Először sorsolják Magyarországot az első kalapból, a legerősebbek közül az Eb-selejtezőre

„Ennek így kellett történnie, Szalai Ádámnak kellett a győztes gólt lőnie” – a sarkazásos gól előtt a szögletet beívelő, vagyis gólpasszt adó Szoboszlai Dominik mondta ezt a lipcsei győzelem után, amivel Magyarország megerősítette vezető helyét a csoportjában. (Itt tudja megnézni a gólt.)

Szalai nevét a magyar szurkolótábor többször skandálta kórusban, a meccs közben és a végén is, és egészen biztosan hasonló, de még megindítóbb élményben lesz része majd hétfőn, amikor az olaszok érkeznek a Puskás Arénában, amikor elköszön a válogatottól. Az olaszok ellen már egy döntetlennel is meglehet a csoport első helye. Ez még a jövő, most álljon itt egy gyors áttekintés arról, amit ez a csapat már elért:

• Kapott gól nélkül sikerült nyernie Anglia után Németországban is, és öt meccsen mindössze három gólt kapott.
• Mivel az NL-sorozat alapján készítik el a 2024-es Európa-bajnokság selejtezőcsoportjának kiemelését, Magyarország az első kalapból várja október 9-én a frankfurti sorsolást, még a 86-os vb előtt is a második kalapban voltunk. Egyszer pedig, 2008 előtt az ötödik kalapba is visszasoroltak bennünket. Anglia garantáltan második kalapos.
• 10 pontot ért el egy olyan csoportban a magyar válogatott, ahol három világbajnok is van, és az előző Eb-döntő két résztvevője
• A német kapitány, Hansi Flick először kapott ki a német kispadon. A németek a macedónoktól kaptak ki legutóbb hazai pályán, de akkor még Joachim Löw volt a kapitány.
• Flick azt mondta, a legrosszabb félidőt látta a csapatától, amiben a magyar csapat is szerepet játszott, mert nem hagyta kibontakozni a játékosait.

Szoboszlainak volt még tanulságos mondata az értékelésében, a félidőben ugyanis Marco Rossi magyar kapitány arra hívta fel a figyelmüket, hogy a fordulás után biztosan három védővel fognak játszani a németek, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a széleken feljebb tolják a német játékosokat, és ez ne érje ez őket meglepetésként. A németek veszélyesebbekké váltak, de csak átmenetileg. Vagy ahogy Gulácsi Péter mondta, passzívak voltak még így is, és megérdemelten nyert a magyar válogatott, és két egymás utáni idegenbeli győzelem szenzációs teljesítmény ilyen kaliberű csapatokkal szemben. Az öt eddigi meccsen szerinte 20 percre csúszott el valami, az olaszok elleni idegenbeli meccsen nem volt meg a kívánt struktúra.

Gulácsitól azt kérdeztem, már egy kicsit előreugorva, kit szeretne a négyes döntőben kapni? Azt felelte, nem is nézte eddig, hogy áll a többi csoport. „Már az óriási dolog, hogy a ki nem mondott alapcélt, a bentmaradást elértük, játszhatunk a hazai közönségünk előtt egy döntőt, hogy az NL-sorozat négy legjobbja közé kerülhessünk, és nekünk elég a döntetlen.”

Mi azért gyorsan tekintsük végig, hogy áll a három másik csoport: Horvátország, Hollandia, Spanyolország áll az élen, a horvátok a dánokat és a franciákat előzik, a spanyolok a portugálokat. Ebbe az elitbe érkezne meg Magyarország, ha legalább egy döntetlent elér az olaszok ellen. Mivel az olaszok nincsenek vb-n, nekik nem mindegy, hogy milyen eredmény születik Budapesten, mert jövő júniusban harcban lehetnek egy trófeáért. (Nem lenne túl nagy meglepetés, ha ezt a minitornát Budapesten rendeznék, de ez még tényleg nagyon távoli.)

Az Olaszországban futballozó Nagy Ádám rámutatott arra, hogy nem lehet döntetlenre játszani hétfő este, mert akkor kaphatunk egyet. Azt viszont már sokszor bebizonyították, hogy semmi sem hull ingyen az ölükbe, mindenért keményen megküzdöttek, de lehet számítani rájuk.

Dárdai Pál arról beszélt a német tévében, hogy a magyar válogatott úgy működik, mint egy gépezet. És ugyan a németek egyéni képességekben ezerszer jobbak, ha csapatként jól működik, jól illeszkednek egymáshoz a csapatrészek, akkor egy gyengébb képességű válogatottnak is lehet esélye. A komplett magyar csapat bemutatta Lipcsében, mit kell ezen érteni.

