A felcsúti rombolás elkerülhetetlen volt

Legfontosabb

2020. október 26. – 20:05

frissítve

A felcsúti rombolás elkerülhetetlen volt
A Puskás Akadémia Diósgyőr ellen játszott meccse 2020. október 25-énFotó: Puskás Akadémia

Másolás

Vágólapra másolva

Sok edző megfordult már Felcsúton, és mondtak is sokfélét. A Németországból hazacsábított Radoki János például csak akkor bírált, amikor már nem volt itt. A felvidéki Hornyák Zsolt most többes számban beszélt a csapat vasárnap esti veresége után, elég keményen.

Kétszer egymás után kapott ki 3-0-ra a felcsúti Puskás Akadémia az októberi válogatott meccsek után, így a bajnokságban három győzelemmel és négy vereséggel áll. Az MTK hazai pályán verte őket, Diósgyőrben úgy másolták le ezt az eredményt, hogy már az első negyedóra után beszedtek két gólt. A felcsútiak tavaly a harmadik helyen végeztek, augusztusban az Európa Ligában indulhattak, a svéd Hammarbyval szemben szintén 3-0-ra maradtak alul, de arra nyomós indok volt, hogy több koronavírusos játékosuk lett, így nem a legjobb felállásban játszhattak. (A Hammarby a aztán második körben a lengyel Lech Poznantól sima hármast kapott, így elköszönt a sorozattól.)

A diósgyőri vereség után Hornyák Zsolt kendőzetlenül tárta fel az M4 kamerája előtt, milyen bajok vannak a csapatnál, nem állt meg annyinál, hogy szégyellik magukat a teljesítményt látva, és elnézést kérnek. Nem gondolta, mint jó néhány kollégája, hogy az öltöző belső ügye lenne a konfliktus. Hornyák nyíltabb, a kritikát lényegesen jobban tűrő futballközegből érkezett, talán ezért sem akarta visszafogni.

A szlovák színekben játékosként háromszoros válogatott Hornyákkal lettek egy éve bronzérmesek, ő teremtette meg a nagyot álmodó klubnál a stabilitást (előtte Pintér Attilának sikerült egy teljes szezont kitöltenie, Felcsúton ugyanis gyorsan szokott elfogyni a türelem).

Hornyák főbb megállapításai:

  • Szétromboltuk a nyerő csapatot, a fiatalokat
  • Úgy gondolta, a fiatalok győzelmei majd jó hatással lesznek a légiósokra
  • Nem szeretik egymást a játékosok, irigykednek
  • Belső rend kell, meg kell tisztítani az öltözőt
  • Rá sem ismer a csapatára, pedig munka nélkül semmire sem mennek
  • Nem tudja, neki lesz-e elég ereje ahhoz, hogy rendbe tegye, amit kell

Kis magyarázat Hornyák szavaihoz: az Újpest elleni idénynyitón 3-2-re nyertek Felcsúton, nyolc magyar volt a kezdőben, többségben voltak a saját nevelésűek (a mongol Ganbold régóta Felcsúton van, ő is saját nevelésnek számít). Legyőzték a Kisvárdát (3-0) és a Mezőkövesdet (1-0) is, a fertőzésből felépülő játékosok viszont közben egyre jobban kezdték visszavenni a szerepüket a csapatnál. A Fradi és az MTK ellen már csak öt magyar volt a kezdőben, vasárnap este Diósgyőrben csak négy. Egy kapus mellett három védő.

Hornyák Zsolt, a felcsútiak vezetőedzője a labdarúgó OTP Bank Liga 32. fordulójában játszott Kisvárda Master Good – Puskás Akadémia FC mérkőzésen a kisvárdai Várkert Stadionban 2020. június 24-én. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Hornyák Zsolt, a felcsútiak vezetőedzője a labdarúgó OTP Bank Liga 32. fordulójában játszott Kisvárda Master Good – Puskás Akadémia FC mérkőzésen a kisvárdai Várkert Stadionban 2020. június 24-én. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

A transfermarkt.de úgy tudja, a román Baluta 700 ezer eurós vételárért érkezett Slaviatól, Antonio Mance Eszékről kölcsönbe, ahol egyébként a klub stadionját Mészáros Lőrinc építi. Az előző szezonban 7 gólt lőtt a 25 éves csatár, aki korábban megfordult a Nantes-nál is, de ott nem tudott gyökeret ereszteni.

