A milliárdokkal kényeztetett futballakadémiák hazai Eb-n égtek le

• Magyarország 21 év alattiakból álló válogatottja 1996-ban jutott be legutóbb Európa nyolc legjobb csapata közé. Akkor a skótokkal szemben kiesett, de így is kijutott az olimpiára.
• A mieink azóta nem játszottak U21-es Eb-n. Most igen, mert a szlovénokkal együtt megkaptuk a rendezési jogot.
• A magyar válogatott két vereség után, kedd este a hollandokkal került szembe, és 6-1-re kapott ki.
• Ezt a korosztályt a legígéretesebbek közé szokás sorolni, 2017-ben az U17-es Eb-n hatodik lett. A legnagyobb név közülük, Szoboszlai Dominik már rég a felnőtt válogatottban játszik, igaz ő rögtön elkerült itthonról.
• A gyenge eredményben közrejátszik, hogy Zsóry Dániel sérülés miatt kiesett, a koronavírus is harcképtelenné tett játékosokat, vagyis nem a legerősebb csapatot láthattuk.
• A játékosok néhány kivételtől eltekintve a magyar akadémiai rendszerből jöttek ki, így árazta be most őket az európai mezőny.

A meccsekről

A németek ellen az utolsó félórában kaptunk három gólt, így a végső győzelemre is esélyes ellenfelünk 3-0-ra nyert. A románok elleni meccsnek rossz szájízt adott a románok panasztétele az UEFA-nál, mert a mieink állítólag cigányozták az ellenfelet. A Pisa játékosa, Marin posztolt erről az Instagramon, később azonban eltávolította a bejegyzését. A 2-1-es vereség úgy jött össze, hogy Szőke Adriánt már az első félidőben kiállították, a vezetést utána még sikerült megszerezni, és csak a 87. percben érték el a románok a győztes gólt. A hollandok ellen az első félidő végén becsúszott egy gól, a második félidő elején összehozott a védelem egy tizenegyest, aztán fokozatosan szétesett a játék.

Valamennyi meccsen látványos volt, hogy a hajrára a magyar játékosok elfáradtak, kihagyott a figyelmük, ez ismerős jelenség, pontosan így megy már évtizedek óta a felnőtt csapatoknál is, ahol a magasabb tempóhoz nincs megfelelő koncentrációs képesség a játékosokban. A passzok sebességében, a gondolkodás gyorsaságában érezhető a lemaradás, pont úgy mint abban az időben, amikor még a sivár körülményekre panaszkodtak a hazai szakemberek. A magyar technikai háttér az elmúlt 10 évben már utolérte a riválisokat, a fejlődés már nem pénzkérdés. A képzésben azonban még mindig le vagyunk maradva, erről beszélt a kapitány, Gera Zoltán is. Azt is mondta, ha több 98-as születésű játszik, az elittől akkor is távol vagyunk. Az edzői bérek hiába emelkedtek a duplájára, vagy még annál is jobban, a sok pénz önmagában nem hozott változást. A futballban igazolódott, hogy gyenge képzettségű edző a pénztől nem lesz képzett, a pénz hatására nem fogja jobban felkészíteni a játékosait.

A kistafírozott akadémiai rendszer

2013-ban a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, Csányi Sándor azt mondta, azért van szükség a hazai futballakadémiák pontos átvilágítására, mert tart attól, hogy lesz olyan intézmény, amely töredékében sem igazolja az önképét a felméréskor. A felmérést a Double Pass belga auditáló intézet vezette, amelyik hazájában ezt a munkát már elvégezte, a belga foci azóta szárnyal, felnőtt szinten vezetik a világranglistát, 2018-ban bronzérmesek lettek. A németeknek is a DP segített a talpra állásban, 2014-ben meg is nyerték a világbajnokságot.

Magyarországon 2014-ben jött ki az első felmérés, a belgák azóta folyamatosan jelen vannak, az ajánlásaikat azonban nem igazán fogadták meg a hazai rendszerben.

Ijesztő, hogy az egyéni képzés a folyamatos kontroll ellenére arányaiban visszaesett az akadémiákon.

Egyéni képzés, specializáció nélkül nincs modern futball, hiszen a csatárnak és a védőnek egészen más jellegű feladatokat kell végrehajtania a pályán. 2019. novemberében a kormány 10 kiemelt akadémia támogatását állami feladattá minősítette – itt 14-19 éves gyerekek vannak –, és közvetlenül támogatja. Természetesen Felcsútra jut a legtöbb pénz, félévente nagyságrendileg egymilliárdnál is több. Emellett még ott van a társasági adókedvezmény (az elhíresült tao), ebből bőségesen részesedik az összes többi korosztályos csapat, ahogy az edzőik is.

