Harminc éve nem volt a magyar futballnak olyan kincse, mint Szoboszlai

2020. december 23. – 16:03

frissítve

Harminc éve nem volt a magyar futballnak olyan kincse, mint Szoboszlai
Szoboszlai Dominik Szlovákia ellen szerzett gólját ünnepli a 2020-as Európa-bajnokság selejtezőjén, 2019. szeptember 9-én a budapesti Groupama Arénában – Fotó: Kisbenedek Attila / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Nyáron a pletykák ellenére nem váltott klubot Szoboszlai Dominik, de a múlt héten igen: 20 millió euróért igazolt a német bajnokságba, az RB Leipzighez. Magyar játékosért ennyi még sosem fizettek. Helyezzük el a székesfehérvári Főnixből induló középpályást a futballtérképen!

Mi történt eddig?

Szoboszlai Dominik vasárnap lejátszotta az utolsó meccsét a Salzburgban, a Wolfsberger elleni 3-2-es vereséggel fejezte be az ottani légióskodását. A hazai vereség csak papíron meglepő, egyben jól mutatja az osztrák futball erejét, hiszen még mindkét klub áll az Európa-ligában. A Salzburg 25 ponttal vezeti a bajnokságot, a mögötte álló Rapid, Sturm és LASK egyaránt 24 pontot gyűjtött, a Wolfsberger a hatodik. Izgalmas kérdés lesz, mire mennek Szoboszlai nélkül, de a klubnál gyakori a készletkisöprés, vagyis az értékes játékosok eladása, tulajdonképpen erre épül a klubmodell, mivel megfelelő minőségű az utánpótlás. Azt egyelőre nem látni, ki lehet hasonló képességű a jelenlegi keretben.

Vessünk egy pillantást Szoboszlai mutatóira: a Salzburg osztrák másodosztályú fiókcsapatában, a Lieferingben 2017 júliustól 42 meccsen 16 gólt lőtt 2018 novemberéig, akkor lépett előre. A Salzburgtól 83 meccsen elért 26 góljával búcsúzott, ezek közül 16-ot ért el az élvonalban.

Százmillió eurót fialó együttműködés

A most húszéves középpályás tehát a lipcsei csapatnál folytatja karrierjét, 20 millió euróért a Red Bull konszern legfőbb európai klubjához került. Ha a Lipcse továbbadja a négy és fél éves szerződési idő alatt, akkor az összeg 20 százaléka a Salzburgot illeti.

A két klub között ez volt a tizennyolcadik transzfer öt év alatt, összesen 100 millió euró értékű volt a játékosmozgás. Naby Keita az egyetlen, aki drágább volt Szoboszlainál (29,75 millió), ő most a Liverpoolban futballozik. Haidara 19 millióval a harmadik a sorban.

A Lipcse korábban a spanyol Dani Olmóért 21 millió eurót utalt át a Dinamo Zagrebnek, ebben a rangsorban ő a harmadik. A klubnál folyamatosan építik a jövőt, a nyáron csatlakozik majd Gvardiol is a klubhoz a Dinamótól.

Mi a helyzet a BL-ben?

A Bajnokok Ligája fontos fogódzó, mert ez az európai klubfutball csúcsa, ehhez fogható tempó nincs még a világbajnokságokon sem. Érdemes végignézni, hogy a jelen nagy, középpályán bevethető sztárjai 20 évesen hol tartottak. Szoboszlainak 11 meccse és 3 gólja van a BL-ben, míg az előző vb-n döntős horvát válogatott ásza, Luka Modrić ekkor még nem játszott a BL-ben, Rakitić ellenben 16-szor lépett pályára, az FC Basel, valamint a Schalke színeiben. A belga Kevin de Bruyne ötször futballozott a BL-ben, a Genkben Tőzsér Dániel volt mellette a középpályán. A két világbajnok közül a német Toni Kroosnak hét, Paul Pogbának kilenc BL-meccse volt ennyi idősen. A dán Eriksen pályafutása ezen szakaszában 22 meccsnél járt.

Szoboszlai a salzburgi magyar középpályásaként a Bajnokok Ligája Atlético Madrid és Salzburg között meccsén, a madridi Wanda Metropolitano stadionban, 2020. október 27-én – Fotó: GABRIEL BOUYS / AFP

Önmagához mérni

Szoboszlai új közegbe kerül Lipcsében, ahol mindenért meg kell küzdeni, nincs garancia arra, hogy például a pontrúgásokat rábízzák. Először fél óra játékidő, aztán egy félidő, majd a kezdőcsapatba kerülés, így épülnek egymásra a lépcsőfokok. Eközben felvenni a nagyobb tempót, a nagyobb tempó alatt is jól passzolni, sok párharcot nyerni, gólpasszokat adni – eközben majd megérkezik a gól is, amire nem kell türelmetlenül várni. Fokozatosan kell a meccseket befolyásoló erővé válnia, ezt nézik minden bajnokságban.

