Ezer év története költözik a Duna fölé augusztus 20-án (X)

Ez a nap igazán hosszú történetet tudhat maga mögött. A dátum Szent István 1083-as szentté avatásához kötődik: I. László király augusztus 20-án emeltette oltárra István földi maradványait Székesfehérváron. A nap a középkorban egyházi ünneppé vált, jelentése és szerepe viszont később többször megváltozott. Volt Szent István ünnepe, az új kenyér napja és az alkotmány ünnepe is, 1991 óta pedig ismét az államalapítás és első királyunk áll a középpontban.

Talán éppen ez a folyamatos változás magyarázza, miért fér bele ennyi minden a 2026-os évben augusztus 20-ába. A Kossuth téren reggel katonai tiszteletadás mellett felvonják a nemzeti lobogót, és leteszik esküjüket a honvédtiszt-jelöltek, a Bazilikánál megtartják az ünnepi szentmisét és a Szent Jobb-körmenetet, a Budai Várban kézművesek dolgoznak, a Magyar Ízek Utcáján kenyeret és tortát kóstolnak. Néhány órával később már elektronikus zene szól a Műegyetem rakparton, Quimby-koncert kezdődik a Margitszigeten, este kilenckor pedig Budapest belvárosának egy része egyetlen hatalmas szabadtéri színpaddá alakul.

Gyerekkel, koncertért vagy a hagyományok miatt?

A Margitsziget nappal elsősorban a családoké. Az Alsó-nagyréten délelőtt tíztől indulnak a programok, lesz gyerekkoncert, interaktív cirkuszi játszóház, ökohangszer-bemutató és gólyalábas felvonulás. Másnap hangszerkészítő workshop, interaktív zenei társasjáték és improvizációs színház kerül a programba.

Augusztus 20-án délután Дeva indítja a Sziget Beats programját, utána a Random Trip játszik többek között LGT-műsort is, majd Boban Marković Orkestar következik, este fél tíztől pedig a Quimby lép színpadra. A nap itt még ezzel sem ér véget: a Rózsakertben este nyolctól hajnali egyig működik 20-21-22-én is a Fénykert.

Egészen más irányt jelent a Műegyetem Rakpart. Itt már augusztus 19-én elkezdődik az ünnep, a rakpart két estére elektronikus zenei helyszínné alakul, nagyszínpaddal, LED-falakkal és külön vizuális programmal. Az első este legnagyobb neve Nina Kraviz, augusztus 20-án pedig többek között Christian Löffler játszik. A zene mellett a VJ-k munkája is része a programnak, vagyis a látvány mindenképpen izgalmassá és újszerűvé teszi a Duna menti területet.

Aki viszont éppen a hagyományos augusztus 20-át keresi, annak néhány kilométerrel arrébb a helye: reggel nyolckor a Kossuth téren zászlófelvonással és tisztavatással kezdődik az állami ünnepség, napközben ingyenesen látogatható a Parlament, benne a Szent Koronával és a koronázási jelvényekkel. A Városligetben közben haditechnikai bemutató várja az érdeklődőket, a Duna Lánchíd és Margit híd közötti szakasza fölött pedig délelőtt rendezik meg a légiparádét.

A Budai Várban a négynapos Mesterségek Ünnepén kézművesek dolgoznak, műhelyek és néptáncprogramok várják a látogatókat. Innen ráadásul adja magát a séta a Várkert felé, ahol három napon át tart a Magyar Ízek Utcája. Itt az ünnep egyik legrégebbi jelképe, a kenyér kerül a középpontba: megkóstolható az idei Szent István-napi kenyér, mellette pedig természetesen ott lesz Magyarország tortája is.

Az egyházi hagyományoknak szintén megmarad a helyük a programban. A Szent István-bazilikánál augusztus 20-án ünnepi szentmisét és Szent Jobb-körmenetet tartanak, a Budai Várban pedig már előző este elkezdődik a Protestáns Sokadalom, hálaadó istentisztelettel, majd másnap zenés programokkal, kórustalálkozóval és orgonamaratonnal folytatódik.

