Így nézze a foci-vb meccset, ha valami újat akar látni!

2022. november 20. – 14:25

Másolás

Vágólapra másolva

Szűk egy hónap alatt 64 mérkőzést hoz majd a 2022-es futball-világbajnokság Katarban, bőven lesz tehát mit nézni. De nem mindig sikerül azt meglátni, ami valóban történik a pályákon. Ebben próbálunk meg pár hasznos tippel segíteni a vb rajtja előtt, hogy aztán a folytatásban az érdekesebb, vagy épp fontosabb pillanatokat külön ki is elemezzük. Elsőként nézzünk pár iránymutatót, aztán pár, az elmúlt évekből válogatott jelenetben azt is bemutatjuk, hogy konkrét helyzetben mik lehetnek az árulkodó jelek.

  • A labda követése helyett figyeld, hogy hol vannak, hol nyílnak a szabad területek, kik a szabad emberek, mihez kezdenek a hellyel és területtel a játékosok és a csapatok?
  • Érdemes figyelni, hogy melyik válogatott milyen stílussal akar eredményt elérni, avagy ki mit kockáztat. Ilyen alaptípusok például a magas védővonallal való intenzív letámadás labdabirtoklással, illetve a mélyen védekező, kevés emberrel kontrázó csapat?
  • Melyik csapat, csapatrész mit akar, mi a feladata? Árulkodó lehet, ha ismétlődő akciókat, mintákat játszunk. Szintén alapvetően befolyásolja egy meccs alakulását, hogy melyik csapat miért játszik, ide tartozik például az ellenfél specifikusság, tehát hogy mennyire szabja az adott csapat a játékát az aktuális ellenfélre.
  • Könnyebben a taktika mögé láthatunk, ha megpróbáljuk megfigyelni a labdabirtoklás szervezettségét, ha nézzük, hogyan alakult a pozíciók és területek betöltése, mennyire széles az adott csapat (ha náluk a labda), vagy mennyire hosszan lépnek fel az ellenféllel szemben, ha nincs náluk a labda. Ide tartozik az is, hogy egy adott csapat hogyan védekezik a kontrák ellen, illetve hogy hány emberrel végzik a támadásokat és a védekezéseket alapesetben.
  • Szintén érdekes kérdés, hogy a 2018-ashoz hasonlóan ez idei is a rögzített szituációk világbajnoksága lesz-e? És a rendező Katarhoz kötödő specifikus tényező is komoly szerepet játszhat, 30 fokban ugyanis még a legjobb válogatottnak is kihívást jelent szervezett és fenntartható nyomással játszani.

De nézzünk néhány konkrét példát!

1. jelenet: labdakihozatal magas védekezés ellen

Itt azt látjuk, hogy az olasz válogatott rendkívül magasan és emberorientáltan – nem teljes emberezést használva, hanem ebben bizonyos opciókat megengedve , 5 plusz 5 emberrel védekezik. Így viszont a német kapus, Manuel Neuer egyelőre szabadon passzolhat (valamit valamiért). A jobboldalról induló Jonas Hofmann (fehér nyíl) visszalépése az üres területre a labdáért egyúttal Leroy Sanénak nyitna területet, ő azonban inkább visszamozog. (A jelenet a Németország–Olaszország 2022-es Nemzetek Ligája-mérkőzésről származik.)

Öt másodperccel később már így fest a játék: David Raum zárt testhelyzete visszakényszeríti a német csapatot, és egy hosszú ívelés lesz belőle, ami azért még így is, hogy sikeres volt a magas presszing (letámadás és nyomás alatt tartás), tartogat kockázatot az olaszok számára.

2. Jelenet: előremenetel az építkezésből és megérkezés a támadóharmadba

A középcsatár helyezkedése leköti a 2 belső védőt, így a szélesen építkező, a védelmet megnyújtó török csapat (létszám-, valamint pozíciós előnyből) egy szélre visszamozgással területet csinál a francia védelem jobboldalán. Az így nyíló szabad területet egy dinamikus középpályás elszakadással tölti be, bejutva a francia négyes lánc mögé, és ezzel helyzetet tud kialakítani. (A jelenet a Törökország–Franciaország 2019-es Eb-selejtezőről származik, amin a törökök 2-0-ra nyertek.)

3. Jelenet: oldalváltás és tükörszélső beadás a védelem vakoldalára

A francia védekezés által szélre kerülő Argentína a tükörszélső (jobbról befelé induló, ballábas) beadással támadja a hosszú oldalt, a védelem úgynevezett vak oldalára beindulva. (A jelenet a 2018-as vb-n játszott Argentína–Franciaország meccsről származik.)

Érdemes megfigyelni a későbbi világbajnok Franciaország néha túlzottan mély és passzív védekezését. Bár Didier Deschamps szövetségi kapitánnyal szemben a kritikus hangok továbbra is megvannak, a körülményekhez alkalmazkodó, energiatakarékos, ám egyszerre bombasztikus futball most 2022-ben is sok mindenre elég lehet.

4. Jelenet: A fenti képen egy rosszul megszervezett kontra elleni védekezést (rest defense) látunk, amiben hiába van plusz egy védő, ha nincs összekötve a támadásban résztvevő társakkal és nincs senki aki nyomást tudjon gyakorolni a labdára egy esetleges visszatámadással. Lentebb viszont pedig egy optimálisan felállított kontraszerkezetet láthatunk.

Az újgenerációs statisztikák eközben lényegében már mindenre kiterjednek, azt is be lehet velük mutatni, hogy mikor és hol történik, illetve milyen új helyzeteket teremt egy vonalakat áttörő mozdulatsor. A FIFA saját, Training Center névre hallgató, modern futballszemléletet népszerűsítő oldalán például arra is kitérnek, hogy a szervezett védelmi vonalakat többféleképpen lehet áttörni, legyen szó passzokról,
vonalak közti, kulcszónákban való helyezkedésről és labdafelvételről. De említhető például a cselezés is – az egy meccsen bemutatott legtöbb sikeres csel a nigériai Jay-Jay Okochához kötődik, aki a 94-es vb-n, Olaszország ellen 15-öt csinált meg.

Szintén újgenerációs statisztika írja a le a kapu előtti hatékonyságot, ami a mennyiség és minőség kérdésére ad választ, bemutatva, hogy egy támadójátékosnak hány kísérletre van szüksége egy találathoz. Ebből egyébként egyértelműen kiolvasható a világbajnokságok történetének trendje: a gólkirályokat korábban az elképesztő mennyiségű lövéskísérlet (a szabadabb játék, szervezett presszing előtti időkből) jellemezte, míg az utóbbi húsz évben (amikor „mindenki megtanult védekezni”) a cím elhódítása rendkívüli hatékonyságot (és a kis minták miatt szerencsét is) igényel.

(A szerző a Sport TV állandó Bundesliga-, Serie A- és Bajnokok Ligája-szakértője.)

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!