Meghalt Mészöly Kálmán, a magyar futball egyik igazi legendája

2022. november 21. – 22:46

Meghalt Mészöly Kálmán, a magyar futball egyik igazi legendája
Mészöly Kálmán 61-szeres válogatott labdarúgó, edző, a magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya, az MLSZ-életműdíjasa az M4 Sport – Év sportolója gálán a Nemzeti Színházban 2018. január 11-én – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Életének 81. évében meghalt Mészöly Kálmán 61-szeres válogatott futballista, aki két világbajnokságon játszott, 1962-ben és 1966-ban, 1982-ben pedig szövetségi kapitányként vezette a magyar csapatot. Korszakának egyik legkomolyabb védője volt, megfordult a világválogatottban is, 103 ezer néző előtt fejelt gólt Lev Jasinnak 1972-ben.

Mészöly tornász, egészen pontosan cirkuszi akrobata akart lenni, úszott is, majd 11 évesen került a III. kerület focicsapatához, ahol a testvére is futballozott. Itt gyorsan kitűnt tehetségével. A gyerekkorát annak ellenére csodálatosnak nevezte, hogy nehéz körülmények nőtt fel, a családját érő igazságtalanságokról, a kisemmizettségről nagyon ritkán panaszkodott. Édesapja, idősebb Mészöly Kálmán főtanácsos volt a Magyar Királyi Statisztikai Hivatalban, németországi kiküldetést kapott a második világháború alatt, ahonnan 1946-ban tértek haza. Emiatt később rendszerellenesnek bélyegezték, a jómódú család vagyonát elvették, és egy szűk, Maros utcai alagsori lakásba kényszerültek. A család és az édesapa megpróbáltatásai ezzel nem értek véget, már a Maspednél dolgozott, amikor egy szovjet gép tönkrement, és mint brigádvezetőt őt tették ezért felelőssé: szabotázs miatt nagyjából két évet töltött rács mögött.

Mészöly első csapata, a III. kerület az MTK fiókcsapata volt, és mivel a fiatal tehetség jól mozgott az ifiben, szerződtetni is akarták az MTK-hoz. Ő mégsem oda igazolt, hanem édesapja tanácsára a Vasast választotta, mert azt a klubot szerették a párt befolyásos vezetői. 1960 tavaszán a Salgótarján ellen mutatkozott be a bivalyerős angyalföldi klubnál, amelyikkel a szezon végén megnyerte a bajnokságot. Első válogatott meccsét 1961 decemberében játszotta, a válogatott dél-amerikai túráján az első meccsen öt gólt kapott Chilétől a csapat, a másodikon már Mészöllyel a védelem tengelyében 0–0-ra végzett. Az 1962-es világbajnokságon 20 évesen már a hátvédsor oszlopának számított, ekkortájt kapta a Szőke Szikla becenevet. A vb-n Angliát és Bulgáriát is legyőzte a magyar válogatott, Argentínával szemben elég volt a gól nélküli döntetlen a csoportban, ám a csehszlovákok elleni negyeddöntőben 1:0-s vereség következett. Két évvel később, az 1964-es Európa-bajnokságon még előrébb jutottak Mészölyék, ott már bronzérmet szereztek.

1966-ban természetesen újra ott volt a vb-keretben, miután a Vasassal veretlenül nyerték meg a magyar bajnokságot. A portugálok elleni váratlan vereség után úgy verte a brazilokat 3:1-re a válogatott, hogy Mészöly egy ütközés után ráesett a vállára, és mivel akkor még nem volt csere, felkötött karral játszott az utolsó 10 percben. Még nem sérülten értékesítette magabiztosan a Bene elleni szabálytalanság után megítélt büntetőt a 75. percben, tehát egy találattal vette ki részét a címvédő legyőzéséből. A csapat tagjai közül többen oda se mertek nézni, Mészöly azonban jó 10 méteres lendületes nekifutás után nagyon magabiztosan lőtt a jobb alsó sarokba.

