Több százezres előnnyel járhat a munkaerőpiacon egy corvinusos diploma (x)

Melyek a legnépszerűbb szakok a Corvinuson?

Többféleképpen lehet megítélni, hogy melyek ezek. Ha azt nézem, hogy hányan jelentkeznek, illetve hányan jutnak be egy adott szakra, akkor minden kétséget kizáróan a gazdálkodási és menedzsment alapszakunk a nyertes, ide jelentkeznek a legtöbben és ide vesszük fel a legtöbb hallgatót. Érthető, hiszen ez egy generalista szak, nem kell már 18 évesen elköteleződni egy szűk gazdasági szakterület mellett, elég később eldönteni, hogy a 16-féle specializációból a marketing vagy épp a turizmus érdekli a hallgatót. Angol, illetve magyar nyelven érhető el a képzés, és a kettőre együtt ötszáz főnél is több embert veszünk fel egy évben.

A másik mérőszám a túljelentkezés, illetve a ponthatárok nagysága lehet. Ebből a szempontból a nemzetközi gazdálkodás szakunk a legnépszerűbb, ahova tavaly 480 ponttal lehetett bejutni a térítésmentes képzésre. Ez volt az országban a legmagasabb bejutási ponthatár, amire nagyon büszkék vagyunk, hiszen mindez azt mutatja, hogy a legjobbak közül is a legtehetségesebbek jutnak be hozzánk. Körülbelül háromszor annyian jelentkeznek általában erre a szakra, mint ahány helyünk van.

Milyen előnyökkel jár, ha valaki bejut a Corvinusra, és ott szerez alap- vagy mesterdiplomát?

Az egyik, ami számomra oktatóként is nagyon fontos – hiszen nem csak egyetemi vezetőként dolgozom –, hogy kivételesen tehetséges diákok járnak hozzánk, és egy ilyen környezetben nagyszerű együtt tanulni: ad egy extra motivációt és inspirációt. Továbbá kiemelkedőek a nálunk végzettek elhelyezkedési lehetőségei. Az úgynevezett diplomás pályakövetési rendszer azt vizsgálja, hogyan alakulnak a három-öt-hét éve nálunk végzettek fizetései. Milyenek voltak a kezdő bérek, milyen könnyen tudtak elhelyezkedni, majd ahogy az érintettek karrierje haladt előre, hogyan emelkedtek ezek a számok. Azt látjuk, hogy hosszú távon – tehát hétéves távlatban –, a corvinusos diplomával elérhető átlagfizetések a legmagasabbak a más, hasonló szakokon, de más egyetemeken végzettek lehetőségeihez képest. Ez havi többszázezres különbséget is jelenthet.

Ez azt mutatja, hogy nálunk tanulni nemcsak egy extra tudást, jól eltöltött pár évet jelent, hanem egy megtérülő befektetést is. Megéri akár önköltséges formában is jelentkezni, akár diákhitelt is felvenni, hiszen a befizetett összeg néhány év alatt vissza fog jönni a későbbiekben – nincs az a közgazdászhallgató, aki ne tudná ezt percek alatt kiszámolni. A költségtérítés azért is jó opció, mert megkönnyíti a bejutást, és jó tanulmányi eredmény esetén akár már egy év múlva át lehet kerülni térítsémentes formába, ahová az alapszakos hallgatók 70%-a bekerül.

Végül mindenképpen kiemelném a nemzetközi jelleget, illetve a közösséget. Pontosan a számos angol képzésünk miatt az alapszakjainkon a felvettek tizenöt százaléka külföldről érkezik, és ez az arány a mesterképzéseken még nagyobb, a harminc százalékot is eléri. Egy igazán nemzetközi környezetben lehet nálunk tanulni, valamint különböző nemzetközi lehetőségeket kínálunk: bilaterális együttműködéseket mintegy 250 külföldi egyetemmel, kettősdiploma-programokat, regionális CEEPUS-ösztöndíjakat és így tovább.

Ezerötszáz alapszakos diákot veszünk fel egy évben a magyarországi felvételi eljárásban: ez egy óriási tömeg, könnyű benne elveszni, ezért mindig azt szoktuk javasolni, hogy mindenki keresse meg a saját maga mikroközösségét. Oktatói oldalról mi is megtesszük a magunkét, elkötelezettek vagyunk a kiscsoportos szemináriumok és a sok közös projektmunka mellett. A Corvinuson számtalan diákszervezet működik, amik segítik a beilleszkedést, és nehezen képzelhető el, hogy egy ilyen széles kínálatból ne találna valaki egy hozzáillő közösséget. Életre szóló barátságok szövődhetnek, amik aztán üzleti életben is tovább élhetnek. A hallgatók a kapcsolati tőkéjüket azokkal a neves vállalati vezetőkkel is gyarapíthatják, akik oktatóként, vendégelőadóként, mentorprogramok részeseiként nap mint nap bekapcsolódnak a Corvinus életébe.

