Magyar gyárak: a futószalagtól a világszínvonalú fejlesztésekig (x)

A nominális GDP a 2010-es 27 431 milliárd forintról 2020-ra 48 400 milliárd fölé emelkedett, miközben a foglalkoztatottak száma megközelítette a 4,5 milliót. Az ipar bruttó hozzáadott értéke tartósan a GDP 24–26 százalékán stabilizálódott, ami uniós szinten kimagasló arány. Bár első látásra ez az időszak az ipar diadalmenetének tűnhet, a 2010-es években átalakult a szakképzés, a tankötelezettség korhatára pedig 18-ról 16 évre csökkent. Ugyanebben az időszakban jelentősen emelkedett a fiatalok foglalkoztatása.

A GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordítás 2010 és 2020 között Magyarországon 1,14 és 1,61 százalék között alakult, miközben az uniós átlag 2 és 2,3 százalék között mozgott. A 2014–2020-as uniós fejlesztési források jelentős része a vállalkozások technológiai fejlesztését, új gyártósorok és gépek beszerzését támogatta, ami hozzájárult a gyártókapacitások bővüléséhez.

Az erőltetett szakképzés és a tankötelezettség korhatárának leszállítása is alapvetően a gyárak kékgalléros munkaerő-igényét elégítette ki. Tíz év alatt a 15–19 és a 20–24 év közöttiek foglalkoztatási rátája is drasztikusan emelkedett: míg 2010-ben a 15–19 év közöttiek 2, a 20–24 év közöttiek 33,6 százaléka dolgozott, 2024-ben ez az arány már 5,1, illetve 48,9 százalék volt. A gyárakban használt technológia az esetek többségében külföldről érkezett, nem hazai fejlesztés volt, és mivel a források nagyrészt elkerülték a humántőkét, a hazai kkv-k többsége megrekedt a legalacsonyabb beszállítói szinten.

A 2010-es évek beruházásösztönzési politikája ugyanakkor mágnesként vonzotta Magyarországra a külföldi működőtőkét. Ebben az évtizedben indult el a termelés a kecskeméti Mercedes-Benz-gyárban (2012), miközben a győri Audi teljes gyártási láncot lefedő járműgyárrá bővült (2013), és megkezdte az elektromos motorok sorozatgyártását is (2018-ban). Ezzel párhuzamosan a dán Lego Nyíregyházán tovább bővítette a világ egyik legmodernebb üzemét, a gumiabroncs-óriás Apollo Tyres Gyöngyöshalászon vetette meg a lábát, a Samsung pedig gödi képcsőgyárát alakította át gigantikus akkumulátorüzemmé (2016).

A járműipar egyeduralma mellett három kulcságazat mutatott látványos technológiai és volumenbeli fejlődést. A fogyasztói okoseszközök és az autóipari digitalizáció térnyerésével az elektronikai és villamosenergia-ipar a feldolgozóipar egyik legfőbb exportpillérévé vált. A gyógyszer- és vegyipar a Richter vezetésével megőrizte kiemelkedően magas hazai hozzáadott értékét, és a nemzeti kutatás-fejlesztés (K+F) stabil motorja maradt. Ezzel párhuzamosan a műanyag-, gumi- és építőanyag-ipar (a Jász-Plasztik fröccsöntő üzemeitől a Hankook gumiabroncsgyáráig, valamint a Masterplast hőszigetelőanyag-gyártásáig) az autóipari beszállítói kényszer és a hazai építőipari bumm hatására hajtott végre komoly technológiai szintlépést.

Bár a hazai kkv-szektor átlagos innovációs szintje alacsony maradt, a puszta összeszerelés árnyékában megerősödött egy szűk, de globálisan is versenyképes hazai vállalkozói és nagyvállalati réteg. Ezek a cégek bizonyították, hogy a magyar ipar képes a magas hozzáadott értékű, szellemi tőkére épülő növekedésre is.

A Richter Gedeon Nyrt. saját kutatás-fejlesztési bázisára támaszkodva ebben az évtizedben ért el világsikert saját fejlesztésű, originális antipszichotikumával, amely az amerikai piacon dollármilliárdos bevételt hozó (blockbuster) gyógyszerré vált. A 100 százalékban magyar tulajdonú Videoton Holding komplex mérnöki szolgáltatásokkal, saját tervezéssel és automatizálási megoldásokkal küzdötte fel magát az európai élvonalba. A kkv-szektorból kiemelkedett az egri Sanatmetal Kft., amely saját kutatócsoportjának világszínvonalú szabadalmai alapján fejleszt és gyárt ízületi protéziseket és csontrögzítő implantátumokat a világ több mint negyven országába. A győri Graboplast a speciális padlógyártásban hajtott végre technológiai fordulatot, amikor környezetbarát, önfertőtlenítő és különleges akusztikai burkolatokkal lépett a globális piacra. Bár külföldi tulajdonú, a hazai szellemi hozzáadott értéket bizonyítja a Knorr-Bremse budapesti K+F központja is, ahol magyar mérnökök fejlesztik a jövő autonóm vonatainak intelligens fékrendszereit és szoftvereit.

A szoftver és a tiszta techinnováció világában a 2010-es években is a nemzetközi elitben maradtak a rendszerváltás korának ikonikus úttörői. A Graphisoft – bár tulajdonosa már a német Nemetschek-csoport lett – Budapesten tartotta a teljes mérnöki agytrösztjét, és az ArchiCAD folyamatos fejlesztésével fehérgalléros karrierek százait biztosította, miközben a Graphisoft Park tőzsdei sikersztoriként a hazai technológiai világ legfontosabb campusává, a magyar Szilícium-völggyé nőtte ki magát. Velük párhuzamosan a KÜRT Zrt. a merevlemezes adatmentési piac globális szűkülésére reagálva zseniális profilváltást hajtott végre: az információbiztonság, az etikus hackelés és a kibervédelem területén vált a hazai kritikus infrastruktúrák és a bankrendszer megkerülhetetlen auditpartnerévé. Ezek a szereplők maradtak a magyar tudásalapú modell világítótornyai, megmutatva, hogy a magyar szaktudás képes kitörni a fizikai összeszerelés csapdájából.