Csalók a kasszában: rekordkockázat a magyar pénzforgalomban – (x)

A számok önmagukért beszélnek: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2025 harmadik negyedévében a bankkártyás vásárlások száma már megközelítette a 480 millió darabot, ami új történelmi rekord, és éves szinten 5 százalékos növekedést takar. A tranzakciók értéke közben 4500 milliárd forint közelébe emelkedett, több mint 9 százalékos bővüléssel. A pénz tehát mozog. Gyorsan, egyre nagyobb volumenben – és egyre nagyobb kockázat mellett.

Nőtt a védettség – de van miért aggódni

Bár a csalások aránya a teljes forgalomhoz képest továbbra is alacsony, látványosan nő mind az esetek száma, mind a kárérték összege. A védettség szerencsére komoly mértékben nőtt, és javult a „visszaszerzési arány” is. A probléma azonban nem tűnt el – csak új célpontot talált. Tavaly a nem pénzügyi vállalatok, elsősorban a kisebb és gyengébb védelmi vonalakkal rendelkező kkv-k kerültek célkeresztbe, és jelentősen nőtt a vállalkozások ellen elkövetett sikeres átutalásos csalások aránya.

A vállalati csalások egyébként egészen más nagyságrendet képviselnek: egy-egy sikeres céges csalásnál átlagosan 4 millió forint tűnik el tranzakciónként. A lakossági oldalon ezzel szemben az egy visszaélésre jutó kár még 750 ezer forint alatt maradt. A különbség nem véletlen: a banki rendszerek egyre több lakossági csalást szűrnek ki automatikusan – miközben a vállalkozások esetében egy-egy visszaélésben akár milliárdos összeg is perceken belül a bűnözők kezébe kerülhet. Fontos megjegyezni, hogy erőteljesen megjelentek az ügyfelek manipulációján alapuló visszaélések, ezek kivédése más jellegű lépéseket követel meg a bankoktól, hiszen az illetéktelen használattal szemben ezeknél a megtévesztett ügyfél maga hajtja végre a fizetést, ezáltal az észlelés is nehezebb.

Rekordforgalom, új fizetési szokások

A kereskedők számára a digitális fizetésekben való részvétel ma már nem választás kérdése. A bankkártya mellett egyre nagyobb szerepet kapnak az alternatív elektronikus fizetési megoldások. Így különösen látványos a nemrég bevezetett qvik fizetések előretörése: 421 ezer tranzakció történt ilyen módon, több mint 17 milliárd forint értékben. Érdekes adat, hogy míg a bankkártyás vásárlások átlagértéke 9500 forint alatt marad, addig a qvik-es fizetéseknél ez már 40 ezer forint körül alakul. Ez világos üzenet a kereskedőknek, az ügyfelek hajlandók nagyobb összegeket is digitálisan fizetni, ha gyors, egyszerű és megbízható megoldást használhatnak.

A QR-kódos megoldás nem alternatívája, hanem kiegészítése a kártyás fizetésnek, és ott működik igazán jól, ahol a gyorsaság és az élmény mellett a biztonság is adott – hangsúlyozza Rajna Gábor, a Raiffeisen Bank lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese.

Biztonság nélkül nincs élmény

A digitális fizetés nem pusztán technológiai kérdés – bizalom kérdése is. Márkus Gergely, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős vezetője arra hívja fel a figyelmet: a csalásokra való felkészülés ma már üzleti alapkövetelmény, nem extra szolgáltatás. A fizetéstechnológiai cég kutatása szerint az adatvédelmi incidensek áldozatainak 43 százaléka nem lép többé kapcsolatba az érintett szolgáltatóval.

A Visa által készített új tanulmány szerint a magyarok 40 %-a úgy véli, hogy a kkv-k felelősségteljesen és a fogyasztók érdekében cselekszenek – ez magasabb arány, mint amit a nagyvállalatok vagy állami intézmények esetében mértek. A kkv-k a magyar gazdaság gerincét alkotják, és az irányukba mutatkozó bizalmi tőke versenyelőnyt jelent, amelyet a vállalkozók biztonságos digitális megoldásokba és minőségi szolgáltatásokba történő befektetésekkel aknázhatnak ki – hangsúlyozta Sármay Bence, a Visa Magyarországért felelős vezetője.

A bankkártyás oldalon még látványosabb a szűrés hatékonysága: öt kártyás visszaélési kísérletből négyet már azelőtt megfognak a banki rendszerek, hogy azok tényleges kárt okoznának – míg 2023 elején három csalási kísérletből még 1 volt sikeres. Ez is bizonyítja, hogy a bankok sokat léptek előre a belső folyamatokban – dr. Kósa Anna, az Erste Bank compliance vezetője szerint bankja 7,4 milliárd forintnyi ügyfélpénzt védett meg az elmúlt egy év alatt.

A digitalizáció ma már a túlélés alapja

A digitalizáció felgyorsításához nemcsak technológia, hanem célzott szakpolitikai és pénzügyi támogatás is szükséges. A vállalkozók digitális átállását ezért is segítik kormányzati programok, pályázatok és ösztönzők – állítja Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért, technológiáért és védelmi iparért felelős államtitkára. Ezek a megoldások egyszerre javítják a likviditást, az átláthatóságot és az ügyfélélményt.

Miért most, miért itt?

A Financial Fraud Summit azért különösen időszerű, mert elsőként vizsgálja a pénzforgalom és a csalások kérdését kifejezetten a kkv-k szemszögéből. Egy olyan időszakban, amikor rekordösszegek mozognak digitálisan, és ahol pénz mozog, ott nemcsak az ügyfelek, de a csalók is megjelennek. A kérdés csak az, hogy felkészülten várják-e őket.