Bizalmi szavazás az olimpiai bizottságban, megingott a bizalom Kulcsár Krisztián elnökben?

Legfontosabb

2021. december 27. – 19:53

Bizalmi szavazás az olimpiai bizottságban, megingott a bizalom Kulcsár Krisztián elnökben?
Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

A Magyar Olimpiai Bizottság elnökségét kedd reggelre hívta össze Kulcsár Krisztián elnök, akire csütörtökön bizalmi szavazás vár. Az egyelőre 55 fős közgyűlésben van esélye egy szűk győzelemre, de a hátralévő napokban még sok minden történhet.

Mielőtt belevágnánk, egy kis kronológia:

  • 2017. május másodikán Borkai Zsolt ellenében választották meg a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökének Kulcsár Krisztiánt.
  • A világbajnok vívó győzelme szimbólum volt, mert Borkai akkor még Győr fideszes polgármestere volt, az adriai szexvideóról még semmit sem lehetett tudni, és a szavazás előtt pár nappal kisebb erődemonstrációt tartott, amikor Orbán Viktor miniszterelnök a városba látogatott.
  • 2017. májusra a MOB már egy kiüresedett szervezet volt, a riói olimpia után ugyanis egy törvénymódosítással a kormány elvette a szervezettől az irányítási jogokat, amiket 2012-ben kapott meg
  • Még 2008-ban mondta az akkori igazgató, Kovács Tamás, hogy a MOB szerepe formális, és csak egy utazási iroda. Most mégis az irányításáért megy a csata.
  • A MOB az ország egyik legrégebbi civil szervezete, 1895-ben alapították. Jelentős támogatást kap a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól, költségvetésének 20 százaléka érkezik csak az állami büdzséből.

December 20-án, hétfő délután derült ki, hogy rendkívüli közgyűlés összehívásáról döntött a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke. Az időpont: december 30., 11 óra. A tagságnak kiküldött levélben két napirendi pont szerepelt: elnöki beszámoló a november 27-i közgyűlés óta eltelt időszakról, és titkos bizalmi szavazás az elnök személyéről. Ennek a szavazásnak nem volt konkrét előzménye, a közgyűlés tagságának egy részét is meglepte, emiatt többen hiányozni fognak, mert már előre lekötött programjuk volt, és nem tudtak rajta változtatni.

A november végi közgyűlésen már a szeptember elsején életbe lépett új alapszabálynak megfelelően alakult a tagság összetétele. Az új alapszabályt pedig még május végén fogadták el széles körű egyeztetés után, és a szervezet tiszteletbeli elnöke, Schmitt Pál szerint méltó lett a 125 éves MOB-hoz. Ez az alapszabály kimondja: a Magyar Olimpiai Bizottság köteles megőrizni függetlenségét, és ellenállni minden nyomásgyakorlásnak, különös tekintettel a politikai, jogi, vallási vagy gazdasági befolyásnak, amely akadályozhatja az Olimpiai Charta betartásában.

Az alapszabály csak hónapokkal később váltott ki nagy viharokat

Még a májusi végi közgyűlés szavazott a kisebb, 115 fős létszámról, és kikerültek olyan szervezetek, amelyekről addig a sportkedvelők azt sem tudták, hogy bent vannak, vagy hogy egyáltalán léteznek. Például a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége, a Megyei Jogú Városok Szövetsége vagy a Települési Önkormányzatok Szövetsége.

Az élsporthoz jobban kötődő, mégis lazán kapcsolódó szervezetek, a Honvédelmi Sportszövetség, a sportjogászok, a sportújságírók, a sportorvosok is körön kívülre kerültek. A Testnevelési Egyetem vagy a Nemzeti Sportközpontok, a Magyar Edzők Társasága vagy a Sportegyesületek Országos Szövetsége (SOSZ) kiikszelése már sokkal érzékenyebb terület volt, de nem volt ellenszavazat. Jogosan merülhet fel a gyanú, akik szavaztak, el sem olvasták, mire mondanak igent. Többek közt a BVSC, a Ferencváros, a Honvéd, az MTK, a Vasas képviselője lett a szűkítés áldozata, de nem zárult be véglegesen a kapu előttük, hiszen fel lehet őket terjeszteni egyénileg, ahogy sportújságírót vagy sportorvost, jogászt is. A felterjesztést egy Habsburg György által vezetett jelölőbizottság végzi el, az elnökség pedig megszűri a tagokat, majd végül a közgyűlés dönt.

Az olimpiai sportágak szakszövetségei (téliek és nyáriak egyaránt) összesen 55 helyen osztoztak, november végéig 51 főt delegáltak, a többi helyet nem töltötték még fel. A fennmaradó többi, vagyis 54 egyéni helyre a már említett jelölőbizottság tesz ajánlásokat. Idáig azonban nem jutottunk el, már a félidőben az elnök ellen fordultak.

