Két hónapja még prezentáltak róla, ma már a kormány szerint nem helyes, hogy milliárdokat költünk egy sporteseményre
2023. január 12. – 14:45
A Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) elnöke, Kocsis Máté a Nemzeti Sportnak adott szerdai interjújában még csak arról beszélt, hogy Magyarország szeretne kihátrálni a közösen megrendezendő 2024-es női kézilabda-Európa-bajnokságból. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón már határozottabban bejelentette a lemondás szándékát: a jelentős költségekkel indokolta ezt a lépést.
Így várhatóan Ausztria és Svájc fogja megrendezni a tornát. Magyarország megkapta a 2027-es női kézilabda-világbajnokságot is, arról egyelőre nincs hír, hogy azt is elvetné a szövetség. Mivel Kocsis tavaszig maradna csak elnök, arról nyilván már nem is neki kellene határoznia.
A 2024-es tornára három jelentkező volt, az oroszok gyorsan kiestek a pályázás során, igaz, ők megkapták a 2026-os Eb-t. A magyar–osztrák–svájci trió 28–21 arányban győzte le a cseh–lengyel–szlovák pályázatot. 2020. január végén, még a koronavírus-járvány előtt hirdettek győztest ezen a pályázaton.
„Ma a teremben nagyon vert a szíve mindenkinek, mert éreztük, hogy nagyon közel lesznek egymáshoz a pályázók. Így is lett” – értékelte 2020-ban a szavazás végeredményét Horváth Gabriella, az MKSZ főtitkára. Kocsis Máté arról beszélt, hogy nagy elismerés ez a rendezés nemcsak a sportágnak, hanem az egész országnak is. Azt is hozzátette, hogy ez az Eb már nem igényel infrastrukturális beruházást, mert addigra minden elkészül.
Most Kocsis úgy fogalmazott a Nemzeti Sportnak, hogy ezekben az időkben a kézilabda-Eb luxuscikk. Nem helyes, hogy most milliárdokat költ el az ország egy Eb-re, miközben a magas energiaárak miatt sok ezer gyerek veszíti el a sportolási lehetőségét. A drága Eb-pénzből a klubokat lehet segíteni. (Hogy mennyi lenne a rendezés költsége, azt még nem jelölték meg.)
A hármas pályázat a tavaly novemberi Eb-n még prezentációval jelentkezett, akkor még semmi sem utalt a lemondási szándékra. Bemutatták a logót, elkészítették az alábbi imázsfilmet, és jelképesen átvették az európai szövetség, az EHF zászlaját. A középdöntőket Budapest és Debrecen rendezte volna, a finálét pedig az MVM Dome. A 2024-es rendezés esetében fontos hozzátenni, hogy mivel ez a párizsi olimpia után lenne, a presztízsértéke alacsonyabb, mint annak, amelyikről ki lehet jutni az olimpiára.
Egy Eb lemondása természetesen nem példa nélküli, a 2020. decemberi eseményt azért rendezték meg egyedül a dánok, mert a rajt előtt a norvégok váratlanul kiszálltak. Ők épp arra a koronavírus-járványra hivatkoztak, ami miatt az egész tornát nézők nélkül, zárt kapus meccsekkel kellett megrendezni. Hollandia 2012-ben mondott nemet az utolsó hónapokban, akkor a szerbek ugrottak be, a hollandok büntetést is kaptak. Büntetés most nem várható, mert a szövetség szűk két évvel a torna előtt megteheti a bejelentést, igaz, azt még nem ismertették, kellett-e már jogdíjat fizetni, és ha igen, mennyit.
Az sem egyedi eset, hogy Magyarország nemet mond valami megrendezésére, még ha emiatt büntetést is kellett fizetnie. A teniszezők Billie Jean-kupájának jogdíját kifizette a szövetség három évre, kormánygaranciát is kaptak erre. Aztán amikor a négymilliárdos hiányt felhalmozó Szűcs Lajost a szintén fideszes Lázár János váltotta a teniszszövetség élén, ő már másképp gondolkodott a tornáról 2020 nyarán. Lázár szerint még az előre kifizetett összeggel együtt is megérte lemondani a versenyt, mert még több forrást igényelt volna a rendezés, és a megtérülésre csekély esély sem mutatkozott. Összességében hétmilliárd forintnyi közpénz ment el egy olyan tornára, amit meg sem rendeztünk.
Budapest 2019-ben a sport fővárosa volt, sok eseményt igyekeztek idehozni akkor is. A fővárosban kötött ki a Los Angeles által lemondott World Urban Games, az utcai sportok világjátéka is. A városra később is lehetett beugróként számítani, a 2020-as labdarúgó-Szuperkupa is így került a Puskás Arénába.
Most az energiaárak és a kockázatos megtérülés miatt úgy tűnik, a józan megfontolások is előtérbe kerülhetnek.
Például az, van-e olyan erős a magyar női válogatott, hogy megtöltse az arénákat, mert annak sincs jó színezete, hogy kevés néző van egy ilyen eseményen, ahogy azt legutóbb Ljubljanában láthattuk. Biztosan jönnek Skandináviából szurkolók, de olyan számban érkeznek-e, hogy az profitot is hozzon? A rendezésnél a transzparenciára az előző években nem igazán törekedtek.
2019-ben a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) közgyűlése elfogadta a szervezet tízéves stratégiáját, ebben szerepelt egy ilyen meglátás: „Nem lehet szó nélkül elmenni a hazai szervezésű nemzetközi sportesemények rendezési vonatkozásai mellett. A jelentős állami forrásból megvalósuló, átláthatatlanul és túlköltekező módon lebonyolított események igen kedvezőtlen színben tüntetik fel a sportot. Ez minden sportban tevékenykedő szervezetnek és személynek árt.”
2023-ban ettől még nem maradnak a kézisek komoly meccsek nélkül, a női négyes döntőt itt tartják. Magyarország augusztusban az atlétikai világbajnokságot rendezi meg, ha már felépült külön erre a célra egy később visszabontható atlétikai stadion. 2024-ben pedig a sakkolimpiát rendezzük, ha csak nem értelmezik ott is újra a költségeket.