Keressük meg együtt az elmúlt 25 év legnagyobb magyar sportsikerét!
Eltelt a 21. század első negyede, így felmerül a kérdés: mi volt az előző huszonöt év legnagyobb eredménye, legemlékezetesebb pillanata a magyar sportban? Egyetlen dolgot még egy évből is nehéz kiemelni, nemhogy egy negyedszázadból – és akkor még nem is beszéltünk arról, hogy itt aztán a sok sportág miatt az almát szükségszerűen a körtével hasonlítjuk össze. Viszont ha ennek a szavazásnak vége lesz, arra garantáltan tudunk válaszolni, hogy a Telex olvasói mit tartanak az elmúlt huszonöt év legkiemelkedőbb hazai sportsikerének. Természetesen huszonöt emlékezetes teljesítményt ragadtunk ki a szavazáshoz, az első részben a foci volt terítéken, a másodikban különleges, sporttörténelmi hőstettek között vártuk, hogy rangsoroljanak az olvasóink.
A harmadik felvonásban azok jönnek, akik világbajnokságon szereztek maradandó, örömteli pillanatokat (ide soroltuk a sakkolimpiákat is, amik technikailag világbajnokságok). A negyedik, befejező részben, holnap, az olimpiák nagy pillanatait vetjük majd össze – aki a mostani cikkből Hosszú Katinkát hiányolja az úszók felhozatalából, majd ott találkozhat vele.
A négy csoportgyőztes (tehát ennek a szavazásnak a győztese is) biztosítja a helyét a január harmadiki final fourban, a négyes döntő győztese pedig méltán érdemli ki a 25 év legnagyszerűbb teljesítményének járó elismerést.
Baji Balázs bronzos futása
A magyar atlétikának 2017 nyaráig hat ezüst- és hat világbajnoki bronzérme volt, de egyik sem sprintszámban született. A 2017-es londoni vb-n Baji a 110 gát utolsó tíz méterén aztán úgy száguldott, hogy sporttörténelmi érmet akaszthattak a nyakába. Amikor lejött az utolsó gátról, az ötödik helyen állt, az utolsó négy lépése szó szerint éremszerző volt. A jamaicai McLeodot és az orosz (bár a nemzete zászlaját nem használó) Subenkovot már nem tudta utolérni.
Magyarország a tizenkettedik lett azon nemzetek közt, akik ezen a távon érmet nyertek az 1983 óta íródó vb-történelemben. „Féltem hinni egyből annak az érzésnek, hogy bronzérmes vagyok, ezért is néztem körül a befutó végén, nem láttam a szélső pályán futókat, nem éreztem azt sem, merre volt Aries Merritt” – mondta a sikere után a civilben állatorvos Baji, aki abban az évben az év legjobb magyar férfi sportolója címet is megkapta.
Az olimpiákon nem járt sikerrel, egyszer sem jutott be a fináléba, de egy emlékezetes kép így is született róla, amikor a korábbi világcsúcstartó, kínai Liu Xiang kezét a magasba emelte 2012-ben. A kínai sztár az első gátban botlott el mellette az előfutamban, meg is sérült, Baji pedig a tiszteletét kifejező gesztussal lett a sportfotók miatt világhírű.
Cseh László vb-aranyérmei
Nem könnyű egy szóval összefoglalni azt a 18 évet, amit Cseh a világ élvonalában töltött. A sztorija 2003-as világbajnokságon kezdődött, akkor tűnt fel, és hirtelen Michael Phelps kihívójaként lépett elő 400 vegyesen. A története a 2021-re halasztott olimpián fejeződött be, amikor a kínai győztes színpadiasan meghajolt előtte, így mutatta ki a tiszteletét a 200 vegyes döntője után. Az volt Cseh utolsó versenye. És hogy mi történt közben? 2004-ben eltörte a lábát, majd három héttel később nyert egy bronzot az athéni olimpián. 2005-ben aranyérmes volt 400 vegyesen, 2008-ban három olimpiai ezüstöt nyert. Mindháromszor az élő legenda Phelps mögött.