Amikor az alapszabályt megalkották, érthető volt a szándék: az ország kis és nagy klubjait tömörítő SOSZ irányításába nem szól bele a MOB, akkor a MOB-ban miért őrizzék meg a korábbi évek nagyvonalúságát, és biztosítsanak szavazati jogot egy másik sportot irányító szervezetnek. Itt már felsejlik az egyik fontos ütközési pont: hogy a mindenkori MOB a magyar sport parlamentje legyen, vagy ez egy elavult szlogen, és foglalkozzon kizárólag az olimpiai sportágakkal, amelyekért leginkább felel. A MOB nevezi be a sportolókat a téli vagy a nyári olimpiára, abban az időszakban a legfontosabb szervezetté válik. A jelenlegi MOB-vezetés az olimpiai sportágak szövetségét tekinti kiemelten fontosnak, még akkor is, ha a versenyzőket a klubok fizetik. (Svédországban minden olimpiai sportág ad egy tagot, és slussz, ekkora a tagság.)

Emiatt első körben, az olimpiai sportágak kaptak helyet a tagságban és a megkarcsúsított testületben. A nagyobb szövetségek két hellyel rendelkeznek, a kisebbeknek eggyel kell beérniük. A kilenc aranyéremmel büszkélkedő vízilabda azért van speciális helyzetben, és nem kapott egy helyet sem az átalakuló MOB-ban, mert az olimpián az Aquatics (vizes sportok) égisze alá tartozik, és ettől a gyakorlattól nem tértek el itthon sem.

Hogy milyen heves viták voltak az elnökségen belül, arról nem szivárgott ki sok információ, azóta viszont tudjuk, hogy kik válnának Kulcsártól, és akik azok, akik továbbra is egyetértenek a vezetési stílusával. Dőlt betűvel szedtük azokat, akik nem írtak alá Kulcsár ellen:

A MOB jelenlegi elnökségi tagjai:
Deutsch Tamás (MTK) és Schmidt Gábor alelnökök (kajakszövetség elnöke)
Baji Balázs (vb-bronzérmes atléta), Gyurta Dániel (olimpiai bajnok úszó), Imre Géza (olimpiai ezüstérmes vívó), Kamuti Jenő (olimpiai ezüstérmes vívó), Kovács Antal (olimpiai bajnok dzsúdós), Magyar Zoltán (olimpiai bajnok tornász), Markovits László (a Vasas elnöke), Pálinger Katalin (olimpiai ezüstérmes kézilabdázó), Schmitt Pál (olimpiai bajnok vívó), Vári Attila (olimpiai bajnok vízilabdázó), Wladár Sándor (olimpiai bajnok úszó)

Ez az elnökség szavazta meg egyébként egyhangúlag az elnök tiszteletdíjának a megemelését bruttó 2,6 millió forintra még 2020 szeptemberében, ami a Kulcsár elleni kampányban az origón rögtön előkerült, majd hétfőn a neki osztott jutalmát támadta a kormánypárti lap. Az elnökségből egyébként többen a közgyűlésnek is a tagjai: Magyar, Kovács és Wladár – ők a bizalmi szavazáson is Kulcsár ellen szavazhatnak (itt megtekinthető a szavazati joggal rendelkezők névsora). Kulcsár egyébként kedd reggelre ismét összehívta az elnökséget, nagy kérdés, hogy az elégedetlenkedők elmennek-e, vagy ők már negligálják az elnököt. Az úszószövetség elnöke, Wladár Sándor azt mondta a Telexnek, hogy

az alapszabály végrehajtása körüli anomáliák okozták a legfőbb konfliktust, és a tagságukat elveszítők kezelése.

Mozgósítás

Mint minden szavazásnak, ennek a bizalmi szavazásnak is a mozgósítás lesz a kulcskérdése. Mindkét oldal azt számolgathatja, hogyan tudja maga mellé állítani a bizonytalanokat. Biztosan lesznek távolmaradók, az olimpiai bajnok öttusázó, Martinek János például. Egy 25-20-as Kulcsár-győzelem esetén is még ott marad a kétely, hogy mire megy a fontos kérdésekben döntő elnökséggel, amely nyíltan kifejezte ellenállását.

„Van egy elnökünk, akinek a nemzetközi megítélése csillagos ötös, sok tantárgyból jelesre értékeli a hazai tagság is, a kommunikációja viszont mondjuk közepes. Ha így van, akkor meg kell vele értetni, hogy abban javulnia kell, és nem az azonnali leváltás a megoldás.

Krisztiánt az erényei, fellépése alkalmassá teszik a NOB-tagságra is, sokat veszíthetünk azzal, ha nem marad MOB-elnök, és nemzetközi szinten sem ő képviseli az országot” – mondta lapunknak az egyik szavazó, aki neve elhallgatását kérte.

Schmitt Pál NOB-tagsága jövőre megszűnik, mert május 13-án 80 éves lesz, ez a korhatár. A jelenlegi hatalmi harcnak ez is az egyik szála, hiszen a nemzetközi sportdiplomáciában is ismert (korábban volt a Nemzetközi Vívó Szövetség igazgatója) Kulcsárnál többek szerint nem igazán található alkalmasabb jelölt itthon. A személyét ellenzők még hazai szinten sem álltak ki az utóddal, bár az nem maradt titokban, hogy az olimpiai bajnok kajakos, Gyulay Zsolt lehet az egyik utódjelölt, de már az atléta, Gyulai Márton neve is felmerült.

Kerestük a MOB-ot is, de azt a választ kaptuk, hogy sajtóhírekre nem akarnak reagálni. Február negyedikén egyébként kezdődik a téli olimpia Pekingben, a csütörtöki szavazás eredményétől függ, hogy addigra nyugvópontra jut-e ez a történet.

Kövess minket Facebookon is!