tartott Laureus gálára meghívást kapjon. Ekler közéjük tartozott. A 2024-es eseményt Madridban tartották, és a világ leghíresebb sportolói voltak jelen, a férfiaknál például Novak Djokovic nyert abban az évben. Ekler nem számított győzelemre a parasportolók között, már azt nagy dolognak tartotta, hogy egyáltalán a jelöltek közé került. Mindezt azzal vívta ki, hogy a 2023-as párizsi paraatlétikai világbajnokságon három aranyérmet nyert, a távolugrásban pedig világcsúcsot állított fel. A szereplése nem volt meglepetés, mert már a 2021-re halasztott paralimpián is az első lett távolugrásban. Ezt a címét egyébként a párizsi paralimpián szakadó esőben védte meg, és mellé a 400 méteres síkfutásban is szerzett egy ezüstérmet.
A Győrben született sportoló tízéves koráig teniszezett és focizott, amikor stroke-ot kapott, és lebénult a bal oldala. A kezeléseknek és a gyógytornának köszönhetően jelentősen javult az állapota, de a bal keze és lába nem jött teljesen rendbe, mert az izmai megrövidültek a végtagjaiban.
Apja segítségével ismerkedett meg az atlétikával, ahol azt érezte, hogy a fogyatékossága nem jelent akadályt. Eleinte az ép sportolók között is versenyzett, majd a Biacsi-ikrek futását látva fordult a paraatlétika felé. Győrben is szép eredményeket ért el, majd a felső fokú tanulmányai miatt a TF-re került, ott pedig találkozott Szalma Lászlóval, és az egykori távolugró klasszissal fejlődött tovább. Egyéni rekordját, az 599 centis ugrást már együtt ünnepelhették.
Hosszú Katinka: négy nap alatt három arany
Öt olimpián járt, az elsőre még tanulni ment tizenöt évesen 2004-ben Athénba, a másodikon csalódott Pekingben, a harmadikon pedig még nagyobbat, mert oda már világbajnokként és az éremszerzés reményében érkezett. Amerikai edzője, Dave Salo ezután vajmi kevés empátiával azt tanácsolta neki, hogy nyisson egy szépségszalont Budapesten. Ez a mondat csak fokozta Katinkában a dacot, és 2013-ban a vőlegénye, Shane Tusup szakmai irányításával megtáltosodott: két aranyat nyert a világbajnokságon. Ekkor már Iron Ladyként emlegették, mert előfordult, hogy szinte az összes versenyszámban elindult egy-egy világkupa-versenyen. 2015-ben ismét két vb-arany jött, az egyiket világcsúccsal szerezte meg.
A 2016-os olimpián 400 vegyesen olyan világcsúcsot ért el (4:26,36), amitől mindenkinek leesett az álla, és amit aztán éveken át üldözött. Pár nappal később 100 háton a nagyszerű fordulója és a kitartó delfinezése hozta meg a sikert, és 200 vegyesen is egy másodperccel volt jobb mindenki másnál. A negyedik arany 200 háton már nem jött össze, ilyen terhelés után már nem bírta a hajrát.
Aztán jött egy viharos válás, ami heteken át témát szolgáltatott a bulvársajtónak. A viszonyuk annyira elmérgesedett, hogy a Katinkáról szóló életrajzi filmben sem szerepelt Tusup. 2019-ben már Petrov Árpád készítette fel, őt is meglepte, milyen magasan van a fájdalomküszöbe. Két arannyal tért haza a koreai világbajnokságról. Ha nem halasztják el az olimpiát, 2020-ban minden esélye meglett volna legalább 400 vegyesen a címvédésre, az az egy év viszont hátrányba hozta, és így csak döntős helyezésekkel kellett beérnie. 98 érmet nyert a különféle világversenyeken, majd abbahagyta, és ma már boldog anyuka.
Kozák Danuta hat aranya: Gerevich mögött, Egerszegi előtt
A kajakos Kozák Danuta ebben a negyedszázadban a magyar sporttörténelem második legeredményesebb olimpikonjává vált. Négy olimpia – hat aranyérem, egy ezüst és két bronz. Már 21 évesen ott volt az első olimpiáján, akkor az ezüstérmes négyes tagjaként. A másodikról már két aranyéremmel tért haza. „A hazai válogatónál egy olimpia döntő már csak könnyebb lehet” – állapította meg a 2012-es sikere után, ami jól érzékeltette, milyen konkurencia volt itthon a szakágban. A négyessel is megszerezték az első helyet.