Egyrészt ahogy említettük, fel tudtak készülni arra, hogy a második félidőben a németek feljebb jönnek. Emellett Rossi tökéletesen betanította az alapmozgásokat. Lang Ádám pontosan tudta, mikor kell megtámadnia a labdás játékost, amikor már Fiola mellette volt, és startoltak rá mindketten. A védelem középen játszó Willi Orbán is tökéletesen érezte, neki mikor kell előrefelé mozognia, és egy kicsit feljebb vinni a társait, vagy épp egy lépést hátrafelé tennie. Kerkez Milos ugyan először volt válogatott, tökéletesen megértették egymást Szalai Attilával, merre kell mozogniuk, ha a németek a jobb oldalon próbálnak előremenni. Először voltak egymás mellett, és mégsem zavarták össze egymást. Ha megteszik, rések, lyukak keletkeznek, ami esélyt kínál az ellenfélnek, de végig nagyon feszesen és fegyelmezetten követték egymás mozgását, nem tudták megbontani a védelmünket a szélen.

Az Alkmaarban futballozó Kerkezen egyébként már a bemelegítésnél lehetett látni, mennyire összpontosít, feltette a fülhallgatóját, és úgy ment körbe a stadionban, és csak a másodedzővel, Inguscióval állt meg egy kicsit beszélgetni, vélhetően olaszul, mert a hollandiai szerződése előtt a Milan játékosa volt.

Többször előfordult, hogy az első és az utolsó emberünk között 30 méternyi volt a távolság. Rossi alapfilozófiája a „rövid csapat” elve, amit a magyar edzői közegből érkező kapitányok elfelejtettek alkalmazni korábban, noha a 90-es években az olaszok ezt már kifejlesztették. Egy odakint az olasz harmadosztályig eljutott szakember mutatta meg Magyarországnak, hogy lehet ebből a rendszerből a legtöbbet kihozni, hiszen a Honvéd bajnoki címét sem a véletlen szülte. Rossi külön kiemelte, hogy Szalai védekező játékával Kimmich sem tudott szabadon szervezni, és nem tudta mozgatni a társait. A kapitány nem mellékesen azt is megjegyezte, hogy Szalait sokkal többre értékelik külföldön, mint a saját hazájában.

Rossi cseréi között nem volt meglepetés, de a padról olyan játékosok álltak be, akik akár el is dönthették volna a meccset. Ádám Martin és Kleinheisler László is helyzetbe került, az utóbbié volt a nagyobb. Azt jó volt nézni, amikor Ádám Martin megiramodott, akkor lépéselőnybe került Niklas Sülével szemben. Azt nem mondanánk, hogy lefutotta, de előnyt szerzett vele szemben, és így olyan helyzetbe került, hogy egy lövést is megeresztett. Ádám eddig nem volt eredményes a magyar válogatottban, Szalai visszavonulásával nagyobb feladat hárul majd rá.

A tekintélyes német futballszaklap leosztályozta a két válogatott játékosait, a németeknél az 1-es számít kimagasló teljesítménynek, a 6-os a legrosszabbnak. Sokatmondó, ahogy a magyarországi találkozón, ezúttal is a kapus érdemelte ki a legjobb jegyet. Íme az osztályzatok:

• Németország: Ter Stegen 2 – Hofmann 5, Süle 4, Rüdiger 3, Raum 5 – Kimmich 3,5 Gündogan 4,5 Gnabry 5,5 – Werner 5, Müller 5, Sané 4,5
• Magyarország: Gulácsi 2 – Lang 3, Orbán 2,5 Szalai Attila 3 – Fiola 4, Nagy 3,5 Schäfer 3 Kerkez 3,5 – Gazdag 4, Szoboszlai 2,5 – Szalai Ádám 2

A Die Welt azt írta, hogy Magyarország felnyitotta a német szemeket, és már adott egy kis világbajnoki félelmet. A németek a japánok ellen kezdenek, majd a spanyolokkal játszanak, végül Costa Ricával. A Bild pedig azt vezette le, hogy a Bayern válsága a válogatottra is kihatással lehet.

Számunkra ugyanakkor bizakodást adhat ez az eredmény, illetve az egész sorozat, és táplálhatja a reményt, hogy a következő Eb-re nem az utolsó pillanatban, pótselejtezővel, hanem korábban, egyenes ágon sikerül a kijutás. De vissza is kanyarodhatunk Szoboszlaihoz, aki azt is mondta, hogy a földön kell járni, nem szabad elszállniuk maguktól.