A 2011-es sanghaji vb-n (mielőtt még ki nem jött az asztmája) arról beszélt, hogy egy olyan rivális is épp elég lenne, mint Phelps, de neki kettő is jutott, mert a másik korszakos amerikai fenomén, Ryan Lochte is ebben az időszakban versenyzett, és gyűjtögette az érmeit, csúcsait. A 2012-es olimpián ismét bronzérmes lett, 2014-ben edzőt váltott, utólagos elmondása szerint ezt a lépést már korábban meg kellett volna tennie.
2015-ben úgy nyerte meg a vb-t 200 pillangón, hogy az utolsó nyolc méteren nem vett levegőt, és valahogy beesett a célba Chad Le Clos előtt.
Egy év múlva Le Closszal és Phelpsszel holtversenyben csaptak be a célba a riói olimpián, ikonikus a kép, ahogy egymás mellett állnak a nagy ellenfelek a dobogón. Nem aranyérem, hanem ezüst van a nyakukban, de inkább ez a fotó maradt meg az emlékezetben, mint a győztes szingapúri Schoolingé. 2021-ben a sors kegyes volt hozzá: egy tizeden múlt, hogy ott lehessen az olimpiai döntőben, és méltón zárhatta le a karrierjét. Eközben sokan választották példaképnek, mint például a jelen egyik nagy klasszisa, Kós Hubert. A sokszoros bajnok ma villanyszerelőként dolgozik.
Gyurta Dániel vb-triplája (és közben egy olimpiai arany)
15 évesen robbant be a felnőtt mezőnybe az athéni olimpián, olyan eleganciával és sebességgel úszott, hogy csak a japán Kitadzsima előzte meg a 200 méteres mellúszásban. Aztán éveken át nem találta a siker felé vezető utat, sokan szerették volna, ha edzőt vált, de mindvégig kitartott Széles Sándor és csapata mellett. Pekingben az olimpián az előfutamban a legjobb idő az övé volt, aztán nem tudott gyorsulni, és az ötödik lett a döntőben.
A sikerszériája 2009-ben kezdődött a római világbajnokságon, ahol 195 méternél még a negyedik volt, de a célban, kétszáznál már az első, egy századmásodperces előnnyel. 2011-ben fergeteges hajrával előzte meg a nagy ellenfél Kitadzsimát (a japán még a célban is abban a hitben volt, hogy ő nyert), és ezzel megvédte a vb-címét. A londoni olimpián taktikát váltott, nem a hajrájában bízott, hanem végig kőkemény iramot úszott, és ebben is kimagasló volt, világrekorddal győzött. Két nappal a siker után megígérte, hogy az olimpiai aranyérmének a másolatát odaadja huszonévesen elhunyt barátja, a norvég Alexander Dale Oen családjának. Így is tett, szívszaggató pillanatok voltak ezek, egész Norvégia csodálatát kivívta.
2013-ban visszaállt az eredeti harcmodorára: a világbajnoki döntőben 150 méternél még a hetedik helyen fordult, de a célban már első volt. 2015-ben volt még egy világbajnoki bronzérme Kazanyban, de a sikerkorszaka igazából 2013-ban, Barcelonában zárult le. 2017-es visszavonulása óta a külügyminisztériumban dolgozik.
A magyar férfi jégkorong-válogatott feljutása az A csoportba
A 2008-as divízió I-es jégkorong-világbajnokságot Szapporóban rendezték, ahol Magyarország Ukrajnát és a házigazda Japánt megelőzve, mind az öt meccsét megnyerve az első helyén végzett, amivel feljutott az A csoportba.
Az észtek, a litvánok és a horvátok legyőzése elvárásnak tekinthető, de a japánok és különösen az ukránok elleni 4-2-es siker már bravúrnak számított. A válogatott túlnyomó többsége nem fedett pályán tanult korcsolyázni, amikor a Budapest Sportcsarnok alsó szintjén beengedték őket a jégre, három klub gyakorolt egyszerre, és cserélgették egymás közte a harmadokat, hogy egyáltalán edzeni tudjanak. Aztán át kellett adják a helyüket a műkorcsolyázóknak. Innen indulva jutott a csapat a világ legjobbjai közé.
