11 érdekesség a felcsúti akadémiáról, ami a futballfeltámasztó Mészáros Lőrincnek kellemetlen lehet

2024. február 14. – 11:27

Másolás

Vágólapra másolva

A felcsúti a világ egyik legjobb akadémiája – mondta Mészáros Lőrinc a Nemzeti Sportnak, a lapnak, aminek már nem ő a tulajdonosa, de attól még kényelmetlen kérdések nélkül adhatott egy öntömjénező interjút. Ebben elhangzik: fenntartja a véleményét, a világ egyik legjobb akadémiáját építették meg, még ha emiatt sokan mosolyognak is. Fontos fordulata volt az interjúban az is, hogy feltámad a magyar futball, és hát ez Felcsút nélkül nem menne.

Abban, hogy a régió legmodernebb bázisa felépült, a magyar adófizetők nagyon fontos szerepet vállaltak, hiszen több tízmilliárd került a társaságiadó-kedvezménnyel, azaz a taóval a faluba. Orbán Viktor 2006-os álmában, hogy majd létesül egy műhely, ahonnan özönlenek a jobbnál jobb játékosok, nem valószínű, hogy szerepelt, micsoda modern infrastruktúra épül. Eleinte még félkatonai körülményekben hitt, nem akart ő élvonalbeli, pláne nem dobogóért küzdő csapatot, a Videotonnak akart játékosokat nevelni. 2006-ban a magyar sajtó színe-java előtt a Régi Sipos étteremben még maga sorolta a rossz példákat a Stadlertől Miskén át Sényőig, ahol a pénz megjelenése nem tudta feledtetni a gyökértelenséget, a tradíciók hiányát.

„Hogy példát mutassunk, a hiába várt központi megoldások helyett a magunk erejéből alakítsunk ki egy modellt, egy műhelyt, amelynek tapasztalatait készek vagyunk bárkivel megosztani. Nem akarunk magányos sziget lenni. Alázattal elkezdünk egy munkát, amelyben mindenkire számítunk”

– ezt 2007. április elsején mondta Orbán Viktor az alapítói köszöntőben. Ekkor mondta azt is, hogy ötven magyar topligás focista a cél. Bő tíz évvel később már lejjebb engedte az elvárásait, és tíz év alatt már csak két válogatott játékost jelölt meg.

Orbán futballálmai elején, akkor még ellenzékben, felhasználta a kapcsolatait, hogy támogatást szerezzen. Abban az időszakban még sorba állt olyan műfűért, amit máshol leselejteztek. Ma már Bundesliga-klubok is irigykedve néznek arra, ami Felcsúton van, az impozáns létesítményekre. „Infrastruktur hundert prozent, munkastruktur zero prozent” – egy korábbi alkalmazott, a Németországból hazahívott Radoki János így jellemezte a 2019-es viszonyokat.

A szakmai munka minőségével azóta sem szívderítő a szembenézés. Az összképhez azonban az alábbiak is szervesen hozzátartoznak:

  1. Három válogatott játékos (Sallai Roland, Nagy Zsolt, Kleinheisler László) került ki a felcsúti akadémiáról 2007 óta, nagyjából 1500 beiskolázott gyerekből. 1500 tehetségesnek látszó, előzetesen kiválasztott gyerekből véletlenszerűen is lehetett volna három válogatott. Legalábbis egy korábbi válogatott játékos így szokott erről vélekedni, persze nem a nyilvánosság előtt.
  2. A számok arra is rámutatnak, hogy évente beiskoláznak 120 gyereket úgy, hogy szinte egynek sincs esélye arra, hogy eljusson a válogatottságig, esetleg topligáig.
  3. A korosztályos válogatottság nem mérvadó, súlytalan. A múltban nem egyszer az alapító miatt volt felülreprezentált. A 2001-es Ásványi Balázs 40-szer védte a korosztályos válogatott kapuját U17-től U19-ig, az előző szezonban a megye I.-ben védett. Idén már nincs az MLSZ nyilvántartásában, lehet, hogy ő is csatlakozik azokhoz, akik már huszonévesen abbahagyják.
  4. Ha az összképet vizsgáljuk, lett három válogatott nagyjából 70 milliárd forintos befektetésből. Pár kilométerrel odébb, Székesfehérváron a Főnix a töredékéből gazdálkodva eljutott két válogatott játékosig: Szoboszlai Dominik és Bolla Bendegúz.
  5. 2019 óta állami feladat a kiemelt akadémiák támogatása, a legtöbb pénz az első félévekben valahogy Felcsútra került a rendszerből, a trend feltehetően azóta sem változott.
  6. Az eltérő fejlődésű, magasságú gyerekek általában ugyanazt az edzésmunkát kapják, a specifikáció nem széles körű, az egyéni képzés hiányosságaira az akadémiákat átvilágító Double Pass is rámutatott évekkel ezelőtt.
  7. A felcsúti 19 éves korosztály megnyerte a hazai bajnokságot 2023-ban, aztán ősszel jött az ifjúsági-BL-ben egy azeri csapat, a Gabala, ami éppen csak beesett a visszavágóra, és elverte a hazai bajnokot.
  8. Az akadémia egyik korábbi igazgatója, Takács Mihály írt egy könyvet, amit Orbán jelenlétében mutattak be. A könyvet Mészáros is méltatta, majd ezt az embert úgy távolította el néhány hónappal később, hogy mindössze pár órája maradt összepakolni.
  9. Az akadémia igazgatói posztján most egy válogatott múlttal rendelkező focista, Tóth Balázs áll. Korábban ez nem volt jellemző, hiszen volt olyan igazgató, akinek a fő sportága a dzsúdó volt, bár a focihoz szükséges képesítéseket is beszerezte.
  10. A produktivitási rangsort, amire Mészáros előszeretettel hivatkozik, valóban vezeti a felcsúti akadémia, de ha a top tízes játékosonkénti rangsort nézzük, akkor csak két felcsúti van. Sallai mellett az a Marius Corbu, aki a román válogatottat preferálja.
  11. Milyen jövőképet kínál egy fiatalnak, egy a gyerekére áldozó családnak, ha az élvonalbeli csapatban általában nyolc légiós van?

Beszéltünk olyan szülővel, aki csalódott az intézményben, ő arról számolt be nekünk, hogy a többi szülőben inkább a törleszkedést fedezte fel, hogy mindent megtettek azért, hogy az urambátyámviszonyokat kihasználva a gyerekük játsszon. Meg sem fordult a fejükben, hogy ezzel a gyereknek is ártanak.

Van persze, ami jól működik az akadémián. Vannak szülők, akiknek az egyik gyerekük akadémista, a másik az állami oktatásban tanul. Az akadémiával összeköttetésben lévő iskolába nem kell papírt vinni a fénymásolóba, a közoktatásban nemcsak papírra, hanem falfestékre is szükség van.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!