A 2016-os olimpián aztán ezt is felülmúlta – akkor már férje, Somogyi Béla készítette fel –, három versenyszámban indult, és három aranyéremmel tért haza. Pedig Rióban összeszedett egy olyan hasmenéses vírust, hogy alig tudott lábra állni két napig. Az egyéni és a négyes mellett párosban is győzött, azzal a Szabó Gabriellával, akivel együtt kezdték a pályájukat. Barátnők voltak, és megígérték egymásnak gyerekként, hogy bajnokok lesznek.
A 2021-re halasztott olimpián a négyesben megkérdőjelezhetetlen helye volt, a címvédés megvigasztalta, mert a párosban nyert bronzérmet inkább csalódásként élte meg, az egyéni negyedik helyét pedig egyértelműen annak. Amikor egyszer azt kérdeztem tőle, hatással van-e rá, hogy Egerszegi Krisztinával együtt emlegetik, az volt a válasza, megérinti.
Férfi kézilabda – egy meccs, amire mindenki emlékszik
Nem járt még érem sem érte, mégis felejthetetlen élményt adott a 2012-es olimpián a magyar férfi kézilabda-válogatott. Izland csoportelsőként érkezett a negyeddöntőbe, Mocsai Lajos csapata pedig a negyedik helyről, miután remek második félidei játékkal megverte Szerbiát. A torna viszont, mint minden esetben, ezúttal is itt, az egyenes kieséses szakaszban kezdődött igazán.
Izland 2008-ban ezüstérmes volt, ezen az olimpián akár a végső győzelemre is esélyes. Ezek után a félidőben 16-12-re vezetett Magyarország. Aztán Izland fordított, 27-26-ra, és 14 másodperccel a vége előtt kapott még egy büntetőt is. Fazekas Nándor azonban kivédte Gudjonsson hetesét, a kipattanó pillanatok alatt Lékai Mátéhoz került, aki három másodperccel a vége előtt bedobta. Ezzel döntetlenre mentette a meccset, majd a kétszer tíz perces hosszabbításban a csapatkapitány, Nagy László öt gólt lőtt, Iváncsik Gergő és Császár Gábor egyet-egyet, így sikerült 34-33-ra nyerni. Nyolcvan perc tiszta játékidő egy olyan intenzív sportágban, mint a kézilabda, igazán embert próbáló.
A svédek elleni elődöntőre aztán nemcsak a fáradtsággal kellett küzdenie a csapatnak, hanem sérülésekkel is, ám így is nagyon kevésen, egy gólon múlt, hogy nem sikerült meglepni a skandinávokat. A bronzmeccsen a horvátokkal szemben már nem volt esély. És hogy miért olyan nagy dolog a győztes negyeddöntő? Mert azóta sem volt a sportágnak ilyen eredménye, sőt, már az olimpiára kijutás is egyre nehezebb.
A férfi rövid pályás gyorskorcsolya-válogatott győzelme
1924, vagyis az első téli olimpia óta várt az ország az első aranyéremre. Az 1948-as olimpián a Kékessy–Király műkorcsolya páros, az 1980-as olimpián a Regőczy–Sallay jégtáncospár közel volt az aranyéremhez, Hunyady Emese 1994-ben Ausztriának nyert. 2018-ban viszont eljött a pillanat. Akkor szerencsésen álltak a csillagok, ami már az utolsó kvalifikációs versenyen érezhető volt, mert az utolsó pillanatban csípte el a nyolcadik kvótát a Liu Shaolin Sándor, Liu Shaoang, Burján Csaba, Knoch Viktor összetételű csapat. Aztán az oroszokat kizárták, így a magyar váltó a kedvezőbb elődöntőbe került, Japánt és az Egyesült Államokat kellett megelőznie. Sikerült.
A döntőben a házigazda koreai csapat kicsúszott, így az érem már biztos volt, de egy remek váltással, Liu Shaolin leszedte a kínaiak utolsó emberét. Ünnepelni nem lehetett azonnal, de a zsűri végül helybenhagyta a sorrendet. Óriási siker volt, a sportág 1988-ban alakult meg itthon, és 30 év után már a legmagasabb csúcsra ért.
Négy hasonló képességű embert egy sportágban sem könnyű találni, a magyar váltó akkor ugrott még magasabb szintre, amikor Liu Shaoang felnőtt korú lett. Kevés magyar aranyérem váltott ki ekkora nemzetközi hatást, mint ez, nem is feltétlen a váratlansága miatt, hanem mert egy nem európai központú sportágban a legkisebb európai ország a dobogó tetejére került.
