Vannak-e Mikulások? – Kezdődik a Magyar Tudomány ünnepe (x)

November 4-én megkezdődött a Magyar Tudomány Ünnepe, a Magyar Tudományos Akadémia novemberi programsorozata. Minden érdeklődőt várnak az ismeretterjesztő előadásokra, ahol közvetlenül a kutatóknak lehet feltenni a kérdéseket. Program és regisztráció: tudomanyunnep.hu

Matematikusok gyakran megfordulnak a Magyar Tudományos Akadémián, de olyan matematikussal, aki zeneszerző, furulyaművész és karnagy is egyben, még nem találkozhatott a közönség. A Magyar Tudomány Ünnepén erre is sor került: Bali János a szabadzene budapesti színterét mutatta be. Hogy az előadásban volt-e szó matematikáról, innen kiderül, de az biztos, hogy a „tiszta” matematika sem marad el: jó egy héttel később Stipsicz András matematikussal a hétköznapi értelemben nehezen megragadható négydimenziós térben kalandozhatunk majd.

Egyszerűbbnek tűnik, mégsem könnyű kibogozni, pontosan milyen okok vezettek a brexithez, és ezek miként értelmezhetők tágabb európai kontextusban. Többek közt erre vállalkozik Halmai Péter közgazdász november 6-i előadásában. Számba veszi a kilépés közvetlen gazdasági hatásait is, majd általánosabb érvényű következtetéseket is levon a dezintegráció problémakörével kapcsolatban. A beszélgetőtársa Csaba László közgazdász lesz.

Az amerikai politika szinte minden elemzés szerint alapjaiban rendült meg az elmúlt szűk egy évtizedben. Választói csoportok ingadoznak pártok között, sok a rejtőzködő szavazó és a két nagy párt is megosztottabb lett. Hogyan képeződik le ez az átalakulás az elnökválasztáson, és segít-e értelmezni, mivel állunk szemben? November 7-én, az amerikai elnökválasztás után két nappal Romsics Gergely történész elemzi az utóbbi évtizedek társadalmi-gazdasági folyamatait az Egyesült Államokban, és ezek hatásait a legutóbbi elnökválasztásokra. Az előadóval Ablonczy Bálint beszélget a témáról az előadás után.

Fúziós erőmű és robotok a láthatáron, de vajon milyen természeti veszélyek szólhatnak közbe?

Kevés kérdésben van világszintű együttműködés, a fúziós technológia előmozdításáért azonban több évtizede vállvetve küzdenek a világ legjobb magfizikusai, köztük számos magyar kutató. Most bemutatják, hol tartanak a fúziós kutatások a világban, és azt is, ők hogyan járultak hozzá ezekhez. Szó lesz az ITER tervezési kihívásairól, a magfúziós erőmű megvalósításához vezető út nehézségeiről és arról is, csupán technológiai kérdés-e az energiatermelő fúziós reaktorok fejlesztése. Fülöp Tünde magfizikus pedig egyenesen Svédországból érkezik, hogy elmondja, milyen kihívást jelent a fúziós folyamat biztonságos leállítása.

Aszály és özönvíz: látszólag a klímaváltozás jin-jangja, ám esetükben szó sincs egyensúlyról és harmóniáról, sőt inkább kéz a kézben rombolnak. Az emberiség legfeljebb alkalmazkodhat hozzájuk, elsősorban azzal, hogy visszatartja a vizet a tájban. Hogyan alakulnak a felszín alatti vízszintek a jövőben? Lehetséges-e a víztározás a talaj felszínközeli és mélyebb rétegeiben? Mádlé Szőnyi Judit hidrogeológus többek közt erről beszél majd tudományünnepi előadásában.

De nem csak vízhiány vagy hirtelen lezúduló víztöbblet formájában jelentkeznek természeti veszélyek. Jelenleg már mintegy 800 millióan élnek potenciális vulkáni működés közelében, és számolni kell olyan vulkánkitörésekkel is, amelyek globálisan hatnak a klímára és ezáltal a társadalomra. Milyen technikákkal lehet őket hatékonyan előre jelezni? Erről is hallhatunk előadást november 5-én, amikor a földtani és klimatikus veszélyeknek szentelhetünk egy délutánt. A programon szó lesz arról is, milyen következményei vannak a változó földhasználatnak Magyarországon, és milyen hatással vannak az általános melegedési trendek az időjárási és éghajlati szélsőségekre. A témát kitágítva, a fenntarthatóság rendszerszintű megközelítésével is foglalkoznak azok az előadók, akik a jog, a mezőgazdasági termelés, az akkumulátortechnológia és a pszichológia oldaláról is számba veszik az aktuális trendeket, kockázatokat, lehetőségeket.