Magyarország–Szovjetunió Eb-mérkőzés 1968. május 4-én. Albert Seszternyov és Mészöly Kálmán csapatkapitányok zászlót cserélnek – Fotó: Bojár Sándor / Fortepan
Magyarország–Szovjetunió Eb-mérkőzés 1968. május 4-én. Albert Seszternyov és Mészöly Kálmán csapatkapitányok zászlót cserélnek – Fotó: Bojár Sándor / Fortepan

A harmadik világbajnokság viszont nem jött össze neki. 1969 decemberében, a csehszlovákok elleni pótselejtezőn ő is tagja volt a 4:1-es vereséget szenvedő csapatnak, ezen múlt, hogy nem jutottak ki. Ugyan még csak 29 éves volt, de azt nyilatkozta a lesújtó marseille-i kudarc után: az ő ideje lejárt. Még ötször szerepelt a válogatottban, 1971-ben egy bécsi győzelemmel köszönt el.

A Vasasban 1972 nyaráig futballozott, de már pár hónappal korábban majdnem abbahagyta a játékot. Összetűzésbe került ugyanis az akkori vezetőedzővel, Machos Ferenccel, aki dorbézolás miatt őt és a legjobb barátját, Farkas Jánost is megbüntette. (Mészöly életvitelétől ez nem állt távol, de akkor épp nem volt éjszakai kilengése.) Egy dél-amerikai túrán azonban a vendéglátók ragaszkodtak a jelenlétéhez, ezért akkor ott lehetett a csapatban. A Vasashoz 1972-ben visszatérő Baróti Lajos viszont fiatalítani akart, Mészöly ennek esett áldozatául a klubnál. Noha nem játszott egyetlen más magyar klubban sem, nem a legszebben váltak el tőle, búcsúmeccset csak két évvel később, 1974-ben kaphatott.

31 évesen, négyszeres bajnokként fejezte be pályafutását, édesapja beszélte rá, hogy ne keressen másik csapatot, hanem vágjon bele az edzői hivatásba. Beiratkozott a TF-re, de már a főiskolás évek alatt a másodosztályú Budafok edzője lett, majd onnan a Ganz Mávagon és Békéscsabán keresztül vezetett vissza az útja 1978-ban a Vasashoz. 1980-ban bronzérmes lett egykori csapatával, és még abban az évben kinevezték a válogatott élére. Akkoriban nem volt jó passzban a nemzeti csapat, 1979-ben kikapott például az Egyesült Államoktól a Népstadionban, de 1980 karácsonyán is kifütyülték a nézők egy zalaegerszegi teremtornán.

Az MLSZ eközben elérte azt a bravúrt, hogy 1980-ban nem kellett vb-selejtezős tétmeccset játszani, így Mészöly zavartalanul és nyugodtabban kezdhette el az építkezést. 1981. október 31-én a norvégok 4–1-es legyőzése azt jelentette, hogy a csapat az angolok elleni utolsó meccs eredményétől függetlenül kijutott a spanyolországi világbajnokságra. Ekkor forgattak egy filmet róla, aminek a novemberi bemutatója után nagy botrányt váltott ki Mészöly stílusa, elsősorban a káromkodásai. Mészöly úgy érvelt, kivágathatta volna az összeset, de az nem lett volna hiteles, mert ő ilyen ember, a meccs hevében elhagyja néhány oda nem illő kifejezés a száját.

Mészöly Kálmán szövetségi kapitány és Nyilasi Tibor válogatott labdarúgó nyilatkozik a TV Híradónak 1982-ben Ferihegyen – Fotó: Koppány György / Rádió és Televízió Újság / Fortepan
Mészöly Kálmán szövetségi kapitány és Nyilasi Tibor válogatott labdarúgó nyilatkozik a TV Híradónak 1982-ben Ferihegyen – Fotó: Koppány György / Rádió és Televízió Újság / Fortepan

Az 1982-es vb-n az irányításával a válogatott mindmáig gólrekordot jelentő 10–1-es sikerrel kezdett El Salvador ellen. A folytatás viszont nem lett jó, Argentína 4–1-re nyert, és bár a belgák ellen vezetett a válogatott, Czerniatynski pattogós lövését nem tudta Mészáros kiütni, a döntetlen pedig a csapat kiesését eredményezte. A következő Eb-re nem jutott ki a válogatott Mészöllyel, 1983-ban egy koppenhágai vereséggel búcsúzott a kispadtól. Törökországba szerződött, ott előbb a válogatott kapitánya lett, majd a Fenerbahçe kispadjára ült le. Itthon még kétszer volt kapitány (1990–91 között, valamint 1994–95 között), de már meg sem közelítette korábbi sikereit.