A mostani U21-es válogatottba Felcsútról két játékos érkezett, de egyikük sem ott nevelkedett, Kiss Tamást Szombathelyről 18 évesen, Deutsch Lászlót 16 évesen a Ferencvárostól igazolták le. A most budafoki Skribek Alen szintén 16 évesen került a Puskás Akadémiára, de nem tudott gyökeret ereszteni ott.

Lesújtó eredmény, hogy az évek óta milliárdokkal megtámogatott akadémiáról más nem jutott el az U21-es válogatottba (a most Hollandiában futballozó Szőke Adrián egyébként néhány hónapig volt Felcsúton.) Orbán Viktor szemlélete szerint a futball olyan, mint a gulyás, folyamatosan beleteszünk, nem veszünk ki belőle, és egyszer majd elkészül. Ennél a korosztálynál, vagy az alattuk lévőknél még mindig rotyog a gulyás.

2017-ben a 17 évesek között a hatodik helyen álltunk Európában, és az akkori csapat csak egy hajszállal csúszott le a világbajnoki részvételről. A franciákat 3-2-re legyőzte az Európa-bajnokságon, csoportmeccsen. Mire 19 évesek lettek, már nem volt esélyük arra, hogy az Európában elfoglalt helyüket megőrizzék. Az első selejtezőkörben Szlovéniát és Ausztriát 2-1-re még legyőzték Telkiben, de Koszovó ellen már csak 0-0-ra futotta. A következő körben már gólt sem tudtak rúgni: a norvégok, németek és a horvátok ellen egyetlen pontot gyűjtve estek ki. Mire 21 évesek lettek, egyre nagyobb lett a hendikep.

Nem szeretnénk kipécézni Tímári Normant, de az ő sorsa sok mindenre rámutat. 17 évesen ő volt a válogatott centere, 19 évesen is kezdő volt még a válogatottban a felcsúti játékos. Nem keltett extra benyomást 17 évesen sem, jelenleg a BLSZ első osztályában futballozik, korábban megjárta a másodosztályú Ceglédet és a Tiszakécskét. Deficittel rendelkezik a kiválasztás, és persze a képzés is. A másik center, Torvund Alexander az NB II.-ben játszik most.

A tao, és az állami milliárdok elsőszámú célja az volt, hogy a hátország, a jó képességű játékosok még jobb képzést kapjanak, és megfelelő közegben jobbakká váljanak. Egy igazi zseni mögött kevésbé fontos, hogy milyen anyagi háttér van, az mindenképpen utat tör magának. Ha nincs zseni, akkor is lehet viszont jó, és a nemzetközi szintre alkalmas játékosokat nevelni. Bíró Bence és Bukta Csaba kivételével a mostani keret már a hazai rendszer terméke, előbbi Portugáliában (Guimaraes) nevelkedett, most az MTK játékosa, utóbbi Salzburgban, az első osztályú Altachnak adták kölcsön a téli átigazolási szezonban.

A versenytársaknak üzlet

A hozzánk hasonló méretű országok közül a csehek szinte folyamatosan részt vesznek a sorozat ezen szakaszában, nyolcadszor vannak itt. Az olaszok és a szlovénokkal szemben döntetlent értek el. A 11 milliós Portugália csapata pedig egészen más dimenzióban van, kilencedszer jutottak ki a tornára, amivel egész Európában rekorderek.

A Benfica akadémiája egy évvel korábban indult, 2006-ban, mint a felcsúti. 500 millió eurót kaszáltak azóta a játékosok értékesítéséből, elképesztő adat.

Felcsútról eközben csak Sallai Roland és Kleinheisler László jött ki a felnőtt válogatott szintre, körülbelül 2,5 millió eurót kaptak értük. (A többiek sem büszkélkedhetnek jobb mutatókkal.) A magyar adófizetők eközben ennek sokszorosát tették a bográcsba.

És még csak azt sem mondhatjuk, hogy az Andorra elleni szerdai vb-selejtezőre készülő felnőtt válogatott keretében vannak a legjobbjaink, mert egyáltalán nincs a keretben 21 év alatti. A válogatott hátországát általában olyan játékosok – Fiola Attila, Cseri Tamás, Sigér Dávid, Nikolics Nemanja – jelentik, akik nem voltak akadémisták.