Amíg Mance mellett Knezevic, van Nieff és Baluta nem játszhatott, a csapat eredményesebb volt. Amikor a Puskás Akadémia a drága légiósok nélkül állt fel, teljesítette is azt a küldetést, amiért megalapították. Az volt a szándék ugyanis, hogy a jól kiképzett és tehetséges fiatalok az élvonalban futballozhatnak, ott fejlődnek, és külföldre mehetnek, ahol még nagyobb tempóban is alkalmasak lesznek kimagaslóan teljesíteni. Amíg a fiatalok játszottak, a klub szimpatikus lett, a bírálók is bólogattak, hogy meg kell adni a lehetőséget nekik. Ez a szülőknek is remek üzenet volt: vigyék a gyereküket Felcsútra, hiszen van jövőkép, be lehet kerülni az élvonalba, és a tucatlégiósok nem veszik el előlük a helyet.

Ez a trend fordult most meg, és nagy kérdés, hogy Hornyák önszántából rombolt-e, a klub vezetői jutottak arra, hogy visszatérnek a légiósokhoz.

A Puskás Akadémiát Orbán Viktor 2007-ben alapította, sokszor idézett mondata, hogy mivel valamennyi akadémia majd jól fog dolgozni, közel az idő, amikor 50 magyar futballista árasztja el a topligákat. Ettől nagyon távol vagyunk. Felcsúton az alapítástól eltelt idő alatt nagyjából ezer akadémista végzett, és jelenleg egy topligásat nevelt csak ki, a 22 éves Sallai Roland a német Bundesligában, a Freiburgban futballozik. Kleinheisler László talán még ide számíthat, ő két fél szezont húzott le Németországban, onnan Kazahsztán érintésével került Eszékre.

A felcsúti klub anyagi lehetőségeit a harmadik helyre szokták tenni Magyarországon, ezért nem is volt véletlen a tavalyi bronzérem a Ferencváros és a Fehérvár mögött. A klub lehetőségeiről sokat mond, hogy a koronavírus-járvány első hullámakor nem tájékoztatott arról, hogy megvágták volna a játékosok bérét, mint máshol. Az akadémiához körülbelül 60 milliárd forint érkezett – a pontos összeg megtippelhetetlen – a társasági adókedvezményből, így minden feltétel adott a minőségi munkára. Maga Orbán személyesen is várja a jó játékosokat, erre utalt is idén nyáron, de eddig valamiért nem érkeztek meg. Most Komáromi György, Deutsch László, Spandler Csaba, Nagy Zsolt lehetőséget kaptak, plusz itt van Kiss Tamás, aki ugyan szombathelyi nevelés, de még nincs 20 éves, vagyis most lehetne felépíteni a játékát. Ők aztán fokozaton kiszorultak a kezdőből, hiszen a keretet jól feltöltötték.

Két alaptétel van:

  • A légiósok jól keresnek, természetes az igény, hogy játsszanak, ha már tíz-húszezer eurókat utalnak át nekik havonta. Ám csak azért, mert többet keresnek a fiatal magyaroknál, még ne kerüljenek be.
  • A légiósokat azért hozzák, mert jobbak a hazaiaknál, lehet tőlük tanulni, példás a hozzáállásuk az edzéseken és a meccseken is.

Felcsúton most látszik, hogy félrement valami. Bár gyorsan tegyük hozzá, törvényszerű, hogy egy fiatal hullámzóan teljesít, vannak kiugró szakaszai, amiket gyengébb periódus követ, a fiatalságból adódó törés elkerülhetetlen a futballban. Itt azonban inkább az volt a baj, hogy nem tudtuk meg, hol volt a teljesítőképességük határa, mennyire voltak ahhoz közel, amikor a külföldiek elvették előlük a helyet a kezdőcsapatban.