A két végpont között ott a Szabadság tér. Itt nem kell feltétlenül koncertre vagy ceremóniára érkezni: food truckokkal, pihenőtérrel és nagy kivetítővel egész napos Gasztrokertet rendeznek be. Praktikus találkozóhely lehet azoknak is, akik több belvárosi programot kötnének össze, de nem szeretnének reggeltől estig egyik színpadtól a másikig rohanni.

Az idei augusztus 20-i ünnepi programsorozat vendéglátását egy független szakmai csapat szervezi, új alapelvek mentén, minőségi és fenntartható szemlélettel összeállítva a kínálatot. A hagyományos magyar ízek mellett széles és sokszínű választékkal várják a látogatókat, nagyobb hangsúlyt helyezve az előremutató, korszerű kulináris irányokra. A klasszikus fogások megőrzése mellett kiemelten ösztönzik a vegetáriánus és vegán ételek jelenlétét, valamint az elérhető árú, egészséges és fenntartható alapanyagokból készült kínálatot, és minél több kisebb, kézműves gasztrovállalkozásnak is teret adnak. A programsorozat öt helyszínén – a Kossuth téren, a Szabadság téren, a Műegyetem rakparton, a Margitszigeten és a tűzijáték produkciós területén – az adott helyszín jellegéhez és közönségéhez igazított kínálattal készülnek, a magyar ízek mellett nagyobb teret adva a nemzetközi konyháknak is. Partnerek bevonásával többek között a sört, az ivóvizet és számos ételt kedvezményes áron biztosítanak, hogy az ünnepi kínálat mindenki számára elérhető maradjon.

Hatvan év: a tűzijátéktól a kétezer drónig

Az augusztus 20-i tűzijáték története igazából jóval régebbi hatvan évnél: Budapesten már az 1920-as évek végétől rendeztek látványosságot ezen a napon. A hagyomány később megszakadt, majd 1966-ban tért vissza az ünnepi programba. Az akkori nézők este tíztől húsz percen át a Gellért-hegyről fellőtt rakétákat figyelhették. Hat évtizeddel később megint a Duna és a budapesti városkép adja a díszletet, igaz, közben alaposan megváltozott, mit jelent egy ilyen esemény.

Idén este kilenckor kezdődik a Fejezetek a magyar nemzet 1000 éves történetéből című, 32 perces audiovizuális produkció, ami egy történetet visz végig a Kárpát-medence természeti világától az államalapításon és az elmúlt ezer éven át egészen a jelenig.

Ehhez Budapest belvárosa adja a vásznat és a színpadot. A Parlamentre, a Lánchídra és a pesti rakpart több épületére is vetítenek, a Duna fölötti légtérben pedig mintegy kétezer drón vesz részt a produkcióban. A tűzijáték tehát nem tűnik el, de már nem egyedül viszi a hátán az esti műsort: a pirotechnika a fényfestéssel, a lézerekkel, a drónokkal és a zenével együtt építi fel az előadást.

„Bár egy ilyen produkciónál a technika és a technológia meghatározó, szerintünk nem attól lesz kortárs egy előadás, hogy sokféle eszközt használ. A lényeg a történetmesélés, hogy a Parlamentre vetített képek, a Duna fölötti drónok, a fények, a lézerek és a zene folyamatosan reagálnak egymásra” – mondta Besnyő Dániel fényművész az előadásról.

A zene sem egyszerű háttérként kerül a látvány alá. Zságer Balázs, DJ Bootsie és iamyank szerzeménye kíséri a 32 perces előadást, így a képek, a zene és a Duna fölött mozgó drónok ugyanannak a dramaturgiának a részei. A szervezők a budai oldalt ajánlják, a Lánchíd és a Margit híd közötti szakaszon. Innen egyszerre látható a Parlament, a pesti rakpart és a Duna fölött zajló produkció.

Aki kihagyná az este kilenckor várható nagy tömeget, annak lesz második lehetősége is. A fényshow-t 22.00 és 22:30 között újra lejátsszák, ekkor már tűzijáték, drónshow és Himnusz nélkül. Fél tizenegytől hajnali egyig pedig folyamatos fényfestés marad a Parlamenten és a Lánchídon. Vagyis az esti látvány egy része akkor is megnézhető lesz, amikor a főműsor közönsége már elindult hazafelé.

A részletes programért kattintson ide.