800 milliót áldoz a kormány egy úszóversenyre, ami mindenki mást kiszorít a Dagályból és a Duna Arénából
2020. október 15. – 12:49
frissítve
Hat héten át Budapesten versenyez a világ legjobb úszóinak egy része, mert az International Swimming League sorozat alapszakaszát és elődöntőit itt rendezik. A nem versenyző magyar válogatott kerettagok kiszorultak a Duna Arénából, a Dagályból a közönség is. A kormány egy magánversenyt támogatott, és a folyamatos teszteket is a magyar állam állja.
Oké, mi az az ISL?
Egy éve rendezték meg először az International Swimming League (ISL) nevű úszóversenyt, az ukrán származású üzletember, Konsztatyin Grigorisin ezzel szeretné megreformálni a sportágat. A show lényege, hogy a versenyzők rövid pályán küzdenek, de nem kizárólag önmagukért úsznak, hanem egy csapatversenyben szerepelnek, és a teljesítményük után pontszámot kapnak. A pontszámok alapján alakul ki a végső sorrend. A versenyzők kedvelik a lebonyolítási formát, dübörög a zene, a fénytechnika is fontos szerepet játszik. A szurkolóknak viszont új és idegen volt mindez: aki az 50 méteres medencéhez szokott, értetlenül nézte, mi történik, ráadásul ha az egyik csapat nagyon sok pontot szerzett, a másik keveset, elveszett az összetett verseny izgalma.
A döntőt Las Vegasban rendezték, Hosszú Katinka csapata, az Iron Swim tavaly nem jutott a legjobb négy csapat közé. Nem is volt túl nagy az érdeklődés, a jegyek fele sem fogyott el a karácsony előtti utolsó hétvégén. Kapás Boglárka csapata ugyan döntős lett, de a magyar média elég szűkszavúan számolt be az eseményről. Hosszú Katinkának egyébként szívügye a verseny.
Hogy került Budapestre?
Az idei ISL megrendezéséért Ausztrália állt még harcban a nyáron, de augusztus végén lényegesen jobb volt a magyarországi járványhelyzet, mint az ausztrál, ami növelte az esélyeinket.
Augusztus 31-én a kormány jelezte, hogy egyetért a rendezéssel, és az előkészítést Fürjes Balázs nemzetközi események rendezéséért felelős kormánybiztosra bízta. Az ő pozíciója a járvány miatt eléggé kiüresedett, hiszen elmaradt a teniszezők Fed-kupa döntője áprilisban, a Giro d’Italia nem Magyarországról indult májusban, az úszók Európa-bajnokságát és a labdarúgó-Európa-bajnokságot egy évvel eltolták, igaz, a Puskás Aréna be tudott ugrani egy Szuperkupa-döntőre. Hosszú Katinkát még július végén hivatalában fogadta Orbán Viktor, esélyes, hogy szóba került köztük ez a verseny is. A nagy úszónemzetek közül az ausztrálok végül egyébként nem is jönnek az eseményre.
A buborék
A Forma–1 és az NBA, valamint az MMA azt a megoldást választotta a járvány miatt, hogy hermetikusan elzárja a külvilágtól a versenyzőit, stábtagokat. Augusztusban a Bajnokok Ligája utolsó szakaszát is egy helyen rendezték meg, és ez a fajta lebonyolítás ihlette az úszásban is a buborék tervét. A versenyzők két margitszigeti szállodában laknak majd, és a külvilággal nem érintkeznek, buszokkal viszik őket edzeni és versenyezni az Arénába. A reggelinél egy asztalnál csak ember ülhet, az első tervekben még egy asztalok közötti plexifal is szerepelt. Legfeljebb másfél órára mehetnek sétálni, eközben nyilvános helyre nem térhetnek be, önmaguk és társaik érdekében.
A magyar kormány az októberi 9-i közlönyben tudatta: 419 millió forintot ad költségvetési forrásból arra, hogy a Dagály fürdő 50-es és 25-ös medencéjét befedjék, és a versenyzők zavartalanul, a járványügyi szabályokat betartva használhassák. Egy pályán például nem úszhatnak ötnél többen, és azt is igyekeznek szabályozni, amennyire lehetséges, hogy a fordulókhoz ne egyszerre érkezzenek. A pénzt az üzemeltető, a Nemzeti Sportközpontok kapja. De mire megy el ez a 419 millió?