„A töretlen fejlődés lehetőségét néztük a klubváltásnál, és ugyan minden tiszteletünk az osztrák bajnokságé, amiben felnőtt Dominik, azt mostanra kinőtte. Sehol se lett volna egyszerű a dolga, akárhová kerül. Mindenhol hatalmas a csapatba kerülésért folytatott harc. A langyos vizet nem szereti, a komoly kihívások, a konkurenciaharc, az örökös verseny, a nehéz feladatok éltetik. Nincs bennem félsz, meg fogja oldani ezt a feladatot is. Az idő neki dolgozik”

– mondta a Telexnek Esterházy Mátyás, Szoboszlai menedzsere.

Hol tart most?

Ahogy említettük, Szoboszlai az eddigi legdrágább magyar játékos, de a 20 milliós vételár az európai piacon is figyelemfelkeltő. A legértékesebb szlovén játékos Kevin Kampl ugyanennyibe került például, ő most a Lipcse stabil tagja, a Leverkusentől szegődött át. A legdrágább román futballistát, Adrian Mutut is megelőzte, érte 19 millió eurót fizetett a Chelsea.

Fontos adat még, hogy a 20 évesek között Szoboszlai 20 milliója önmagában nem számít kiemelkedőnek, csak a 68. helyre fut be vele az örökranglistán. Kylian Mbappe (PSG) és Ousmane Dembele (Barcelona) 100 millió feletti árával nem konkurálhat, míg barátja, a norvég csatár Erling Haaland szintén 20 millióért váltott, amikor a Dortmundhoz igazolt.

Gólöröm az RB Salzburg és a KRC Genk 2019. szeptember 17-én játszott mérkőzésen – Fotó: Fotostand / Wassmuth / AFP

Ha még egyet szűkítünk ezen a körön, és azt is megvizsgáljuk, hány 20 éves középpályásért fizettek 20 millió eurót, ezen a listán már a 11. helyre kerül Szoboszlai. Csak két név a múltból, akik pontosan annyiért váltottak klubot, mint ő: Geoffrey Kondogbia és John Obi Mikel. Előbbi a Monacóhoz igazolt 2013-ban, utóbbi a Chelsea-hez 2007-ben. Az azóta már visszavonult Mikel futott be lényegesen nagyobb karriert, 2012-ben megnyerte a Bajnokok Ligáját. Kondogbia jelenleg az Atlético Madrid futballistája, előtte megfordult az Interben és a Valenciában is.

Veszélyek

Bár nem rossz indikátor, ha ilyen pénzek mozognak egy fiatal tehetség klubváltásánál, azért mégsem jelent garanciát semmire. Elég csak Renato Sanches esetére gondolni, aki 18 évesen a portugál válogatottal megnyerte a 2016-os Európa-bajnokságot, aztán 35 millió euróért kelt el, a Bayernnél azonban nem tudott gyökeret ereszteni. Onnan a Swansea-hoz került, jelenleg a Lille futballistája, és idén csak nyolc meccset játszott a francia klubnál.

A 20 éves Lazar Markovićért a Liverpool 2014-ben 25 millió eurót perkált ki, a középpályás kölcsönből kölcsönbe került, míg végül a Fenerbahce és a Fulham érintésével visszajutott nevelőklubjához, a Partizanhoz.

A magyar példák

Talán azért is volt ilyen nagy visszhangja Szoboszlai Dominik átigazolásának, mert Lisztes Krisztián volt 1996-ban az utolsó a magyar fociban, akiben minden megvolt ahhoz, hogy szupersztár legyen. A Fradiból a Stuttgarthoz ment, ahol a bolgár sztár, Krasszimir Balakov épp a sikerei csúcsán volt. Ez a klubváltás nem volt a legszerencsésebb lépés, bár a játékos szerint nagyon sokat tanult a bolgár irányítótól. Lisztes végül nem a klasszikus tízes, hanem a nyolcas játékos – több védekező feladat, de a támadások szervezése is a dolga – pozíciójában lett ismert a Bundesligában. A Werder Bremennel végül bajnok és kupagyőztes lett 2004-ben, de épp abban az évben sérült meg súlyosan, és utána már nem tudta visszanyerni a legjobb formáját.

