Magyarország 2016 után ismét ott lehet az Európa-bajnokságon, a győztes csata főszereplői így értékeltek.
Az izlandi kapitány, Erik Hamrén jött először a sajtótájékoztatóra, minden mozdulatán, minden mondatán érződött, mennyire le van sújtva.
„Nagyon csalódott vagyok természetesen, 5 percre voltunk az Európa-bajnokságtól. Gratulálok a magyaroknak, fantasztikus nyár elé néznek. A félidőben a védekezésről volt szó nálunk, mert túl könnyen jutottak át rajtunk. Nincs itt az ideje, hogy a jövőről beszéljünk, ahogy a saját jövőmről sem ma este kell dönteni.”
Mindkét csapat idegesen kezdett, szerinte látszódott a nyomás a játékosokon. Nagyon sok meccs úgy néz ki, hogy a vezető csapat az előny tudatában beáll védekezni. Közel álltak a második gólhoz, az első félidőben közelebb. A második félidőben a magyarok többet birtokolták a labdát, ők inkább a védekezéssel törődtek. Sajnálja a játékosait, mert volt egy nagy álmuk. Az ilyen rájátszások fájdalmasak a vesztes csapatnak.
„A mérkőzés előtt is mondtam, ilyenkor menny vagy a pokol vár egy csapatra. A mi csapatunk most a pokolban található” – zárta mondandóját a svéd szakember.
A koronavírusos Marco Rossit helyettesítő Cosimo Inguscio azzal kezdte, hogy nehezen indult a meccs, nehezen találták a helyüket. Ennek nem is taktikai, hanem inkább mentális okai voltak. Walesben, az utolsó Eb-selejtezőn egy éve tudták, hogy van még egy esély, most tudták, nincs több. Ez a nyomás fékezőleg hatott.
Egymás arcába néztek a szünetben, tisztázták, a lehetőség kezd kicsúszni a kezeik közül, és ezt nem szeretnék. „Megértették a fiúk, hogy ez az utolsó esély, és ez a beszélgetés felkeltette bennük az éhséget. Megérdemeltük a győzelmet, senki nem mondhatja, hogy nem szolgáltunk rá, hogy elloptuk volna.”
Rossival beszéltek a szünetben, de egyébként is folyamatosan volt a kommunikáció közöttük. Kielemezték néhány játékossal együtt a pihenő alatt, mi nem megy jól, min kell változtatni.
Inguscio elmondta azt is, miután kijutottak az Eb-re, a következő fél évben megtanulnak magyarul, mert érzik, hogy mennyire fontos ez. Ez az ígéretük. Messziről indult ez a projekt, mire célba értek, és beérett a munkájuk gyümölcse. Viccből a kapitány orra alá dörgölte, hogy neki eddig tökéletes a mérlege, mert háromszor helyettesítette, és mindháromszor győzött a csapat.
Megköszönte azoknak, akiktől bizalmat kaptak. A szertárostól az orvosi csapaton át Gera Zoltánig, és sajnálta, hogy sokakat még így sem tudott felsorolni.
„Ez az évünk hihetetlen. A Fradival ott vagyunk a BL-ben, a válogatottal kijutottunk az Eb-re. Azt éreztem, hogy nem lehet, hogy nem lesz meg. Veszélyes helyzet volt a mentésemnél, szerencsére többször nem fordult elő ilyen. Nehéz volt feltörni a védelmüket, de a végén mégiscsak sikerült” – mondta Botka Endre. Bíznak abban, hogy minél több pontot tudnak szerezni. Az ellenfeleink sorrendben: Portugália, Franciaország és Németország.
Jött egy kérdés még a hátvédhez, most akkor Szalai Ádám szavaival élve igyunk reggelig? Botka válasza: ha nem tovább.
Szoboszlai Dominik azzal nyitott, nem várták el tőle, hogy hős legyen, és nem is hiszi, hogy az. Csapatmunka volt a győzelem. „Nagy hullámvasút volt, vasárnap úgy tűnt, nem jöhetek. Hétfőn kiderült, negatív a tesztem, autóba ültem, és jöhettem. Még nem fogtam fel, hogy kint vagyunk. A szünetben egymással üvöltöttünk, hogy higgyünk, lehet fordítani. Sokáig várni kellett az első gólra, de összejött. Amikor láttam, hogy befelé pattan a labda, minden átfutott rajtam. Nem tudtam, mit csináljak, de ez legyen a legkisebb gondom, legközelebb már ezt is tudom.”
