Schmitt Pál bekerült a halhatatlan sportolók közé, a legnagyobb sportvezetőként méltatták

Csütörtök este beiktatták a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének új tagjait: Kőbán Ritát, Jónyer Istvánt és Schmitt Pált. Még 2020 decemberében megválasztották őket, de a koronavírus-járvány miatt csak most ültek össze a klub tagjai ünnepélyes keretek közt egy vacsorára. Ők hárman a 2020-ban elhunyt Székely Éva, Kárpáti György és Wichmann Tamás helyére kerültek be.

A minden idők legjobb magyar sportolóit tömörítő egyesület ötlete 1991-ben fogant meg – a Hall of Fame lehet talán a nemzetközi megfelelője –, a szurkolókat kérdezték arról, kik lehetnek ennek a körnek tagjai, kik voltak a jók között is a legjobbak. Nem volt feltétel, hogy valaki olimpiai bajnok legyen. A kornak megfelelően, akkor még levélben lehetett szavazni, és 126 ezer rajongó vette a fáradtságot, hogy kitöltse a szavazólapokat, így valójában a szurkolók hozták létre az első tagságot. Utána a meghalt tagok helyére az alapszabálynak megfelelően a már bekerültek választottak maguk közé.

• Az eddigi tagok: Darnyi Tamás, Dunai Antal, Egerszegi Krisztina, Fa Nándor, Faragó Tamás, Gyulay Zsolt, Hegedüs Csaba, Kamuti Jenő, Kásás Tamás, Keleti Ágnes, Kovács Katalin, Magyar Zoltán, Nagy Tímea, Polgár Judit, Rejtő Ildikó, Török Ferenc, Vaskuti István

A jelenlegi tagság úgy határozott, hogy a kétszeres olimpiai bajnok kajakos Kőbán Ritának helye van ebben a szűk csapatban. Kőbán volt az első kajakosnő, aki egyéniben olimpiai bajnok lett (1996), ez már a második aranya volt, mert 1992-ben a kajaknégyessel lett a világ legjobbja. Közel 20 évet töltött a világ élvonalában.

„Otthon érzem magam: családtagként, barátként, hiába vagyok a legfrissebb tag, megtiszteltetés, hogy méltónak találtatok rá” – mondta Kőbán.

Jónyer István nem lehetett olimpiai bajnok, mert az asztalitenisz csak 1988-ban került a játékok programjában, ő addigra befejezte dicsőséges pályafutását. Amikor a klub jelenlegi elnöke, Nagy Tímea felhívta őt a hírrel, napokig nem tért magához. „Csak világbajnok vagyok, de annak talán nem vagyok rossz. Ázsiában jött ki általában a lépés, nem tudom az okát, de Nagojában, Kalkuttában, Phenjanban lettem aranyérmes, Európában mintha az üzlettel foglalkoztam volna” – mondta viccesen.

A harmadik klubtag Schmitt Pál lett, akiről a Magyar Edzők Társaságának elnöke, Molnár Zoltán azt állapította meg, hogy a legnagyobb magyar sportvezető. Molnár úgy gondolta, már sporteredményei miatt – kétszeres olimpiai bajnok, és kétszeres világbajnok csapatban – is megérdemelné a halhatatlanságot, de még ott van a sport utáni pályája, hiszen ő az egyetlen olimpiai bajnok a világ valaha volt köztársasági elnökei közt.

„Voltam alkalmazottja a Népstadion és Intézményeinél, jó volt nézni, ahogy csokornyakkendőt köt, azt azért nem mertük utánozni. Büszkeséggel beszéltünk arról egymás közt, hogy a céget olimpiai bajnok vezeti, méghozzá kétszeres. Minden pályán a csúcsra ért, amin csak elindult. Az volt számomra egy magasztos pillanat, amikor Kammerer Zoli a 2006-os szegedi kajak-kenu világbajnokságon maga mellé emelte fel a dobogó tetejére, miután megkapta tőle az aranyérmet, mert oda tartozik.”

Schmitt 21 éven át volt a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, de karrierje még korábban, 1983-ban indult el, amikor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökét, Juan Antonio Samaranchot kísérte Magyarországon, és spanyolul tolmácsolt neki. Samaranchra nagy hatást gyakorolt. Schmittet a nemzet sportolói közé 2014-ben választották be.

„Amikor rátok nézek, az alázatot is látom. A becenevetek is tudom, sokszor úgy juttok eszembe. Jó volt értetek dolgozni, a legtöbbetek úgy ismerem, hogy már elnök voltam, de eszembe sem jutott ezt éreztetni az irodában vagy azon kívül. Jó volt tenni értetek, ha tudtam, mert szolgálatnak éreztem. Amint tudok, eljövök hozzátok. Addig pedig hirdethetjük mindenfelé: ép testben, ép lélek” – összegzett a nyolcvanadik születésnapját a múlt héten ünneplő Schmitt.