Hogyan védekezz a láthatatlan konyhai mérgek, a mikotoxinok ellen? (x)

November 4-én megkezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe, a Magyar Tudományos Akadémia egy hónapig tartó programsorozata, amely betekintést nyújt a tudomány hétköznapjaiba és a hétköznapokra gyakorolt sokféle hatásába. A szervezők várnak minden érdeklődőt az ismeretterjesztő előadásokra, ahol közvetlenül a kutatóknak lehet feltenni kérdéseket. Részletes program és regisztráció: tudomanyunnep.hu.

Az energia- és víztárolás égető kérdései

„Tudományos tanácsadás a társadalom szolgálatában” – ez a mottója 2024-ben a Magyar Tudomány Ünnepének. Az erre az évre választott mottó jelzi, hogy a tudomány akkor tölti be szerepét, ha a minket körülvevő világ minél pontosabb megismerésén túl hozzájárul korunk legsürgetőbb kihívásainak megoldásához a mindennapok szintjén is.

Hogy mennyire van hatással a tudomány a mindennapokra, arra remek példa Az energiatárolás hazai lehetőségei – az akkumulátoroktól a szivattyús tárolókig című november 12-ei esemény, amelyen ipari és akadémiai szakértőket hallgathatnak az érdeklődők az energiatárolás aktuális, mondhatni égető kérdéseiről.

Az előadók körüljárják az energiatárolás speciális magyar problémáit, egyebek mellett kitérve arra a helyzetre, hogy hazánkban hiányzik az energiamixből a napenergiával összemérhető teljesítményű szélenergia, és arra is, hogy kedvezőtlenek az itthoni földrajzi adottságok a szivattyús energiatározók telepítéséhez, miközben a megfelelő kapacitású és idejű energiatárolás elengedhetetlen a változó intenzitású megújulókból változó teljesítménnyel nyert villamosenergia fogyasztási igényekhez történő igazításához.

Szó esik az akkumulátorgyártás körüli vitáról, amely magát az akkumulátorfelhasználást is befolyásolhatja, az előadások után pedig kerekasztal-beszélgetés és moderált vita következik az energiatárolási technológiákról, az energiatárolás szükségességéről és lehetőségeiről.

Mindeközben a klímaváltozás miatt hazánkban is egyre szélsőségesebb hidroklimatikus történéseknek lehetünk tanúi, amelyek közvetlenül érintik a gazdaság számos szegmensét és a társadalmat egyaránt. Elég, ha csak a 2024-ben is nagy károkat okozó aszályos időszakra, majd az őszi rekord közeli dunai árhullámra gondolunk.

Aszály és árvíz: két olyan, súlyos következményeket hordozó agrármeteorológiai jelenség, amelyekre az emberiség kevés hatással lehet, legfeljebb alkalmazkodhat hozzájuk, elsősorban azzal, hogy visszatartja a vizet a tájban. Hogyan alakulnak a felszín alatti vízszintek a jövőben? Lehetséges-e a víztározás a talaj felszínközeli és mélyebb rétegeiben?

Mádlné Szőnyi Judit hidrogeológus többek közt erről beszél majd november 12-ei előadásában.

Felvenni a kesztyűt a makacs mikotoxinok ellen

Kevesen vannak, akik úgy mennek ki reggelente a konyhába, hogy veszélyben érzik közben magukat, pedig érdemes szem előtt tartani, hogy a hűtőben, a spájzban vagy a kenyértartóban láthatatlan veszélyforrások leselkednek ránk.

Erről, azaz az élelmiszerekben előforduló penészgomba-toxinokról tart előadást Poór Miklós gyógyszerész, egyetemi kutató november 15-én.

A mikotoxinok ugyanis olyan, gombák által termelt mérgező hatású vegyületek, amelyek gyakran megjelennek szennyezőként élelmiszerekben és állati takarmányban, ezzel jelentős egészségügyi és gazdasági károkat okozva. Gyakori előfordulásuk és jellemzően magas hőstabilitásuk miatt jelenlegi eszközeinkkel nem iktathatók ki a táplálékláncból. Ezért a világ számos részén határértékeket és ajánlásokat fogalmaztak meg az élelmiszerek és takarmányok mikotoxin-tartalmára vonatkozóan. Azonban e határértékek betartása és betartatása nem egyszerű feladat. Hogy miért nem, kiderül az előadásból, mint ahogyan az is, hol fordulnak elő leggyakrabban mikotoxinok, és mennyire mérgezőek.