Az előző évben több új szakot indított az egyetem. Melyek ezek?

Kettő van, ami 2023 szeptemberében startolt. Az egyik a Filozófia, politika, gazdaság (PPE), a másik pedig az Üzleti adattudomány (Data Science in Business), mindkettőt angolul hirdettük meg. Igazán kellemes meglepetés volt, hogy ennyire érdeklődik a fiatal generáció ez iránt a két új képzés iránt, amit Magyarországon egyelőre csak nálunk lehet elérni. A magyar rendszer olyan, ha valaki létrehoz egy szakot, akkor pár éven belül a többiek lemásolhatják azt, de azt gondoljuk, hogy van némi előnyünk, hiszen most még csak nálunk lehet ezeket a területeket tanulni. A PPE egy angolszász gyökerekkel rendelkező, komplex szak. Három év alatt az elnevezésben is szereplő három nagyon fajsúlyos területről tanulnak a diákok, és a képzés végén választhatnak specializációt, aszerint, hogy mely témában merülnének még mélyebben el. Nyolcvan-kilencven diákot vettünk fel az első évben, és elsőre többszörös volt a túljelentkezés, ami azért elég kivételes a hazai felsőoktatásban.

A Data Science hatvan fővel indult el, ott jóval több a külföldi érdeklődő: nagyjából az évfolyam fele magyar, a másik fele pedig nemzetközi diákokból áll össze. Meg tudtuk szólítani előzetesen azokat, akik a régióban akarnak ilyen típusú ismereteket tanulni. Azt látjuk, hogy nemcsak Magyarországon vagyunk ebben elsők, hanem az egész közép-európai régióban nagyon kevés olyan egyetem van, ahol mondjuk adattudományt vagy akár filozófiát, politikát és gazdaságot lehet egyben tanulni.

Az adattudományról rengeteget lehet olvasni mint a jelen és jövő egyik legkelendőbb szakmájáról. De pontosan mit takar ez az irány, milyen tudást szerezhetnek meg a Corvinuson a diákok?

Ha körbenéz az ember az álláshirdetésekben, szinte mindenki adattudóst vagy adatelemzőt keres, elvégre annyi adat és információ merül fel a fogyasztókról és az állampolgárokról, annyi adatot gyűjtenek különböző szervezetek, az állam, a vállalatok, szupermarketek, amiből rengeteg mindent ki lehet elemezni. Nem véletlen, hogy ennyire megnőtt az igény az adatelemzők vagy adattudósok iránt, és bár a nevében nincs benne, ez a szak is három területet ölel fel.

Az adatelemzésnek van egy módszertani része, a statisztika, hogy egyáltalán tudjunk mit kezdeni egy adathalmazzal, és abból tendenciákat tudjunk kiszűrni. Aztán van egy informatikai eleme a programnak: az adatbázisokat és információtömegeket informatikai alkalmazások, számítógépes programozási ismeretek nélkül nem lehet kezelni. A harmadik terület pedig az adattudomány üzleti része, hogy a kinyert és a feldolgozott adatokat hogyan kommunikáljuk. Ez egy nagyon sokszínű képzés, nem véletlenül négyéves alapszakról van szó. Mind a két új szak oktatása az újonnan épült Gellért Campusunkon zajlik.

A Financial Times legjobb üzleti iskoláinak rangsorára ismét felkerült az egyetem. Mivel emelkedik ki a mezőnyből és mennyire vonzó egy ilyen eredmény akár a hazai, akár a külföldi diákok számára?

A Financial Times kétféle dolgot csinál, ami számunkra releváns. Egyrészt a menedzsment mesterképzéseket rangsorolja, arról készít egy százas listát. Ez egy globális lista, így vannak rajta amerikai, ázsiai és európai mesterképzések: ezen a mi vezetés és szervezés szakunk évek óta – Magyarországon egyedüliként – benne van a top száz menedzsment mesterprogramban, amire nagyon büszkék vagyunk.