Három egymás melletti teniszpálya befedése a legmenőbb technikával körülbelül 50 millióba kerül, és ebben már van világítás és fűtés is. Ez a fajta sátor egy 25-ös medence befedésére maximálisan alkalmas. Iparági információink szerint most annyiért bérelnek egy nagy sátrat, amennyiért ha megfelelő időben terveznek, akkor már vásárolni is lehetett volna, és sok éven át be lehetne fedni a nagy medencét. A Margitszigeten nagyságrendileg 150 millióért fedik be az egyik medencét, azt a sátrat megvásárolták, minden évben felépítik majd októberben, és márciusig ott marad.
A versenyzőket ötnaponta tesztelik, ezt is a magyar állam fizeti.
Összesen 1300 embert kell tesztelni. A kormány végül 437 millió forintot költ erre, ez az összeg szerepel a Magyar Közlönyben – ha nem költik el, vissza kell utalni a költségvetésnek. Eközben a tollaslabdázóknak nincs hatmillió forintjuk tesztekre, amit a sportág junior-Európa-bajnokságát rendező finnek előírnak nekik.
Hogy néz ki a lebonyolítás?
A versenyzők 10 csapatba tömörülnek, az egyik ilyen csapat Hosszú Katinkáé, az Iron Team. Más magyar úszónőt nem igazolt le, viszont a férfi mezőnyben a 200 pillangón világbajnok és világcsúcstartó Milák Kristófot és az elsősorban 400 vegyesen bevethető Verrasztó Dávidot igen. Előbbi koronavírusos betegsége miatt nem edzett az elmúlt hetekben, kérdéses, mikor tud csatlakozni a hathetes sorozathoz. Kapás Boglárka, Telegdy Ádám, Késely Ajna (New York Breakers), Szabó Szebasztián (Aqua Centurions), Jakabos Zsuzsa (Energie Standards) is indul a versenyen, de más csapatokban.
Az ISL hivatalos honlapján egyelőre még csak a szabályok, a pontozás vannak fent, azt nem tették ki, mikor vannak a versenynapok. November 19-22. között rendezik meg az elődöntőket, majd a finálét már Japánban, de fixen közölt dátuma annak sincs.
Akik nem nézik ezt jó szemmel
A vizes sportok nemzetközi szövetsége (FINA) és az ISL vezetői között nem túl jó a kapcsolat, Magyarország pedig a jó kapcsolatban érdekelt, hiszen 2027-ben ismét világbajnokságot rendez. Közben a nemzetközi diplomáciánk a csúcsra van járatva, nemrég a leendő FINA-elnök is Budapestre érkezett, de jó pontokat ezzel az eseménnyel nem nagyon lehet szerezni. Az európai szövetség (LEN) novemberben tartja a tisztújítását, úgy volt, hogy Budapesten lesz a kongresszus, de a járványhelyzet miatt inkább online tartják. Fontos pozíciókat osztanak ki, a gazdasági vezető, Gyárfás Tamás helyét is betöltik. A LEN sem támogatója az ISL-nek.
A hobbiúszók különösen felháborodtak, mert így ők nemcsak a több mint százmilliárdból épített arénába nem tudnak bejutni, de a Dagályra sem. Sőt, mivel a válogatott keret ISL-en nem versenyző tagjai a Komjádi vagy a Hajós uszodában edzenek, a lehetőségek ott is erősen szűkülnek. Ráadásul a II. kerületben tavaly átadott, 7 milliárd forintból épülő Gyarmati Dezső uszodában is csak a kültéri, sátorral fedett medencét lehet használni, mert a bentiekből elfolyik a víz.
Az eseményt tavaly az Eurosport közvetítette, két évre állapodtak meg, de a második évtől a csatorna mér eltekintett, így idén amerikai (CBC) és az ázsiai (beIN) csatornák kerültek előtérbe. A versenyzők pénzdíját és lakhatását maga az ötletgazda, Grigorisin fizeti.
Megszorítás, de nem mindenhol
A kormány már áprilisban jelezte, hogy a tizenhat kiemelt sportág a sportfejlesztési támogatását megvonja, és 20 százalékkal szűkülnek a keretek. Összesen 7,2 milliárddal kaptak kevesebbet, az úszás például 300 millióval – igaz, az úszószövetség később 68 millió forintot kapott pluszban edzőtáborokra.
A sportágak vezetői a karcsúsítást elfogadták – eddig kiemelten és bőkezűen támogatták őket –, átütemezték a költségeiket, de mivel az önkormányzatok is jelentős bevételektől estek el idén, nem örültek. Pláne, ha most azt látják, hogy egy magánbiznisz jellegű úszóverseny támogatására mégiscsak előkerült majdnem egymilliárd forint.
(Borítókép: A női 100 méteres gyorsúszás résztvevői a Nemzetközi Úszóliga (ISL) budapesti állomásának második napján a Duna Arénában 2019. október 27-én – Fotó: Illyés Tibor / MTI)