Auerbach Martin, a Puskás Akadémia kapusa gólt kap a labdarúgó Európa-liga selejtezőjének első fordulójában játszott Hammarby – Puskás Akadémia mérkőzésen Stockholmban 2020. augusztus 27-én. Fotó: Henrik Montgomery / EPA / MTI
Auerbach Martin, a Puskás Akadémia kapusa gólt kap a labdarúgó Európa-liga selejtezőjének első fordulójában játszott Hammarby – Puskás Akadémia mérkőzésen Stockholmban 2020. augusztus 27-én. Fotó: Henrik Montgomery / EPA / MTI

Alapigazság, hogy egy átigazolásban veszélyek rejlenek, sokszor látjuk, hogy nem tudja a képességeit kihozni egy nagy sztár, ha nem olyanok az új társak, nem olyan az új csapat stílusa. A Felcsútra igazoló játékosok közül sok nem vált be eddig. Az ukrán Artyom Favorovért pénzt is fizettek, aztán Zalaegerszegre adták kölcsönbe. Az albán válogatott Latifi két szezon alatt 29 meccsen mindössze egy gólig jutott. Prosser Dániel sem hozott jó döntést, amikor Felcsútra ment.

Mi a helyzet Európában?

Az egész magyar bajnokságban örök vitatéma a hazai és külföldi játékosok aránya. A szombati Fradi-Újpest rangadón például összesen négy magyar volt a két csapat kezdőjében, ketten-ketten a két oldalon. A Fehérvár most négy magyarnak szavazott bizalmat Mezőkövesden, a Kisvárda bármikor ki tudna állni magyar játékos nélkül. A Paks a másik véglet, náluk a klub filozófiájához passzol, hogy csak magyar legyen az egész keretben.

Megnéztük, mi volt a helyzet a hétvégi nagy rangadókon és bajnokikon, hány hazai játékossal álltak fel az európai nagycsapatok.

  • Barcelona – Real Madrid 5-3
  • Manchester United – Chelsea 4-2
  • Liverpool – Sheffield 3-6
  • Bayern München – Frankfurt 5-2
  • Lipcse – Hertha 1-3
  • Osasuna – Bilbao 10-11
  • Atletico Madrid – Betis 3-5
  • PSG – Dijon 2-3

A Lipcsében Willi Orbánt nem számítottuk a németek közé, mert a magyar válogatottban játszik, noha ő a német utánpótlásképzés terméke. A Hertha pár éve az U19-esek között bajnokcsapatot nevelt, de a klubnál Dárdai Pál távozásával megszakadt az átmenet. A két kisebb spanyol klub, az Osasuna és Bilbao elismerésre méltó, ráadásul Bilbaóban hagyományosan a baszkok kapnak esélyt, nem változtatnak az alapkoncepción. A Barcelonánál előfordult 2010 körül, hogy a csapat többségében katalán volt, de azok a korosztályok már kifutottak.

A hozzánk hasonló méretű, és komoly focitradíciókkal rendelkező Csehországban most nem rendeztek fordulót, mert bedurvult a járvány, de a listavezető Sparta Praha ki tud állni 11 cseh játékossal, a második helyezett Slavia három légióssal. Az Olomouc és a Plzen két légióssal játszotta le legutóbbi meccsét, ők a harmadik és negyedik helyen állnak. A csehek már kint vannak az Európa-bajnokságon, a BL-ben most nincs csapatuk, az EL-ben viszont három is.

Végül lássunk három aktuálisan izgalmas csapatot, és a kezdőikben a saját állampolgárok számát:

  • Dinamo Zágráb: 7
  • Dinamo Kijev: 8
  • Juventus: 2

A Zágrábot már megverte a Fradi, az ukránokat szerdán fogadja a BL-ben. A Juventus pedig majd november elején érkezik. Mindegyik tradicionális, nevelő egyesület, de ahogy a számok is mutatják, a Juventusnál mintha nem stimmelne most valami ezekkel a hagyományokkal.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!