A férfi vízilabda-válogatott triplázása
Az 1976-os olimpiai győzelem után sokszor ment ki úgy az olimpiára a magyar vízilabdacsapat, hogy minden megvan a nagy csapat nyomába lépéshez. De hiába voltak jó játékosok, még az éremszerzés is csak egyszer, 1980-ban sikerült. 2000-ben aztán a csapat Európa-bajnokként érkezett az olimpiára, és ugyan a csoportmeccseken döcögött a játék, utána minden a helyére került, legyőzték az olaszokat, a jugoszlávokat, a döntőben pedig átgázoltak az oroszokon is.
A 2003-as vb-arany után már favoritként tartották számon Athénban Kemény Dénes válogatottját, ami az első meccsen megverte a szerbeket, majd a döntőben újra. Persze ez nem volt ennyire egyszerű, hihetetlen izgalmakat hozott a döntő, 3-0-ra és 7-5-re is vezettek a szerbek. Szécsi Zoltán üvöltött a kapuban, hogy védekezzenek már, és ezt a figyelmeztetést megfogadták a társai. Tizenhárom percen át nem kaptak gólt, Kiss Gergő pedig bevágta a nyolcadik gólunkat, amire nem jött válasz.
A 2008-as olimpián a nagy rivális szerbek elvéreztek az elődöntőben, a magyarok Montenegro legyőzésével jutottak át a döntőbe, ahol az Egyesült Államok ellen már gálaelőadást láthattunk, Molnár Tamás, Biros Péter és Varga Dénes ámulatba ejtő góljaival. 14-8 lett a vége, és ezzel fantasztikus sorozatot hozott össze a csapat a három olimpiai arannyal, generációkra volt nagy hatással, a történetükről készült film nagy sikerrel futott a mozikban. Belegondolni is szörnyű, hogy a csapatkapitány, Benedek Tibor már nem lehet közöttünk, tragikusan fiatalon, 47 évesen halt meg 2020-ban.
Szilágyi Áron triplája, ami még senkinek sem sikerült
A magyar kardvívás dicsőséges múltjában, de az egész világon sem volt olyan, hogy valaki három egymást követő olimpián a legjobb legyen az egyéni versenyben. Szilágyinak sikerült ez az egyedülálló bravúr. A Vasas versenyzője már 17 évesen berobbant a világ élvonalába, amikor döntő érdemei voltak az oroszok legyőzésében a világbajnokságon, a kor klasszisát, Pozdnyakovot 8-3-ra verte meg Szentpéterváron. Az első olimpiáján Pekingen viszont nem szerzett jó élményeket. Négy év múlva a csapat nem is jutott ki, csak ő egyéniben.
Londonban, 2012-ben aztán csak vitte előre a kardja, olyan ihletett állapotban volt, amiről minden versenyző csak álmodik, és azért fohászkodik, hogy ne egy novemberi szürke délutánon, egy edzésen jöjjön ez elő, hanem az olimpián. A negyeddöntőben volt a legszorosabb asszója, a német Hartung ellen, utána simán lépett át az ellenfelein, a döntő is izgalommentesre sikeredett. Akkor még Somlai Béla készítette fel, utána vette át Decsi András. A 22 éves Szilágyi a győzelem után nem mulasztott el köszönetet mondani Faludi Viktória pszichológusnak sem.
Rióban a döntő újra sima volt, az amerikai Homer nem tudta megnehezíteni a dolgát. Előtte voltak szenvedősebb meccsei, a belarusz Bujkevics, vagy a koreai Kim ellen. Itt a magyar küldöttség zászlóvivőjeként nyert, ami korábban évtizedeken keresztül senkinek nem sikerült, már-már átkot emlegettek ezzel kapcsolatban.
És jött Tokió, ahol az elődöntőben hatalmas feszültség mellett múlta felül a grúz Bazadzét 15-13-ra. Aztán a fináléban az olasz Samele ellen virtuózan, szellemesen, könnyed tusokkal nyert 15-7-re. „Őstehetség? Az nem én vagyok, hanem valaki más” – mondta már az aranyéremmel a kezében. 2022-ben pedig feltette a teljesítményére a koronát, miután Kairóban megnyerte az egyéni világbajnokságot – a kollekciójából akkor már csak ez a medál hiányzott (a vb bizonyos szempontból nagyobb kihívás mint az olimpia, mert hat csörtét kell vívni a győzelemig, míg az olimpián csak ötöt). Szilágyi jó eséllyel ott lesz Los Angelesben is, a hatodik olimpiáján, mert a hiányzó csapatarany még nagyon motiválja.
A sorozat korábbi részeit itt találja. Azoknál már lezárult a szavazás.
