Hogyan alakult ki az olimpiai pontszerző kifejezés?
2021. augusztus 8. – 08:10
Csak néhány hír az utóbbi napokból, ami elhangzott tévében, rádióban, vagy bármelyik újságban.
- Az öttusázó Marosi Ádám a hatodik, ezzel pontszerző helyen végzett.
- A Balla, Takács kenupáros az ötödik, pontszerző helyen végzett.
- Kapás Boglárka a negyedik lett 200 pillangón, ezzel pontszerző helyen végzett.
A sort még sokáig folytathatnánk, de most elsősorban azzal foglalkoznánk, hogyan alakult ki a pontszerző kifejezés, miért nem elégszünk meg azzal, hogy valaki negyedik, ötödik vagy hatodik helyezett lett. Más ország nem igazán használja, egyszerűen csak megjegyzik, negyedik vagy ötödik helyen végzett a sportoló vagy a csapat.
Hivatalos olimpiai pontversenyről nem is találtunk statisztikát sem most, sem a múltból, minden ország az éremtáblázatot közli, illetve azt, mennyi érmet szereztek összesen. A Magyar Olimpiai Bizottság is egyre inkább eltekint már a pontverseny kifejezéstől, holott egy időben még a sportágnak járó juttatásokat is ehhez kötötték. Sőt, a sportágaknak meg kellett jelölniük, hány olimpiai pontot várnak.
Visszalapoztunk az újságokban, vajon mikor kezdett el terjedni a pontszerző kifejezés. Legnagyobb meglepetésünkre, nem a szocialista idők sportújságja alkalmazta először, hanem már jóval korábban előkerült a kifejezés. 1924-ben a Sporthirlap a következő cikket közölte.
„A pontozás rendszerének megállapítása mindig a rendező ország olimpiai bizottságára volt bízva. A most folyó olimpiai versenyre a francia olimpiai bizottság elfogadta az Antwerpenben követett módszert, hogy hat helyezést pontoznak, de a pontszám tekintetében azt a sokak által kifogásolt módosítást tették, hogy az első helyet 10, a következőket pedig 5, 4, 3, 2, 1 ponttal honorálják. E pontozás alapján Amerika máris magához ragadta a vezetést olyan pontelőnnyel, hogy már aligha lehet behozni, hiszen most jut el az olimpiász az amerikaiak igazi terrénumához, az atlétikához, amelyben pontelőnyét tetemesen meg fogja növelni.”
A 30-as évektől folyamatosan használták a pontszámítást – presztízs értékkel is bírt –, bár az első helyért nem 10, hanem már csak 7 pontot adtak. A pontszerző kifejezés pedig úgy meghonosodott, hogy jelenleg is használja edző, újságíró, szövetségi vezető is, ha valaki a 4-6. hely között végez. Bár mostanában a 7-8. helyre is mondják, ha éppen nyolcas a döntő, mint az úszásban.
Az állami jutalmakat egyébként az első nyolc helyezett kap Magyarországon, jelenleg ilyen megoszlásban.
- Aranyérem: 50 millió
- Ezüstérem: 35,7 millió
- Bronzérem: 28,5 millió
- Negyedik hely: 21,5 millió
- Ötödik hely: 14,3
- Hatodik hely: 11,4
- Hetedik hely: 5,7
- Nyolcadik: 2,8
