Az elmúlt 25 év legnagyobb magyar sportsikerét keressük
Eltelt a 21. század első negyede, így felmerül a kérdés: mi volt az előző huszonöt év legnagyobb eredménye, legemlékezetesebb pillanata a magyar sportban? Egyetlen dolgot még egy évből is nehéz kiemelni, nemhogy egy negyedszázadból – és akkor még nem is beszéltünk arról, hogy itt aztán a sok sportág miatt az almát szükségszerűen a körtével hasonlítjuk össze. Viszont ha ennek a szavazásnak vége lesz, arra garantáltan tudunk válaszolni, hogy a Telex olvasói mit tartanak az elmúlt huszonöt év legkiemelkedőbb hazai sportsikerének. Természetesen huszonöt emlékezetes teljesítményt ragadtunk ki a szavazáshoz, az első részben a foci volt terítéken.
A másodikban egészen más sportok szereplőire szavazhatnak, de közös bennük, hogy jelentősen hozzájárultak a magyar sporttörténelemhez. Meg talán az is, hogy a főszereplőiknek a csúcspontok mellett mind voltak súlyos mélypontjaik is. És hát a sport lényege éppen ez, hogy ezeken túljutva lehet ismét eljutni olyan magasságba, ahol egyszer már jártunk.
A harmadik részben, holnap, a világbajnokságok hőseinek parádés alakításai vesszük sorba, míg a negyedikben az olimpiák nagy eredményeit. A négy csoportgyőztes (tehát ennek a szavazásnak a győztese is) biztosítja a helyét a január harmadiki final fourban, a négyes döntő győztese pedig méltán érdemli ki a 25 év legnagyszerűbb teljesítményének járó elismerést. Máris itt vannak a második rész szuperteljesítményei!
Babos Tímea a csúcson
Keresett majdnem tízmillió dollárt, és volt olyan időszak, amikor csak róla szóltak a hazai teniszhírek. Nem volt olyan Grand Slam-döntő, amelyiken ne vett volna részt párosban, ez már önmagában a magyar sporttörténelem fontos része. Ausztráliában és a Roland Garroson (kétszer is) győzött, Wimbledonban és az Egyesült Államokban veszített a döntőben. 2020-ban, a koronavírus-járvány évében duplázott (Melbourne és Párizs), és sosem derül ki, hogy a januári győzelem után, ha nincsenek a lezárások márciusban, mire vitte volna még az évben a francia Kristina Mladenoviccsal párosban. Ő volt a partnere akkor is, amikor kétszer megnyerte a páros világbajnokságot. Babos már 2015-ben részt vett ezen a szupertornán – ebben is az első magyar volt –, ahová a világ nyolc legjobb duóját hívják meg. 2017-ben a cseh Hlavackovával nyerte meg, utána Mladenoviccsal újra.
Egy tartós hullámvölgy sem szegte a kedvét, nem adta fel, 2025-ben visszatért a brazil Luisa Stefanival párban. Kényszerből álltak össze, de nagyszerűen egészítették ki egymást. Nagy hajrával még éppen elcsípték a nyolcadik pozíciót, és ha már ott voltak, két győztes meccsel bejutottak a fináléba, és végül másodikok lettek.
Erdei Zsoltot két súlycsoportban koronázták meg
Az első magyar bokszoló, aki két súlycsoportban is világbajnoki címet szerzett a profik között. Erdei első nagy sikerét még az előző évszázadban érte el, amikor 23 évesen vb-aranyat ünnepelhetett a magyar közönség előtt. A 2000-es olimpia bronzérmével a zsebében aztán beállt profinak, a németországi Universum versenyzője lett. Szorgosan gyűjtögette a győzelmeit, 2004 januárjában pedig taktikus és fegyelmezett boksszal Németországban megverte a félnehézsúlyú mexikói Julio Cesar Gonzálezt, így lett a profik között is világbajnok. Májusban az első címvédő meccsére ritka nehéz ellenfelet kapott, az argentin Hugo Hernán Garay-jal szemben pontozással tudott nyerni. 2005 februárban ennek jött a visszavágója, Hamburgban is hatalmas küzdelemre késztették egymást, és újra a magyar győzött, még kisebb különbséggel, mint elsőre.
2009. januárig őrizte a félnehézsúly bajnoki övét, aztán novemberben eggyel feljebb lépett, a cirkálósúlyba, ahol a sebessége még inkább érvényesült. Cserében persze az ütések is sokkal nagyobbak itt, hiszen mégis csak tíz kilót ugrott a súlyhatár, 81-ről 91-re.
Az olasz Giacobbe Fragomeni ellen egy örökre emlékezetes meccsen, hatalmas verekedéssel, olykor pofozkodással fordította a maga javára az eredményt, miközben beszakadt a dobhártyája. „Meg kellett mutatni, mennyire tökös vagyok” – nyilatkozta a győzelem után. 2011-ben jött élete nagy esélye, hogy Tavoris Clouddal összecsapjon az Egyesült Államokban, de ettől a felkészülés alatt elszenvedett bordatörés megfosztotta. Pedig azon a meccsen világhírűvé válhatott volna, elvégre Cloud akkoriban top világsztár volt. 2013-ban egy vitatott pontozással véget érő meccsen kapott ki először a profik között, végül 2014-ben győzelemmel vonult vissza. Volt a szövetség elnöke is, most edzősködik.
Lubics Szilvia, a kitartás örök szimbóluma
Már az önmagában egy szinte elképzelhetetlen és minden tiszteletet megérdemlő teljesítmény, ha valaki egyszer teljesíti az Athén és Spárta közötti 245,3 kilométeres távot. Ízlelgessük egy kicsit: ez majdnem hat maraton lefutása egymás után. Ennél nincs kultikusabb ultramaratoni futóverseny, amúgy egy Pheidippidész nevű futárnak állít emléket, aki Athénból Spártába futott Krisztus előtt 490-ben, hogy segítséget kérjen a perzsák elleni háborúhoz.