Edzőként több botránya volt, mint játékosként, noha mindig elismerte kicsapongó életvitelét. Egyik komoly balhéja 1989-hez köthető, amikor a Zalaegerszeg szaktanácsadója volt, az utolsó öt fordulóra szegődött a kiesés ellen menekülő csapathoz segíteni. Az egerszegi játékosok vesztegetéssel igyekeztek elérni a bennmaradást, az volt a tervük, hogy pénzt adnak az ellenfél Győr játékosainak azért, hogy kapjanak ki. A ZTE 3–1-re nyert is Győrben, a mérkőzésből pedig bírósági ügy lett. Mészöly a negyedrendű vádlott volt. Az elsőrendű vádlott, a csapatban játszó Dobány Lajos annak ellenére vallotta azt, hogy neki nem volt köze a bundázáshoz, hogy a táskájában 300 ezer forintra bukkantak. Mészölyt végül nem ítélték el, de fél évre eltiltották a futballtól.

A balhéknak ezzel nem volt vége. Később lefejelt egy kamionsofőrt, aki számonkérte rajta a reykjavíki reptéren, hogy hogyan lehetett kikapni Izlandtól. Knézy Jenő riporterrel is nézeteltérésbe került, a sporttévén pedig volt egy igen nagy figyelmet kapó rasszista kiszólása. 2007-ben a sikertelen, nulla szavazatot kapó Eb-pályázat után a reptéren rögtönzött egy szenvedélyes beszédet, ahol megint csak nem fogta vissza magát. Az is megesett vele, hogy egy tévéműsorban ismerte el, hogy egy Fradi elleni 4:4-es találkozó a Népstadionban nem a véletlen műve volt 1966-ban, hanem megbeszélték előre a döntetlent, igaz, a nézőknek nem tűnt fel a manipuláció, mert jól szórakoztak, tele volt izgalommal a 90 perc.

Hogy szenvedélyes jellem volt, sosem tagadta. A szuggesztivitásáról itt egy kevésbé ismert sztori: 1960-ban Magyarország és Románia játszotta az U18-as Európa-bajnokság döntőjét. A félidőben 2:1-re vezettek a mieink, a fordulás után nagy erőket mozgósítottak a döntetlenért a románok, amikor Mészöly tiszta szerelése után a játékvezető tizenegyest ítélt. Mészöly odament a büntetőhöz készülődő Jakab Sándorhoz, és csak annyit mondott neki: ha magyar vagy, kihagyod. Jakab pedig a felső lécre lőtt. Az utolsó negyedórát a magyar csapat egy sérülés miatt emberhátrányban játszotta, de Mészöly nagyszerűen irányította a védelmet, a meccset és a tornát így Magyarország nyerte.

Mészöly Kálmán és Orbán Viktor miniszterelnök a Nyírlugoson átadott műfüves labdarúgópályán 2012-ben – Fotó: Balázs Attila / MTI
Mészöly Kálmán és Orbán Viktor miniszterelnök a Nyírlugoson átadott műfüves labdarúgópályán 2012-ben – Fotó: Balázs Attila / MTI

2010-ben, az akkor az MLSZ elnökének választott Csányi Sándor tanácsadójaként dolgozott, néhány évig maradt a szövetség kötelékében. 2011. augusztus 20-án megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. Az elmúlt években már kevés szereplést vállalt, visszavonultan élt, 2017-től sokat betegeskedett. Novemberben kritikus állapotban került kórházba, tüdőgyulladást kapott. A magyar futball az egyik utolsó világsztárját, igen karakteres játékosát gyászolja.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!