Van egy másik listájuk, amire felkerültünk, ez a legjobb száz európai üzleti iskola, amire a kérdés is utal. A világon több ezer üzleti iskola van, Európában szintén sok a hasonló intézmény, így bekerülni a százba, nagyon nagy eredmény. Magyarországon a Corvinuson kívül más felsőoktatási intézmény nem jutott be. Ez egy nyilvánvaló előnyt, láthatóságot ad az egyetemnek, nem csak Magyarországon, sőt, talán nem is elsősorban Magyarországon, hanem külföldön. Erre, egyfajta minőségbiztosításra szolgálnak a nemzetközi intézményi akkreditációink is, amelyeket magyar gazdasági felsőoktatási intézményként csak mi szereztünk meg. Amikor sokan választanak külföldön mesterképzést vagy úgy általában egy felsőoktatási intézményt, akkor nagyon sokszor megnézik azt a ranglistát, ami rájuk vonatkozik, és ha ezen elöl vagyunk vagy legalább benne vagyunk a legjobb képzőhelyek között, akkor ár-érték arányban megnő az esélye, hogy minket választanak.

Ne felejtsük el, hogy az is vonzó, hogy az Európai Unióban, egy központi helyen lehet tanulni, egy gyönyörű környezetben. Számos digitális fejlesztésünk is figyelemreméltó nemzetközi szemmel, ilyen például a Navigator, a karriertervező platformunk, amely tavaly bekerült a QS Reimagine nemzetközi oktatási rendezvény legkiemelkedőbb oktatási innovációi közé, de kiemelten népszerű mind a magyar, mind a külföldi diákjaink körében az egyetemi MyCorvinus applikáció is

Mennyire számít a felszereltség, elhelyezkedés a tehetséges fiatalok toborzásánál és milyen extrákat tud nyújtani a Corvinus új, Gellért campusa Újbudán?

A Fővám téri campus is kifejezetten vonzó: egy történelmi épületben tanulhatnak a diákok, lényegében a Belváros tőszomszédságában, a folyó partján. Ezek is hozzátesznek egy 18 éves fiatal életéhez, akinek fontosak az oktatáson túli lehetőségek. A Gellért campus a maga pazar panorámájával az ország legfenntarthatóbb oktatási épülete lett, ahol minden arról szól, hogy a hallgatók a legjobbat hozzák ki magukból, fejlesszék kreativitásukat és az innovációs képességeiket.

Amiben a Gellért campusszal sokat javultunk, azok a nívós kollégiumi férőhelyek, a zöldterület és a sportlehetőségek. Egy belvárosi campusnak mindig meglesz az a hiányossága, hogy a lokációból adódóan nincsenek óriási sportpályái, parkjai. De a Gellért Campuson különböző sporttereket építettek a kivitelezők: van kültéri multifunkciós sportpályánk, amit focira, kosár- és kézilabdára is lehet használni, a park futásra alkalmas lesz, sőt, terveztünk egy egészen egyedi falmászópályát is. Mindezekkel régi adósságát törleszti az egyetem: a sportolás mindenkinél fontos kérdés, de ennél a korosztálynál végképp.

Február 15-ig lehet jelentkezni a 2024-ben induló felsőoktatási képzésekre. A felvételivel kapcsolatban mi az, amire mindenképpen figyeljenek oda a diákok?

A legfontosabb, hogy február 15. a határidő, és abból ne csússzanak ki, töltsék fel a szükséges dokumentumokat. Ezenkívül kulcskérdés, hogy első helyen jelöljék a corvinusos képzéseket. Nálunk elég magasak a bekerülési ponthatárok, úgyhogy aki hozzánk szeretne bejutni, annak érdemes első helyre tennie a választott szakot – esetleg az ösztöndíjas helyet elsőnek, az önköltséges változatát másodiknak –, mert így van a legnagyobb esélye arra, hogy fel is vegyék oda. Mindig azt szoktam mondani, hogy még akkor is tegyünk így, ha kisebb esélyt látunk a felvételre, hiszen semmit nem veszítünk vele.

Ha a jelentkezés megvan, minél inkább az érettségire kell koncentrálni. Magyarországon egy ötszáz pontos felvételi pontszámítási rendszer működik, aminek a legnagyobb része a mai napig az érettségi pontszámokból jön össze. Vannak olyan szakok, ahol előírjuk az emelt szintű érettségit, többnél nem, viszont ettől függetlenül melegen ajánljuk az emelt szintet, mert egyébként nem lehet elérni ezeket a magas ponthatárokat. A másik, hogy nem árt nyelvvizsgázni, az első díját vissza is lehet igényelni az államtól. Ma Magyarországon a nyelvvizsga kevésbé szerepel központi helyen, a végzéshez sem feltétlenül kellenek, azonban mi adunk értük pluszpontot, nem is keveset. Elvégre, ha valakinek ennyi nemzetközi, angol nyelvű szakja van, akkor ott a nyelvtudás elengedhetetlen kritérium.

De a legfontosabb, hogy jól sikerüljön az érettségi, azon lehet a legtöbb pontot nyerni vagy elbukni. Kevés lámpalázat, sok pontot kívánok minden érettségizőnek!