Szoboszlainak lehet arra esélye, hogy akár a Bayern München játékosa legyen egyszer, és így egy klasszikus sztárcsapat játékosává váljon. Erre legutóbb Dárdai Pálnak volt esélye, Ottmar Hitzfeld csábította a középpályást 2001-ben, de Dárdai végül maradt a Herthánál, és lett klubikon 286 meccsel.

Dárdai Pál a Hertha kabalaállatával a háttérben – Fotó: Jan Kuppert / SVEN SIMON / AFP

Lisztesre és Dárdaira is igaz, hogy nem azon a poszton lettek a legjobbak, amit itthon kijelöltek nekik. Szoboszlai univerzális játékos, édesapja szerint a nyolcas poszt megfelelő neki, Julian Nagelsmann edző viszont nem tartja kizártnak, hogy a hatos pozícióban (a két tizenhatos közti középpályásként) fog leginkább a csapat hasznára válni. Vagyis olyan középpályás lesz, aki sokat védekezik, de sokat is támad, és a második hullámban a legveszélyesebb a kapura. Nagelsmann szerint Szoboszlai hosszú időn át képes nagy sebességgel közlekedni a pályán, és ez nagyon tetszett neki benne. Az edzőn múlik, mit hoz ki belőle; Nagelsmann a jövő egyik legnagyobb szakvezetője lehet, csapata képes szerdán 3-4-3-es formációban játszani, hogy a hétvégén 4-2-3-1-re álljon át.

Az első magyar Bajnokok Ligája-döntős?

Még nagyon sokat fognak vitatkozni azon, hogy megfelelő lépés volt-e Szoboszlai karrierjében a Lipcse, de annyit érdemes leszögezni: magyar játékosok elsősorban a Bundesligában értek el sikereket, vagyis az irány jó. Gera Zoltán volt az egyetlen, aki az angol élvonalban megállta a helyét, a Fulhammel eljutott az Európa-liga döntőjéig.

Akár a BL-döntő is reális cél lehet Szoboszlai előtt, amit azért fontos kiemelni, mert magyar játékos a sorozat 1993 óta íródó történtében még egyszer sem játszott a fináléban. Az elődöntőig eljutott idén augusztusban a Lipcse, és nyilván nem lehet más a cél jövőre, mint hogy előrébb jussanak. Ráadásul Magyarország Szlovákia társaságában azon országok közé tartozik, amelyik nem adott még egyetlen BL-győztest sem, miközben az ország csapata már járt főtáblán. Még Macedóniának is van BL-győztese egyébként, Goran Pandev.

Válogatott – vezér

A válogatott is sokat profitálhat ebből az átigazolásból. Most a csapat tengelyéből hárman (Gulácsi, Orbán, Szoboszlai) egy klubban futballoznak. Legutóbb a kiesés ellen harcoló Cottbus volt az a topligás német klub, amelyik több magyar mezőnyjátékost is alkalmazott egyszerre, ez azért egy minőségi ugrás ahhoz képest, hiszen a Lipcsének minden esélye megvan arra, hogy állandó BL-szereplő legyen.

Szoboszlai a Törökország és Magyarország között zajló UEFA Nemzetek Ligája labdarúgó-mérkőzésen a közép-törökországi Sivasban 2020. szeptember 3. – Fotó: Ozan KOSE / AFP

Jól látszik, hogy fél év alatt mekkorát lépett előre vele a válogatott, és mennyivel értékesebb, változatosabb lett a játéka is. Szoboszlai vezéralkat, és amúgy is fontos elem egy csapat összerakásánál, hogy legyen vezéralakja, ilyen volt például Gera Zoltán a 2016-os Európa-bajnokságon.

Szoboszlai rúgótechnikáját is tovább lehet még csiszolni, és a mai futballnak igen fontos alapja, hogy egy csapat veszélyes legyen pontrúgásból, rögzített helyzetekből. Emellett pedig lehet fejleszteni az olyan elemeket, amelyekben még nem éri el a legmagasabb nívót, a bal lábát például, vagy a labda nélküli mozgásokat. Mert ugyan sokszor hangoztatják a hazai szakemberek, hogy kész játékos Szoboszlai, de ez valójában nem így van, helyesebb rá csiszolatlan gyémántként tekinteni. Ilyen gyémántja viszont nem volt a magyar futballnak 1990, vagyis Détári Lajos óta.

Ha fontosnak tartja a független sajtót, kattintson ide, és támogassa a Telexet!