„Zürichben egyszer csak ott álltunk a világ legjobbjaival szemben mi, akik mostoha körülmények közt is űztük ezt a játékot. Hát mi a csoda, ha nem ez? Elmondhatatlan hendikepből indulva kanadai NHL-sztárokkal szemben mutathattuk meg magunkat” – emlékezett vissza Majoross Gergely, aki azóta már a válogatott kapitánya, és elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy a válogatott idén először bent maradt a világ 16 legjobb csapata közt.
Milák Kristóf 19 évesen kápráztatja el a világot
„Ennek a kölyöknek az utolsó száz métere egyszerűen hihetetlen és lenyűgöző volt”
– a világ valaha volt legjobb úszója, az olimpiák legeredményesebb sportolója, Michael Phelps ezekkel szavakkal dicsérte meg Milák Kristóf teljesítményét, amikor az 19 évesen, a 2019-es világbajnokságon átadta a múltnak Phelps világrekordját 200 pillangón. Milák már korábban, a 2017-ben a hazai világbajnokságon is megmutatta a képességeit, 100 pillangón lett második, ám ez volt az igazi áttörés.
Milák olyan mértékű érdeklődést váltott ki az 1:50,73-as világrekorddal, hogy az Instagram-oldalán egyik napról a másikra megharmincszorozódott a követők száma. Phelps minden idők legnagyobb úszója, ráadásul még szuperdresszben érte el azt az időt, amire Milák fél testhosszt vert rá.
Az akkor még Érden, egyedül készülő Milák egészen kivételes stílusban úszott, és amikor az utolsó 25 méteren a többiek izmai besavasodtak, az övéi nem, legfeljebb arra panaszkodott a versenyek után, hogy „egy kicsit már csípett a vége”. Úgy magyarázta egyszer, ha beleteszi a kezét a vízbe, az olyan érzéssel tölti el, mintha erőt kapna tőle. 2021-ben nagy fölénnyel megnyerte az olimpiát, de a világcsúcstól elmaradt, ezért kicsit morcosan vette tudomásul a győzelmet. 2022-ben még tovább faragott a világcsúcsán, tombolt a Duna Aréna közönsége. Ez a rekord (1:50,34) jelenleg is él, és nem is látszik, ki és mikor döntheti meg. A 2023-as vb-t kihagyta, a 2024-es olimpián kétszázon második, százon első lett. Hogy látjuk-e még olimpián, rejtély, bár saját bevallása szerint méltón szeretné lezárni a pályáját.
Ezüstök a sakkolimpián
Az elmúlt huszonöt évben két ezüstérmet ünnepelhetett a magyar válogatott a sakkolimpiákon. Mindkettő különleges volt, és mindkettőben közös, hogy Magyarország egyedüli csapatként nőt is nevezett a játékosai közé, és Polgár Judit a férfiak közt is magas színvonalon teljesített. 2002-ben Bledben a későbbi győztes oroszokat is megverték a magyarok 2,5-1,5-re, Lékó Péter pedig ahhoz is közel állt, hogy a talán utoljára a tudása maximumát nyújtó Garri Kaszparov ellen megszerezze a teljes pontot. Az oroszok végül 38,5 pontot hoztak össze, Magyarország 37,5 pontot gyűjtött. Ha az a meccs megvan, az egész verseny alakulása más lehetett volna. Ezüstérmesek még: Almási Zoltán, Ruck Róbert, Ács Péter, Gyimesi Zoltán.
Lékó és Polgár 2014-ben is a második helyen végzett, utóbbi a torna pihenőnapján jelentette be visszavonulását. A magyar csapat ekkor Kína mögött és India előtt lett második. Ekkor már a jelen legjobb játékosa, Rapport Richárd is a csapat tagja volt, Almási és Balogh Csaba nagymesterek mellett.