A veszélyek azonban nem mindig valósak. A látható világunk tárgyainál gyakran 6-8 nagyságrenddel kisebb molekulák például misztikus ködbe vesznek, előítéletek és téves koncepciók áldozataivá válhatnak. Pedig mint az Perczel András előadásából kiderül, sikeres jövőnk záloga a molekulák világának kibontása, az anyag titkának megértése, az élet földi mibenlétének megfejtése.

Mindazonáltal vannak olyan vegyületek, amelyekkel kapcsolatban jogos lehet az aggodalmunk. Ilyenek az élelmiszerekben és állati takarmányban gyakran előforduló, penészgombák által termelt mikotoxinok. Róluk és hatásaikról Poór Miklós gyógyszerész beszél majd részletesen.

Ki töri a fejét gördeszkázás közben azon, vajon biztonságosan irányítja-e az eszközt, amin éppen száguld? Takács Dénes gépészmérnök előadásában bemutatja a gördeszka és az elektromos egykerekű stabilitási problémáit, majd megmutatja, hogyan kell alkalmazkodnia a járművezetőnek a jármű sebességfüggő dinamikájához, és milyen korlátokkal jár az ember reakcióideje. A gördeszkás utazás magányos műfaj, a robotikában viszont hosszú ideje a kutatások egyik fő iránya a társas robotok létrehozása. De valóban társa lehet az embernek egy robot? Mit tehetnek hozzá a mérnöki tervezéshez az etológusok? Erről beszél előadásában Miklósi Ádám etológus.

S ha már mobilitás, váltsunk nagyobb léptékre! A Covid-járvány időszakát leszámítva az elmúlt évtizedekben mindennapossá vált az egyre távolabbi helyekre történő utazás. Mire kell felkészülnünk, ha biztonságban szeretnénk érezni magunkat utazásunk során, legyünk akár egészségesek, vagy legyen akár valamilyen alapbetegségünk? Mit tegyünk, ha gyerekkel utazunk, egzotikus úti célt választunk, vagy többórás repülőút vár ránk krónikus betegen? Többek közt erről informálnak az „Utazási medicina” című rendezvény előadói, majd Szabó Attila orvos is a Tudományünnep+ egyik esti előadásán.

Zászlóshajók a tudományban, hogy görbüljön a horizont

Az új csigafajoktól a selyemúton át az ősfolyadék szimulációjáig – csak néhány a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj által támogatott kutatások témáiból, amelyek eredményeit megismerhetjük a tudományünnepen. Idén ugyanis első alkalommal a tudományünnep keretében is bemutatkoznak az Akadémia ún. zászlóshajó programjai (Lendület Program, Bolyai János Kutatási Ösztöndíj), valamint nemzeti kutatási programjai.

A Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program kutatási eredményei megmutatják többek között, mit kezd a szövegekkel a kutató és a legkorszerűbb digitális technológia együtt, legyen szó szép- vagy szakirodalomról vagy a helyesírásról. Az is kiderül, mit lehet kezdeni az álhírekkel nyelvészeti alapon, például, ha a definiálásuk vagy a felismerésük problémáját nézzük. A Poszt-Covid Nemzeti Program keretében végzett interdiszciplináris kutatások eredményei beszámolnak róla, milyen következményekkel járt az óvodáskorú gyerekek körében a Covid-19-járvány alatt megnövekedett digitáliseszköz-használat, milyen társadalmi hatásai vannak a járványnak a különböző magyarországi régiókban, de a Covid-19 betegség idegrendszeri hatásairól és a poszt-Covid-szindróma immunológiai hátteréről is hallunk előadást.

Bemutatkozik a Nemzeti Agykutatási Program, amelynek fő céljai között szerepel az idegrendszer működésének és betegségei eddig ismeretlen aspektusainak feltárása. A Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program fenntartható technológiák alprogramja meglehetősen széles multidiszciplináris mezőben működik. A tudományünnepen a fenntartható városoktól a megújuló energiaforrásokon át a hazai vízgazdálkodásig számos változatos és aktuális témával foglalkoznak a programban résztvevő kutatók.

További programok és regisztráció: tudomanyunnep.hu