Aki pedig mélységében szeretne elmerülni a mikotoxinok komplex kérdéskörében, annak a november 11. délutáni rendezvényünket ajánljuk, amely a mikotoxinnal kapcsolatos hazai kutatásokat foglalja össze, a gabonatermesztés globális és magyar veszteségeitől kezdve a mikotoxinok ellen mikrobákkal vívott harcon át a gazdasági állatok takarmányaiban előforduló mikotoxinokig, azok termelésre és termékbiztonságra gyakorolt hatásáig.

A kémiától nem kell félnetek, jó lesz

Miközben jó, ha tisztában vagyunk a mikotoxinok veszélyeivel, és egészséges elővigyázatossággal viseltetünk az élelmiszerekkel szemben, az nem válik javunkra, ha már szinte paranoiás félelmet táplálunk a világot fölépítő vegyi anyagok, molekulák iránt. Az utóbbi években egyre nagyobb teret hódítanak a közösségi médiában a kémiai anyagokkal szembeni előítéletek és tévkoncepciók, amivel kapcsolatban Perczel András kémikus, biokémikus tart november 20-án este tudomány-népszerűsítő előadást Gyógyír a kemofóbiára: miért nem veszélyes a kémia? címmel.

Erre az előadásra előző nap, november 19-én több előadással és egy kerekasztal-beszélgetéssel készülhetnek a részletek iránt érdeklődők: a Kémia, fóbiák, „pszichofil” technológiák című rendezvény fókuszában a kollektív tudatba beépült, a tűzzel, betegségekkel, veszélyes anyagokkal, táplálkozással, természeti környezettel és új technológiákkal, azaz számos esetben kémiai tényezőkkel kapcsolatos ősi félelmek állnak. Olyan kérdésekre igyekeznek az előadók választ találni, mint hogy mi az oka annak, hogy ezek a félelmek a 21. században erősödni látszanak, vagy hogy mit tehet a vegyészmérnöki innováció a gyógyszeripari, élelmiszeripari, műanyagipari fejlesztésektől való félelmek eloszlatása érdekében.

Néhány meggyőző szó a mesterséges intelligencia hasznosságáról

Miképp a vegyi anyagoktól való túlzott, sok esetben alaptalan ódzkodás, úgy a mesterséges intelligencia által generált, sokszor haszontalan vagy éppenséggel káros képek és szövegek is elárasztották a közösségi média oldalakat.

Arra, hogy a 21. század egyik meghatározó innovációja, azaz a mesterséges intelligencia hogyan, mely területeken válhat igazán hasznunkra már most, egy előadás-sorozat és egy szimpózium is válaszokat adhat. November 21-én a mesterséges intelligenciának a hazai ökológiában és természetvédelemben való alkalmazásáról beszélnek magyar kutatók.

Bemutatják, hogyan segítheti a mesterséges intelligencia a környezeti változókról, a fajok elterjedéséről, az egyes populációk méretéről begyűjtött nagy mennyiségű és rendkívül komplex adathalom feldolgozását. Olyan izgalmas témákról lesz szó, mint például hogyan lehet emlősfajokat azonosítani kameracsapda-felvételeken (erről Oláh Gergő, a Debreceni Egyetem kutatója beszél majd), hogyan használhatók a legfejlettebb algoritmusok az állathangok kutatásában (Zsebők Sándor a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpontból érkezik, hogy ezt bemutassa), vagy hogyan működik az inváziós csípőszúnyogok monitoringja citizen science és mesterséges intelligencia segítségével (amiről Garamszegi László Zsolt, az MTA doktora, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont biológusa tart előadást).

Másnap, azaz november 22-én rendezik azt a szimpóziumot, amelyen a mesterséges intelligencia úttörő radiológiai alkalmazásairól lehet többet megtudni. Szó esik többek között az orvosi döntéseket támogató szakember-MI interakciókról, a mesterséges intelligencia szerepéről az egészségügyi oktatásban, a precíziós daganatkutatásról és az orvostudományban használható nagy nyelvi modellekről.