Kortárs társadalmi szélmalomharcaink – ESCAPE ősbemutató (x)

Az előadás szövegkönyvét Závada Péter, Varga Zsófia, valamint az előadás rendezője, Kovács D. Dániel jegyzi, és bár a kiindulási pontot a világ egyik leghíresebb spanyol regénye, Cervantes Don Quijote-ja biztosítja, a világot jobbítani akaró hős története a kortárs popkultúrában is megjelenik.

„Főszereplőnk nem a lovagregények, hanem a számítógépes játékok világába menekül egy olyan generációsnak mondható pánik elől, amelynek gyökere a kortársaim körében – és magamon is – tapasztalt felnőni képtelenség”. Kovács D. Dániel szerint a számítógépes játékok világa nem pusztán alkatilag áll közel hozzá, de ahhoz a generációhoz tartozik, amely életének meghatározó része volt a virtualitás. A virtuális világ ugyanis rengeteg lehetőséget kínál a videójátékban való elbújásra, az időkérésre, egyfajta haladékot biztosítva ennek a nemzedéknek.

A morál hátrányt jelent a mai életben: ha túl sokat moralizálsz, balek vagy – teszi hozzá Závada Péter. Ez a világ már nem úgy működik, a szavahihetőséget már nem lehet csak úgy számon kérni, vélt vagy valós erkölcsökre mutogatni. Főhősünk, ahogy Cervantes hőse is, ezzel kerül konfliktusba: múltban létező morálokat és erkölcsöket kérne számon a jelen világon, több-kevesebb sikerrel – mondja.

A virtuális valóságba menekülés megjelenik az előadás látványvilágában is. A díszlet (tervező: Schnábel Zita) a városi dzsungel hatását kelti, amelyben az utcakép valósághű elemei mosódnak egybe a számítógépes játékok látványát idéző vetítéstechnikával. Újvári Bors és Fekete Máté médiadizájnerek kifejezetten az előadáshoz készítenek egy, a történetnek megágyazó virtuális világot. Szintén a gémerek által ismert karakterekből és helyzetekből inspirálódnak a jelmezek (jelmeztervező: Nagy Fruzsina), valamint az előadás zenei világa is (Sound design: Keresztes Gábor).

Az előadásban az Örkény társulatának kilenc színésze – Hajduk Károly, Tenki Réka, Borsi-Balogh Máté, Kókai Tünde, Nagy Zsolt, Zsigmond Emőke, Terhes Sándor, Vajda Milán és Jéger Zsombor – lesz látható.

A darab főhőse (Hajduk Károly) egy poszt-posztmodern hős, aki felismerve a világ nyavalyáit elbújik a videójátékokban, és a virtualitásban megélt élményeit alkalmazni kezdi a való világra is. „Jó lenne, ha ez az előadás a digitális világról szóló, generációk közötti beszélgetéseket tudná megnyitni, hiszen érdekes, hogy mit mond majd a témáról egy 18, egy 25 és egy 60 éves, amikor megnézi az ESCAPE-et.” Hajduk hozzáteszi, „ahogy van tudományos irodalom és ponyvairodalom, úgy a digitális környezetben is léteznek különböző szintek: vannak játékok, amelyeket eleve arra találtak ki, hogy addiktívak legyenek, de olyanok is, amelyek pokolian kézségfejlesztők, olyan logikai, térbeli-látásbeli dolgokat várnak el, amelyekből sokat lehet tanulni.”