A görög terep nem egyszerű, az 1200 méter magas Parthenio nevű csúcson is át kell valahogy jutniuk a versenyzőknek. Lubics Szilvia, aki főállásban nagykanizsai fogorvos, és háromgyerekes édesanya, 2013-ban megnyerte a versenyt, 2014-ben pedig egy komoly mélypontról, a kilencedik helyről zárkózott fel, és végül jócskán, hét perccel 27 óra alá vitte az addigi megdönthetetlennek látszó rekordot.
Az abszolút versenyben is kilencedik lett, jó néhány férfi versenyzőnél is jobbnak bizonyult. Lubics a 212 kilométeres Ultrabalaton versenyt is megnyerte már, a férfiakat is maga mögött hagyva. A példája arra is rávilágít, hogy sohasem késő belevágni, hiszen ő a futást csak 2003 után, a harmincadik születésnapjához közeledve kezdte el.
Michelisz Norbert, az autósport első magyar világbajnoka
A magyar autósport első világbajnoki címe is a 2000-es években született meg. A túraautósok 2019-es malajziai szezonzárójára Michelisz az élről érkezett, de mivel ezen a hétvégén három futamot is rendeztek, könnyen fordulhatott volna a sorrend.
A Hyundait kormányzó Michelisz az első futamot megnyerte, a másodikban (itt megfordul a rajtsorrend), a nyolcadik helyre jött be. A mindent eldöntő, harmadik futamon az élről visszaesett az ötödik helyre, de az összetett pontversenyben nagy rivális Guerreri is lelassult. Michelisz megelőzte, és ezzel megszerezte a WTCR, vagyis a túraautó-sorozat első helyét. „Minden idők talán legerősebb mezőnyében a szezon legtöbb futamgyőzelmét aratva, öt első és összességében tíz dobogós helyezéssel nyertem” – értékelte saját teljesítményét.
2019-ben összesen 16 olyan pilóta szerepelt ebben a versenysorozatban, akik valamilyen komoly kategóriában már megnyerték az összetett bajnokságot, többszörös világbajnokok, brit túraautó-bajnokok, GT világkupa-győztesek, ralikrossz-világbajnokok. Köztük kellett helytállnia a magyar versenyzőnek. Emblematikus győzelmet ünnepelhetett, ami a nagy szériájának csak a kezdete volt. Bár ez 2020-ban még nem látszott, akkor mélypontra került, dobogóra sem tudott állni. 2023-ban viszont visszatért a csúcsra, és 2024-ben úgy lett első, hogy a pontversenyben klasszikus rajt-cél győzelmet aratott, az első pillanattól az utolsóig az élen állt.
Talmácsi Gábor vb-győztes
Az első magyar motoros, aki világbajnoki címig jutott. A 2007-es szezonban a 125 köbcentisek között versenyző magyar a szezonzáró futamra tízpontos előnnyel érkezett a nagy rivális Hector Faubellel szemben. Az előző nagydíjon a malajziai Szepangban nyerni tudott, az volt az idényben a harmadik sikere, előtte Jerezben és Németországban haladt át elsőként a célvonalon.
„Nyugodt vagyok, idegeskedjen más” – ezzel a mottóval vágott neki az utolsó futamnak. Az első sorból rajtolt, Faubel az első néhány körben visszaesett, majd később előretört, de Talmácsi magabiztosan őrizte a második helyét. Kockáztatni nem akart, és ez a biztonsági játék be is jött, világbajnok lett, öt pontot vert a kihívójára. Kiegyensúlyozottan versenyzett, a tizenhét versenyhétvégéből nyolcszor állt a dobogón, és mindössze egyszer esett ki. Két évvel később, 2009-ben a MotoGP-ben is kipróbálhatta magát, és ő lett az első magyar, aki a legkomolyabb géposztályban világbajnoki pontig jutott.
Valter Attilán az ikonikus rózsaszín trikó
2021-ben Ascoli Piceno nem akárhogy került be a magyar hírekbe. A Giro d’Italia ötödik szakaszán Valter Attila a tizenkettedik helyen ért célba az olaszországi kisvárosban, amivel az összetett versenyben átvette a vezetést, és az ezzel járó ikonikus rózsaszín trikót.
„Reggel viccelődtünk a rózsaszín trikóról, bár őszintén szólva én azért gondoltam rá a szakasz előtt, mert tudtam, hogy erősek a lábaim és jól tudok menni a hegyen. A végén figyeltem a többiekre is, amennyire tudtam. Nagyon boldog vagyok, hogy sikerült egy ilyen nehéz szakaszon tartanom a lépést a legjobbakkal”
– nyilatkozott abban a mezben, ami minden bringás álma.
Valter még két napot tekerhetett ebben a trikóban, a kilencedik szakaszon kellett átadnia, végül a 14. helyen zárt a három megerőltető hét után. Ennél jobb helyezést eddig nem ért el soha magyar versenyző.
2025-ös klubváltása után joggal reménykedik abban, hogy 2026-ban a Tour de France-on is ott lehet, amivel élete nagy álma teljesülhetne. Mivel a harmadik legendás versenyen, a Vueltán már kipróbálhatta a képességeit, az első magyar lehet, aki mindhárom nagy európai körversenyen rajthoz áll. Párizsban már egyébként nyomot hagyott, a 2024-es olimpián a negyedik helyen futott be a mezőnyversenyben, csak hajszál választotta el az éremtől.
