Úszószövetség: Az uszodák fele nyit ki biztosan a télen

„A magyar sport a rendszerváltás óta a legnagyobb kihívás előtt áll a teljesen elszállt energiaárak miatt. Rengeteget kell dolgoznunk, lobbiznunk, hogy az uszodák nyitva maradjanak”

– ezzel a felvetéssel nyitotta meg a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) elnökségi ülését az elnök, Wladár Sándor.

Hozzátette, hogy a koronavírus-járvány okozta lezárások miatt mára a cápakorosztályban, vagyis a 10–12 évesek közt harmadannyi versenyző maradt, mint a járvány előtt. Ha most is hasonló helyzet alakulna ki, az hosszú távon beláthatatlan károkat okozna a magyar úszósportnak.

A MÚSZ naprakész információs bázisában az ország összes uszodája szerepel, nagyjából száz. Körülbelül 50 százaléknál vehető biztosra, hogy nem zár be, a másik felénél a fenntartók ezután hoznak döntést. A győri és a balatonboglári uszoda már bezárt, Zalaegerszeg és Nagykanizsa csatlakozhat hozzá. Úgy kalkulálnak, hogy tíz városban szünetel majd télen az uszoda, de folyamatosan harcolnak.

A nagyobb budapesti létesítmények – Duna Aréna, Komjádi, Tüske, Hajós – nem zárnak be, a sátortetős megoldást azonban nem alkalmazzák.

Szentpáli Gábor, a BVSC ügyvezető elnöke elmondta, hogy a létesítményük évi 800 ezer kilowattóra áramot fogyaszt, miközben akad olyan vidéki uszoda, amely feleakkora, és mégis 1,4 milliót. „Nincsenek nagy titkok, csak nem mindig a kézikönyv szerint kell haladni, hanem a józan észre hallgatni” – magyarázta.

Török Enikő, a MÚSZ sportszakmai csoportjának vezetője kifejtette a szövetség tájékoztatása szerint, hogy folyamatos az egyeztetés a sportállamtitkársággal, a régióvezetőkkel, illetve a Magyar Vízilabda Szövetséggel – a cél az, hogy a régióközpontok uszodái mindenképp maradjanak nyitva, és hogy sem a klubokban folyó szakmai munka ne szenvedjen kárt, sem az Úszó Nemzet Programban érintett gyermekek úszásoktatása ne szakadjon félbe.

A MÚSZ arról is döntött, hogy Szabó Szebasztián és Jakabos Zsuzsa indulhat a decemberi rövidpályás világbajnokságon Ausztráliában.