Az a legnehezebb, amit Muhari Eszter tökéletesen megcsinált a bronzért

Élete eddigi legnagyobb sikerét elérve a 21 éves Muhari Eszter olimpiai bronzérmes lett szombat este a párizsi olimpián, a Grand Palaisben. Ezzel megvan a magyar küldöttség első érme, és ilyenkor érdemes visszaidézni, milyen nüanszok eredményezték az élsportban, hogy Muhari egyáltalán elindulhatott az olimpián.

Onnan érdemes kezdeni, hogy a kvalifikációs sorozat utolsó világkupa-állomásán a magyar csapat bronzérmes lett, ezzel a rangsor nyolcadik helyére lépett előre, ez a pozíció azonban mégsem ért olimpiai részvételt, noha nyolc nemzet indulhat. A sportágban létezik a földrajzi elv, és ha Egyiptom ugyanebben a rangsorban csupán a tizenhatodik helyén végzett is, legjobb afrikaiként megkapta az esélyt, noha az egész szezonban egyszer sem jutottak a nyolc közé. Ha nem így van, akkor Magyarország teljes csapattal, három fővel vehetett volna részt.

Így maradt a világranglista. Ezen Muhari Kun Anna mögött végzett, akinek a doppingvétsége kinyitotta számára az ajtót. Kun háromszor mulasztott el mintát adni az ellenőröknek, emiatt automatikusan megindult az eljárás ellene. Fontos kiemelni, Muhari nem Kun helyett indulhatott el, hanem a nagyszerű tavaszi szezonjával jött fel olyan magas pozícióba, hogy Kun eltiltása után ő kaphatta meg a lehetőséget, nem bármelyik másik nemzet vívója. Muhari aztán az első három meccsén imponálóan teljesített, az elődöntőben a francia Mallo Breton ellen a közönség tombolása nyilván rá is hatással volt, különösen az utolsó szakaszban, a harmadik három percben.

Ezt a 15-9-es vereséget azonban gyorsan feldolgozta, és az észt Nelli Differt ellen 10-12-ről egyenlített, és 14-14 után beszúrta azt az aranytust a hosszabbításban, ami eljuttatta a bronzéremhez. A szabály úgy szól ilyenkor, ha a hosszabbítás egy percében nem születik találat, akkor Differté az érem, mert ő volt a kedvezményezett. A balkezes magyar versenyző azonban 10 másodperc után elindította és sikeresen be is fejezte azt a támadást, ami meghozta a sikerét.

„A vívásban ez a legnehezebb helyzet, egylámpás találatot kell adnia. De Eszternek olyan jó feje van, mentálisan annyira egyben van, hogy szinte biztos voltam benne, hogy megcsinálja. Ha egy versenyző érzi, hogy nyugalom veszi körül, az valószínűleg tényleg önbizalmat ad neki, hogy támadjon, bármennyire is kiélezett a helyzet” – értékelte az edző, László István, aki 9 éves kora óta ismeri, és foglalkozik Muharival. Amikor Lászlónak el kellett mennie az MTK-tól, a versenyző követte őt a Honvédba, ahol most is együtt dolgoznak. Van egy olyan kapocs köztük, ami sok esetben hiányzik a versenyző a tanítványa közt.

Muharinak volt olyan éve, amikor a kadett, a junior és a felnőtt országos bajnokságot is megnyerte, ami addig példátlan volt a sportágban. És még most is csak 21 éves, a négyes döntőben messze ő volt a legfiatalabb, hiszen a másik három versenyző 30 felett volt. Az edzőt mindez csak alátámasztja, szerinte fényes jövő előtt áll a tanítványa.

László 10-12-es állásnál is hitt Muhari fordításában. „Volt egy kulcs, amit mondtam is neki, ő pedig hitt abban, hogy meg tudja fordítani ezt az asszót. Váltani kellett, akciót kellett váltania, hogy megelőzze az ellenfelét, mert ha Differt elindította a támadását, arra nehézkesen vagy késve tudott reagálni. Amikor beért a kontakt távolságon belülre, akkor próbálkoznia kellett. A vívás csodája, mint sok más sporté, hogy rá kell érezni a pillanatra. Eszternek ez sikerült, amikor hátrányban volt, ezért nagyon büszke vagyok rá.”

Muhari Amerikában jár egyetemre (University of Notre Dame), ahol meg is nyerte az egyetemi bajnokságot, és a győztes csörtéjét egy NFL-meccs szünetében mutatták meg a közönségnek hatalmas üdvrivalgást kiváltva. Az előző félévet viszont már itthon töltötte, és Lászlóval csiszolták a formáját.

„Hullámvasút volt az elmúlt fél év, de azért most a hullám felemelt. Erre a helyszínre is fel kellett készülni fejben, mert az nem gyakori, hogy ekkora közönség, és ilyen monumentális kulisszák előtt lépünk pástra. Nem mondok nagy újdonságot azzal, hogy vívásban is minden a fejben dől el, és 14-14-nél olyan önbizalmat kaptam az edzőmtől, hogy az is kellett ehhez az eredményhez. A szüleim nagyon izgulósak, de nagyon örülök, hogy rá tudtam őket beszélni arra, hogy jöjjenek el Párizsba, és nézzék meg a versenyemet, mert így láthatták a legnagyobb sikeremet. Napközben nem tudtam mosolyogni, mert félő volt, hogy ha így teszek, akkor elveszik a fókusz, most már nyugodtabban, önfeledten tudok nevetni. Mert van ennél feljebb, nem vagyok csalódott, hanem boldog vagyok ezzel az éremmel” – jelentette ki Muhari, az első magyar érmes Párizsban.