Nem sikerül a fogyókúra? Szakember segít, mit csinálj másképp (x)
Évről évre ugyanaz a forgatókönyv ismétlődik? Újév, új fogadalom, újabb diéta, néhány hét lelkesedés – majd csalódás, bűntudat és az érzés: „valami baj van velem”. Pedig sok esetben nem az akaraterő hiánya áll a sikertelen fogyás hátterében. Az elhízás krónikus betegség, amelynek kialakulásában biológiai, életmódbeli és lelki tényezők egyaránt szerepet játszhatnak, és amelynek kezelése jóval összetettebb annál, mint hogy egyszerűen kevesebbet eszünk és többet mozgunk. Mit tehetünk, ha hosszú ideje sikertelenül küzdünk túlsúllyal? Ebben segít eligazodni dr. Simon Eszter belgyógyász, a Doktor24 T.E.S.T. Központ (Táplálkozás Egészségügyi és Súlyvesztést Támogató Központ) szakembere.
Dr. Simon Eszter szerint a tartós túlsúly hátterében gyakran nem egyetlen ok, hanem egymásra rakódó élethelyzetek és testi folyamatok állnak. A modern életmód számos olyan tényezőt hordoz, amely szinte észrevétlenül támogatja a hízást. Ülőmunka, autózás, állandó időhiány, krónikus kimerültség, éjszakázás a gyerekek mellett, stressz – és az ezekre adott, sokszor automatikus válasz sokszor az érzelmi evés.
„Este, amikor végre csend lesz, sokak számára az evés a feszültség levezetésének eszköze” – magyarázza a doktornő. „Közben gyakori, hogy túlbecsüljük a napi mozgásmennyiségünket, és alulbecsüljük az elfogyasztott kalóriát is. A dietetikai naplókból sokszor kiderül: az, aki úgy érzi, alig eszik, valójában jóval többet visz be annál, mint amire a szervezetének szüksége lenne.”
Mi történik a testben, amikor a plusz kilók tartósan velünk maradnak?
A túlsúly sokáig „csak” esztétikai kérdésnek tűnhet. A szervezetben azonban eközben olyan folyamatok indulhatnak el, amelyek hosszú távon komoly egészségügyi kockázatot jelentenek.
A T.E.S.T Központ szakembere szerint túlsúly esetén a zsírraktározás már a szervezet teljes egészének működését befolyásolja, fokozatosan rontva annak állapotát:
- kezdetben néhány plusz kiló jelenik csak meg, jellemzően a has tájékán,
- romlik az inzulinérzékenység, kialakulhat az inzulinrezisztencia,
- ezt követheti a szénhidrát-anyagcsere zavara, majd a 2-es típusú cukorbetegség,
- nő a vérnyomás, terhelődik a keringési rendszer,
- miközben a szervezetben tartós, alattomos gyulladás zajlik.
Ezt az állapotot nevezzük metabolikus szindrómának. A tünetek együtt jelentősen növelik a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke és a szívinfarktus kockázatát.
Dr. Simon Eszter arra is felhívja a figyelmet, hogy a has körül felhalmozódó zsírszövetben olyan anyagok termelődhetnek, amelyek hosszú távon bizonyos daganatos betegségek kialakulásának esélyét is növelhetik.
Miért nem működnek a rapid diéták?
Ha a túlsúly ilyen összetett folyamat eredménye, nem meglepő, hogy a gyors megoldások sorra kudarcot vallanak. Az újévi fogadalmak többsége ugyanazokon a pontokon törik meg:
- gyors, látványos eredményt várunk,
- túl szigorú, a mindennapokba nehezen illeszthető szabályokat vezetünk be,
- a stressz, a munka, a hétköznapok jelentette terhelés közben nem változik,
- az első hibánál pedig feladjuk az egészet.
Ráadásul sokan kizárólag az ételre fókuszálnak, miközben a háttérben ott vannak a hormonális változások, az alváshiány, a lelki kimerültség vagy az önbizalomvesztés. Az interneten keringő szélsőséges irányzatok és „csodamegoldások” pedig tovább erősítik azt az érzést, hogy ha nem sikerül, akkor velünk van a baj. Holott sokszor egyszerűen arról van szó, hogy egy komplex, krónikus állapotot próbálunk egyedül megoldani.
Minden elhízás egyedi történet
A Doktor24 T.E.S.T. Központ módszertana szerint minden túlsúly mögött egyedi történet áll, ezért a megoldás sem lehet sablonos. Van, akinél az életmódbeli tényezők dominálnak, másoknál hormonális eltérések, inzulinrezisztencia, pajzsmirigyprobléma, alvászavar vagy korábbi betegségek, gyógyszeres kezelések állnak a háttérben. Megint másoknál lelki okok – szorongás, depresszió, érzelmi evés nehezítik a változást.
Ez az oka annak, hogy az „egyen-diéták” ritkán vezetnek tartós eredményre. Az első lépés éppen ezért nem is egy étrendi ajánlás kell, hogy legyen, hanem alapos kivizsgálásra van szükség, mely tartalmazhat:
- részletes belgyógyászati és diabetológiai vizsgálatot,
- laborvizsgálatokat (vércukor, inzulin, vérzsírok, májfunkciók, gyulladásos paraméterek, pajzsmirigy működés vizsgálata),
- szükség esetén endokrinológiai kivizsgálást,
- kardiológiai vagy ortopédiai vizsgálatot, ha a társbetegségek indokolják.
Ezen eredmények alapján már személyre szabott terápiás útvonal készülhet. Ez lehet életmódterápia dietetikai és mozgástámogatással, szakorvosi kezelés hormonális vagy anyagcsere-eltérések esetén, súlyos elhízásnál pedig bariátriai sebészeti konzultáció. A közös pont minden esetben az, hogy a páciens nincs magára hagyva: egy több szakemberből álló csapat kíséri végig a folyamaton.
Nem tökéletesnek kell lenni – el kell elindulni az úton
Dr. Simon Eszter szerint a legfontosabb szemléletváltás az, hogy a túlsúlyra ne szégyenfoltként, hanem kezelhető állapotként tekintsünk. Nem kell holnaptól egy csapásra mindent megváltoztatni. Nem kell maratont futni, és nem kell lemondani mindenről, amit szeretünk. Elég, ha felismerjük: segítséggel és lépésről lépésre haladni nagyobb az esély a tartós változásra. Ha ezt belátjuk, akkor az újévben – ahelyett, hogy ismét a legfrissebb diétás trendeket keressük – talán először végre azt a kérdést tesszük fel magunknak: „Mi lenne, ha idén először nem egyedül próbálnám meg?”
Ez a cikk egy fizetett promóció, megrendelője a Doktor24.
