Bizottság alakult, ami eldönti, Budapest alkalmas-e egy olimpia megrendezésére

2021. január 27. – 15:11

Bizottság alakult, ami eldönti, Budapest alkalmas-e egy olimpia megrendezésére
A 2024-es olimpiára és paralimpiára kandidáló Budapest pályázati emblémája Budapesten, a Batthyány téren 2017. január 18-án. A háttérben a Parlament épülete – Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

A Magyar Olimpiai Bizottság szerdai elnökségi ülésén arról határozott, hogy létrehoz Budapest 2032 néven egy olimpiai pályázati bizottságot, melyben nincsenek politikusok, csak sportszerető üzletemberek, akik sok szempont vizsgálata után állást foglalnak, lehet-e Magyarországon olimpiát rendezni.

„A Magyar Olimpiai Bizottság nem végezné jól a feladatát, ha nem foglalkozna komolyan a 2032-es olimpia megpályázását és megrendezését megelőző kérdésekkel, és ne tenne lépéseket arra vonatkozóan, hogy az ügyet és annak feltételrendszerét szervezeti keretein belül alaposan megvizsgálja. 2021-ben ennek eljött az ideje, ugyanis a NOB 2025-ben dönt a 2032-es helyszínről, tehát a pályázó városoknak legkésőbb 2023-ban jelezniük kell pályázati szándékukat” – mondta a Telexnek a szervezet elnöke, Kulcsár Krisztián.

A bizottság célja az egyértelműsítés, a tisztánlátás. Hol áll a város most? Miben felel meg Budapest és miben nem, ha olimpiát szeretne. Mennyit fejlődött, milyen létesítményei épültek az utóbbi időben, és miben van még így is lemaradása. A hiányosságok feltárása után rögzítik, miben kell előrelépni, hogy egyáltalán racionálisan felmerülhessen az olimpiarendezés gondolata. Ha pedig ez megtörtént, és az eredmények azt mutatják, van realitása az ügynek, utána lehet beszélni a folytatás módjáról. A MOB hisz abban, hogy egy olimpia nem politikai kérdés, hanem elsősorban szakmai. A konkrét szakmai állásfoglalás után aztán jöhet a pénzügyi vonzat.

Szállodák, önkéntesek, repülőterek

Addig azonban meg kell vizsgálni, tud-e mozgósítani megfelelő létszámú önkéntest az ország. A biztonságért felelős emberek száma mekkora egy olimpián, és tud-e annyit csatasorba állítani Magyarország. Van-e annyi buszsofőr, akik tudják szállítani a sportolókat és a szurkolókat?

Meg kell vizsgálni, van-e egyáltalán annyi szállodai szoba Magyarországon, amennyi egy nyári olimpiához szükséges. Fontos a NOB által előírt mennyiség a versenyzőknek, kísérőknek, de ugyanilyen fontos, hogy az olimpiára érkező szurkolók kiszolgálása, ami a rendezői bevételsoron egy lényeges szám. A tokiói olimpia elhalasztásnál lehetett látni, hogy 46 ezer szállodai szobát kellett egyik évről a másikra átfoglalni, és ekkora kapacitás pillanatnyilag nincs Budapesten és környékén. Ezen nem is lehet csodálkozni, Tokió 14 milliós város, Budapest kettő.

Ezen kívül alaposan végig kell nézni az olyan feltételeket, hogy a budapesti repülőtér alkalmas-e olyan tengerentúli járatok gyakori fogadására, melyek egy olimpiára hozzák és viszik a sportolókat és turistákat a tengerentúlról. Mekkora hátrány az, hogy a reptér még mindig nincs összekötve a belvárossal vasúttal. (1990 óta igazán komoly kísérlet sem történt ennek pótlására.)

Ezeket a kérdéseket fogja vizsgálni a hét tagú bizottság, aminek az elnöke Szalay Berzeviczy Attila, további tagjai:

  • Balogh Gabriella
  • Heiszler Gabriella
  • Lantos Csaba
  • Nyúl Sándor
  • Orbán Gábor
  • Pandurics Anett
  • Váradi József.

A MOB képviseletét a bizottságban az olimpiai bajnok dzsúdós, Kovács Antal látja el, aki elnökségi tag és a paksi atomerőmű kommunikációs igazgatója.

Az is lehet, hogy végül azt állapítják meg, nem alkalmas a város a 2032-es rendezésre, és csak egy későbbi időpontban lesz az.

A 2020-as olimpiát idénre halasztották a koronavírus-járvány miatt, a japánok eltökéltek, hogy meg akarják rendezni, mégha gyűlnek is a baljós jelek, és a város lakói korántsem annyira lelkesek, mint még mondjuk két éve. A 2024-es olimpiát Párizs kapta, a 2028-ban Los Angeles rendezhet, mindkét város harmadszor lesz házigazda. Budapest 2017-es visszalépése után csupán ez a két jelentkező maradt a 2024-es játékokra, és a NOB nem akart vesztest hirdetni, így azt a formabontó megoldást választotta, hogy egyszerre adta ki a két városnak a soron következő nyári olimpiákat.

Budapest 2024 által 2017. január 4-én közölt látványterv az Olimpiai Park helyszíncsoportban található Olimpiai Atlétikai Stadionról – Forrás: MTI

A NOB-tagságot szíven ütötte, mennyire fogytak el a jelentkezők, noha a bizottság úgy gondolja, hogy olcsóbbá tette a rendezést.

2032-re azonban más lehet a helyzet. Mumbai (India), Jakarta (Indonézia), Doha (Katar), Madrid (Spanyolország), Rajna-Ruhr régió (Németország), Queensland állam (Ausztrália) komolyan fontolgatja, hogy 2023-ban versenybe száll a rendezésért. Emellett ott van a közös koreai pályázat, és Ukrajna is jelezte érdeklődését. Egyelőre nehéz megmondani, hogy ebből hányan maradnak talpon, amikor a valódi verseny elkezdődik.

„Szeretném még megérni, hogy Magyarország olimpiát rendez” – mondta a Nemzeti Sportnak Orbán Viktor miniszterelnök decemberben. Az olimpiarendezés – a rendszerváltás után – először 2001. májusban merült fel, akkoriban szerdánként beszélt a rádióban Orbán, és ott vetette fel a gondolatot. 2002 tavaszán aláírásokat is gyűjtöttek érte, az elveszített választás után a pályázatot sem adtuk be 2012-re, London rendezte meg – átláthatóan és nyereségesen. 2014 decemberében olimpiai védnöki testület alakult, aztán az ügyre rátelepedett a politika, előzetes társadalmi egyeztetés nélkül születtek szerződések, egymást követték a milliárdos kifizetések, aztán amikor népszavazás lehetett volna a rendezésről Orbán álomgyilkosságról beszélt, a főváros és a MOB pedig visszavonta a pályázatot.