Most lett volna érdemes átgondolni az idegenben lőtt gólok szabályát a futballban

Nem volt ugyan örökre emlékezetes a Honvéd 3-2-es idegenbeli győzelme a Dukla Praha ellen 1965. november 3-án a Kupagyőztesek Európa Kupájában, mégis futballtörténelmi jelentőséggel bírt. A magyar csapat jutott ugyanis tovább először idegenben lőtt több gólokkal a kupatörténelemben, a hazai 2-1-es vereség után.

Egy évvel korábban még a gólkülönbséget nem számítva harmadik meccset játszottak, ha a párharcban mindkét csapat nyert egyszer-egyszer vagy két döntetlen született. A Liverpool és a Köln a megismételt meccsen sem bírt egymással, és 2-2 után pénzfeldobással jutottak tovább az angolok a BEK-ben. A pénzfeldobás, pontosabban egy korong feldobása viszont bohózatra hasonlított, hiszen elsőre, ahogy a videón is látszik, az élére esett a rotterdami De Kuip stadion gyepén, másodikra pedig a Liverpool jött ki győztesnek.

Mivel a játék komolyságát szerették volna megőrizni, ezért 1965 nyarán dolgozták ki az idegenben lőtt több gól szabályát, és azóta folyamatosan alkalmazzák is. Az UEFA vezetőinek az volt a tervük, hogy az idegenben játszót ösztönözzék és jutalmazzák. Ha nem is volt trend, hogy a vendégcsapatok csak védekeztek, és mindent hazai pályán, a visszavágón szerettek volna eldönteni, előszeretettel léptek pályára inkább védekező felfogással. Volt abban ráció, hogy támogassák és honorálják a vendégcsapatokat.

• A vendégeknek eleve utazniuk kellett, az akkori kényelmet nem lehet a mostanival összevetni.
• Az akkori pályák közt előfordult kisebb-nagyobb eltérés nemcsak minőségben, de még a méretben is. A tizenhatos sem mindenhol volt egyforma.
• Mivel nem volt világítás mindegyik stadionban, előfordult, hogy délben vagy 13 órakor kellett kezdeni, nem este.
• A közönség ereje miatt is felértékelődött egy idegenben elért találat. A szurkolók ugyanis nem egyszer ellenséges hangulatot tudtak teremteni, a görög és a török stadionok kifejezetten katlannak számítottak. Plusz a közönség bele tudott hajszolni egy gyengébb képességű csapatot is a sikerbe.

Ezek a körülmények mára jelentősen megváltoztak. Az utazás lerövidült, viszonylag kényelmes. A pályák állapota már alig jelent előnyt, a vendégcsapatok mernek támadni idegenben is. Sőt, már inkább az észlelhető, hogy a hazai csapat nem akar gólt kapni, és ha idegenben lő egyet, az valójában kettőt ér.

A szabály ellen azóta viszont már többen élesen kikeltek, az elsők közt az Arsenal akkori edzője, Arsene Wenger. A francia szakvezető már 2008-ban szóvá tette, nincs semmi értelme a szabálynak, akkor csatlakozott hozzá a Manchester United egykori edzőlegendája, Sir Alex Ferguson is. Aztán nagyjából évről évre előhozta, hogy töröljék, de nem történt semmi. Így amikor a későbbi győztes Bayern München ellen a hazai 3-1-es vereség után 2-0-ra nyertek Münchenben, de ezzel együtt is kiestek, hivatalosan az UEFA-hoz fordult, hiába. Az Arsenal 2015-ben is pórul járt a szabály miatt.

Sepp Blatter FIFA-elnök is szorgalmazta 2014-ben, hogy felül kellene vizsgálni ezt a szabályt, de nem történt semmi érdemi. 2019-ben az UEFA végrehajtó bizottsága tárgyalt róla, aztán mindent változatlanul hagyott. A mostani BL-sorozatban különösen groteszk, hogy számít az idegenben elért gólok száma, amikor a kontinens nagy részén nem lehetnek nézők, és a nyolc BL-párharcból három semleges helyszínen zajlik.

