A félautomata-lesrendszer: ha egy pixellel előbb van a csatár, már nincs gól a vb-n

„A videóbíró, a VAR alkalmazása már eddig is nagyon pozitív hatással volt a futballra, és azt látjuk, hogy a súlyos hibák száma máris drámai mértékben csökkent. Arra számítunk, hogy a félig automatizált lestechnológia még egy lépéssel tovább visz bennünket.

Tisztában vagyunk vele, hogy néha túl sokáig tart a lehetséges les ellenőrzésének folyamata, különösen akkor, ha a lesről centiméterek döntenek. Most gyorsítunk ezen a folyamaton. Tudom, hogy valaki robotlesnek nevezte a technológiát, de ez nem az.

Ahogy eddig is, ezen túl is a játékvezető és az asszisztensek felelősek az összes döntésért, ami a pályán történik”

– Pierluigi Collina, a FIFA játékvezető bizottságának a vezetője osztotta meg így a gondolatait, amikor az új, a vb-n már teljes fegyverzetében használt újításokról, a SAOT-ról kérdezték. A mozaikszó természetesen az angolból ered, de a vb hetei alatt az egyszerűség kedvéért nyilván félautomata lesnek is fogjuk nevezni, ha szükség lesz rá.

Ez a technológia a bíráskodást nem forradalmasítja, igazából már csak egy finomhangolatást látunk, hiszen részben már eddig is használták a Bajnokok Ligája csoportkörében, ám most az a különbség, hogy a stadion tetőszerkezetéről 12 kamera készít képeket – eddig maximum tízet telepítettek –, és a labdában is lesz egy csip, ami az elrúgás pillanatát századmásodpercre pontosan meg tudja majd jelölni. Eddig sokszor zavart okozott, hogy az elrúgás pillanata, és a lesvonalak behúzása között eltelhetett akár egy tizedmásodperc is, ami már nem ugyanazt a játékhelyzetet analizálta az olykor nagy sebességgel mozgásban lévő futballisták miatt. A FIFA most ezeket az eseteket fogja grafikailag hatásos képekkel megmutatni. A klub-vb-n és az Ázsia Kupán is már használták, és jó tapasztalatokat gyűjtöttek.

Extra változásra persze nem kell készülni az elmúlt években megszokottakhoz képest. Ha lesz egy indítás, az asszisztens most is engedi majd, hogy a támadás végigfusson, és csak a végén jelzi, ha olyat látott, amit szabálytalannak ítélt meg. De amíg eddig olykor 40 másodperc vagy egy teljes perc is eltelt, amíg el tudták eldönteni, hogy megadható-e egy gól vagy sem, most a lelátók (és kanapék) népe sokkal kevesebb ideig, remélhetőleg csak 20-30 másodpercig lesz bizonytalanságban. Most nem az akkora lesekről beszélünk, mint mikor Schön Szabolcs a portugálok ellen a kapuba talált a tavalyi Európa-bajnokságon a Puskás Arénában, hanem a nagyon kicentizett helyzetekről.

Fontos újítás lesz a katari vb-n az is, hogy ezeket a kielemzett helyzetetek a stadion kivetítőjén is bemutatják majd. Az előző vb-n, Oroszországban ez még úgy nézett ki, hogy nemcsak kínosan sokáig állt a játék, hanem csak a döntés tényét közölték, a perdöntő bizonyítékot még nem tudták megosztani az összegyűlt szurkolókkal, akik most már azt láthatják majd, mint amit a tévék előtt ülők.

Ha esetleg régen nézett focit, és bekapcsolna a fejében az automatizmus, hogy az egyvonal nem les, lényegében ezt már teljes egészében el is felejthetjük. Már nincs egyvonal, már egy pixellel is elég, ha a támadó valamelyik testrésze előrébb van, mint a védőé, kristálytiszta leshelyzetet fogunk látni. Profán leegyszerűsítés, de a rendszer pontosságát megfelelően szimbolizálja, ha egy csatáron 43-as cipő van, előfordulhat, hogy extrém helyzetben a 42,5-essel jobban járt volna, annyira milliméter pontossággal határozzák meg a helyzeteket. Ha a látszólag a saját térfeléről induló játékos valamelyik testrésze egy nagyon picivel átlóg az ellenfél térfelére, a gól ugyancsak érvénytelen adott esetben. Azzal, hogy visszalép az ellenfél térfeléről az egyik lábával egy kiugratásra váró csatár, a leshelyzet nem szűnik meg, teljesen vissza kell lépni. A felezővonal mostantól egy falként értelmezhető.

Mitől lesz ennyire pontos a rendszer?

A pályán lévő játékosokról ugyanis 29 referencia pont alapján másodperceként 50 felvétel készül, így tökéletesen beazonosítható minden helyzet. Ahogy a labda helyzete is. A FIFA egy oktatóvideót is közreadott, amin jól látható, melyik testrészek kerülnek fókuszba, és azt is, hogy a labdát is egy csippel látták el.

A játékvezetőkre ettől még szükség lesz, mert a tétlen lesek megítélése rájuk tartozik, illetve hát a segítőikre, akik sokszor visszanézhetnek egy-egy vitatott helyzetet a videószobában nyugodt körülmények között, amíg ki nem rendelik a pálya melletti monitorhoz a kollégájukat. Vagyis a leshelyzetet, ha tévedhetetlenül meg is lehet ítélni, a viták nem szűnnek meg egy csapásra. Azt ugyanis a játékvezetők döntik el, hogy a tétlen lesen álló játékos zavarta-e annyira a kilátásban a kapust a védéskor, hogy annak meg kellett osztania a figyelmét, és ezért nem tudott időben elvetődni, így nem szabad gólt ítélni.

A helyszínen lévő csapatokat egyébként folyamatosan tájékoztatja a FIFA aktuális bizottsága, de nemcsak erről a technológiáról, hanem a játékvezetői felfogásról is, a könyökhasználatról, hogy hogyan kell a test mellé szorítania a védőnek a kezét a tizenhatoson belül.

Mivel rengeteg kamera lesz a stadionokban, számtalan vitatémát szolgáltató esetre készülhetünk. Órákat lehetett volna beszélni arról, miért nem adták meg az idei párizsi BL-döntőben Benzema gólját, a videóbíróknak azonban sokkal kevesebb idejük lesz mérlegelni egy-egy szituációt. A vb vasárnap kezdődik a Katar–Ecuador (17.00) találkozóval.