Kétgólos győzelem Litvánia ellen, és jóval több is lehetett volna

A múlt szombati montenegrói küszködős gól nélküli mérkőzés után Marco Rossi három helyen változtatta meg a kezdőcsapatát. Varga Barnabás lett a center, az Egyesült Államokból hazatérő Gazdag Dániel jelenléte a csatársorban egyértelműen arra utalt, hogy a kapitány folyamatosan támadni szeretne. A védelemben Lang Ádám helyére Botka Endre került.

Magyarország lendületesen kezdett, negyedóra alatt lényegesen több veszélyt alakított ki a kapu előtt, mint szombaton Podgoricában 90 perc alatt. Már a nyolcadik percben közel volt a gólszerzés, Gazdag fejese kevéssel ment mellé, egy perc múlva Szalai Attila éles szögből kapura húzott labdájánál pedig Gertmonas kapus volt a helyén, és kiütötte a labdát a léc alól. Gazdag megpróbálta lábbal is, ahogy Varga Barnabás sem tétlenkedett, de a lövései pontatlanok voltak.

A csapat pontosan úgy futballozott, ahogy egy első kalapból érkező csapattól elvárható. Azt az első pillanattól tudtuk, hogy ez egy kötelező győzelem, de az nagyon nem mindegy, hogy a három pont milyen játékkal kerül a zsákba.

Élmény volt nézni, hogy a támadásaink nem esetlegesek, hanem tudatosan kerül ki a labda valamelyik oldalra, a terv nélküli felívelések megszűntek, a beadások eközben nem céltalanok, hanem megtalálják a középen érkezőket. A bal szélen elfutó Kerkez Milos is tökéletesen rakta vissza a labdát nagy lehetőséget kialakítva, noha Vargával eddig nem szokhattak össze. Élmény volt a letámadások megtervezettségét is látni.

Ezen a meccsen is megállapíthattuk, hogy amikor Szoboszlai Dominiknál volt a labda, az egy különleges szint. Ahogy felgyorsított, ahogy passzolt, átütő labdabizottságot lehetett érezni rajta. De azzal is jó volt szembesülni, ha az ellenfél egy labdaszerzés után kontrát vezetett, akkor sikerült visszaérni, és Szalai Attila tanárian szerelt éles helyzetben a tizenhatoson belül.

Litvánia ellenben arra a tíz vagy tizenöt évvel ezelőtti Magyarországra emlékeztetett, amelyikbe kevés tudatosság szorult, próbált védekezni, próbált támadni, próbált focizni, de az esetlegességet nem tudta levetkőzni, a szervezettséget pedig nem tudta egy szakember sem kialakítani.

A vezető gólra a 32. percig kellett várni, Szalai Attila kísérte a támadást a bal oldalon, a beadása nem lett volna veszélyes, de mivel a litvánok középső védője, Kazukolovas nem találta a labdát, a hosszú oldalon érkező Varga Barnabás állítgatás nélkül bepasszolta kilenc méterről a léc alá. A Paksról a Fradihoz igazoló gólkirálynak harmadik meccsén ez volt az első találata a válogatottban.

A 41. percben Szoboszlai végezhetett el egy szabadrúgást 28 méterről. A bolgárok ellen ebbe a kapuba vágta be márciusban, most néhány centi választotta el ettől. Remekül rúgta meg a labdát, de a felső kapufa a mezőnybe segítette vissza a labdát, a kipattanót Szalai fejjel azonnal a kapu felé irányította, de úgy már nem tudta irányítani, hogy gól legyen belőle. Ez egy akkora kapufa volt, hogy ahányszor a helyszínen visszajátszották a kivetítőn, annyiszor hördültek fel a nézők.

A magyar előny teljesen megérdemelt volt, és a fordulás után Gazdag rögtön helyzetbe került, de bal lábas kísérletét Gertmonas, aki a mezőny legjobbja volt, oldalra ütötte. Sallainak is volt egy fejese, de egy méterrel tévedett. A második félidőre a válogatott visszafogottabbá vált, a koncentrációja sem volt már azon a szinten, mint az első játékrészben. A vezetés azonban így sem forgott veszélyben, mi több, a 73. percben a csereként beállt Kleinheisler László megpattanó lövése, csak kevéssel ment mellé.

A 79. percben Litvánia három szögletet kanyaríthatott a kapu elé egy perc alatt, ez a tény jelezte, nem adták fel, ezzel párhuzamosan a magyar csapat játéka is érezhetően visszaesett. Mivel ezek a pontrúgások nem voltak veszélyesek, nagyon aggódni nem kellett.

A 83. percben pedig végleg eldőlt a meccs, a középen előretörő Szoboszlai Sallait játszotta meg, aki 24 méterről nagy erővel a kapu bal felső sarkába zúdította a labdát. A kapusnak esélye sem volt a hárításra, úgy ment a labda, mint zsinóron húzták volna a hálóba.

A folytatás szeptemberben Belgrádban jön, akkor már a csoportelsőség lesz a tét, de az első két helyezett jut ki a 2024-es németországi Európa-bajnokságra. Az előző két Eb-re nem sikerült egyenes ágon kijutni, most erre minden esély megvan.