A semleges pályán lőtt gól mennyit ér?

Kedd este az Atlético Madrid a Chelsea-t fogadja Bajnokok Ligája-nyolcaddöntőn, Bukarestben, nézők nélkül. Mivel Spanyolország megtiltotta angol repülők érkezését a koronavírus brit mutációja miatt, ezért a Chelsea különengedéllyel sem léphetett be az országba, a spanyoloknak pedig semleges pályát kellett keresniük. Korábban előfordult, hogy egy-egy csapatnak a szurkolói rendbontások miatt otthonától távol kellett lejátszania a meccsét, természetesen nézők nélkül. Most erről persze szó sincs.

Ettől még a spanyoloknak az UEFA által előzetesen elfogadott stadiont kellett keresniük, és Varsó ellenében a román fővárosra esett a választásuk, az Atlético ebben a stadionban nyerte meg az Európa-ligát. Az Atlético lesz a pályaválasztó, még ha nekik is körülbelül annyit kell utazniuk, mint az angoloknak Londonból, nagyjából négy órát. Játsszunk el a gondolattal, hogy az Atlético 2-1-re nyer, majd Londonban a márciusi visszavágón kikap 1-0-ra. A Chelsea idegenben lőtt góljával jut tovább a legjobb nyolc közé, amit ugyan semleges pályán ért el, de mégis olyan értéke van, mintha 70 ezer őrjöngő Atlético-fanatikus előtt érte volna el.

Mindez persze gyorsan változhat, ha mindkét meccs a pályaválasztó 1-0-s győzelmével ér véget, akkor viszont az Atlético kap előnyt a hosszabbításban, hiszen ha elér egyetlen gólt is a 2x15 perces ráadásban, akkor az angoloknak már kettővel kell felelniük, ha ki akarják harcolni a továbbjutást. Tavaly láthattuk a Liverpool ellen, micsoda erejük van a hosszabbításban elért góloknak, a 97. és a 120. perc között hármat rúgtak a telt házas Anfielden.

Szerdán a Mönchengladbach Budapesten fogadja a Manchester Cityt. Ugyanez a gondolatkísérlet arra a párharcra is érvényes, és még ki tudja, hány semleges pályán lejátszott meccs lesz a sorozatban. A múltban is voltak már furcsa esetek, az Inter–Milan BL-elődöntő egy sokszor emlegetett példa 2003-ból. Mindkét olasz csapat ugyanazt a stadiont használja, amikor nem a Milan volt a pályaválasztó, akkor 1-1 lett, így a gól nélküli visszavágó után döntőbe jutottak.

Az 1988-ban győztes PSV Eindhoven úgy nyerte meg a BEK-et, hogy sem a negyeddöntőben, sem az elődöntőben nem nyert meccset.

Idegenben lőtt góllal búcsúztatta a Bordeuax-t és Realt is, a két 1-1-es döntetlen után Hollandiában, hazai pályán elég volt a 0-0. A PSV a döntőben teljesítette ki döntetlensorozatát, gól nélküli meccset játszott a Benficával, aztán tizenegyesekkel megszerezte történelme legnagyobb sikerét. Még egy extrém példa: az 1991-es ifjúsági világbajnokságért zajló Ausztrália–Izrael selejtező mindkét meccsét Ausztráliában rendezték. Amikor papíron az ausztrálok voltak a pályaválasztók, akkor 1-0-ra nyertek, aztán pár nap múlva, a visszavágón 2-1-es vereséget szenvedtek, amikor Izrael volt a pályaválasztó, de ez a továbbjutásukat jelentette.

Ha valamikor, hát most, a nézők nélküli kupasorozatban érdemes lett volna megfontolni a szabály alkalmazását. Az Angol Ligakupában egyébként nem számolják az idegenben szerzett gólokat a rendes játékidőben, és ettől még élvezetes párharcok alakulnak ki. A hosszabbításban viszont már számít az idegenben lőtt találat. Mindenesetre nem eretnek gondolat, hogy a koronavírus-járvány után a csapatok bevonásával érdemes lenne egy új szabályozást alkalmazni.