Mi a magánélet határa? Kiderül, ki van a névtelen videók mögött...(x)
2023. február 8. – 10:54
A TikTokon terjedő videókkal a social media korának néhány meghatározó jelenségére és problémájára szeretnénk felhívni a figyelmet. Mi a különbség az online és az offline személyiség között? Mi a magánélet határa? Lehet-e idegenekről felvételt készíteni a tudtuk nélkül? Kit nevezhetünk közszereplőnek?
Kiderül, ki van a névtelen videók mögött…
Az elmúlt pár napban aggasztó videók kerültek fel egy álprofilra TikTokon: a felvétel készítője észrevétlenül követett négy magyar influenszert, B. Nagy Rékát, Horváth Balázst, Kiss Imit és Szabó Hédit. Rengetegen szóltak hozzá a témához, néhányan aggodalmukat fejezték ki a tartalomgyártók biztonságával kapcsolatban, néhányan pedig a már jól ismert „minekmentoda” attitűddel viszonyultak a történethez. Sokan pedig kételkedtek a videók valódiságában. Hasonlóságokat véltek felfedezni, összefüggéseket feltételeztek a megfigyeltek között. A nyomozás tiktokon és redditen is nagy port kavart. A megoldókulcs azonban a mi kezünkben van: eljutott hozzánk egy nyílt levél, amit most változtatás nélkül közlünk.
________________
NYÍLT LEVÉL
Kedves Olvasók!
Mindenekelőtt szeretnénk elnézést kérni mindenkitől, aki az elmúlt pár napban aggódott Hédi, Réka, Balázs és Imi biztonságáért.
A TikTokon terjedő videókkal a social media korának néhány meghatározó jelenségére és problémájára szeretnénk felhívni a figyelmet. Mi a különbség az online és az offline személyiség között? Mi a magánélet határa? Lehet-e idegenekről felvételt készíteni a tudtuk nélkül? Kit nevezhetünk közszereplőnek? A magyar jogszabály, mint oly sok más esetben, ebben a kérdésében is homályosan fogalmaz.
„A bírói gyakorlat alakította ki a közszereplés fogalmi határait, a Ptk. nem ad normatív meghatározást. A nyilvános közszereplő engedélye nem szükséges sem a felvétel elkészítéséhez, sem annak nyilvánosságra hozatalához, feltéve, hogy a felhasználás nem visszaélésszerű. (...) A közszereplő személyek nem minden megnyilvánulása közszereplés, tehát magánéletük továbbra is védett. Ha egy közszereplő magánemberként jelenik meg a nyilvánosság előtt, például hozzátartozója temetésén vesz részt, úgy felvétel csak a hozzájárulásával készülhet róla. A közszereplő képmása tehát az érintett hozzájárulása nélkül csak közszerepléseivel összefüggésben, annak bemutatására használható fel.” – írja a jogaszvilag.hu.
Tehát közszereplő-e az a fiatal nő, aki a parkolóházban telefonál? Nem. Közszereplő-e az a férfi, aki a parkolását próbálja kifizetni épp? Nem. Közszereplő vagy-e a boltban, az orvosnál, az utcán a családoddal, csak mert néha megosztod az életed egy-egy részletét? Nem.
A videós kampányunk a Túlságosan vékony falak című előadásunk első jelenete. A párbeszédre és közösségi alkotásra épülő előadás az online és az offline tér kereteit feszegeti. Az előadás egyféle asszociáció egy témára – élő kísérlet szembenézésre saját magunkkal és online vetületeinkkel. Közösségi színház négy influenszer és három színházi alkotó gondolataiból.
B. Nagy Réka (@bnagyreka_official)
Bódi Zsófia
Georgita Máté Dezső (@matedezso)
Horváth Balázs (@iambalazshorvath)
Horváth Panna (@pannahorvath)
Kiss Imre (@kiss_imi)
Szabó Hédi (@hedinke)
Mindenkinek, aki reagált a videókra, köszönjük, hogy ilyen formán részt vett az előadásunkban. Az alábbiakban ezeket a visszajelzéseket foglaljuk össze.
Számokban:
1. Az álprofil összesen 595 000 emberhez ért el 5 nap alatt, Réka duett-videójá 631 000-en látták, 550 komment gyűlt össze a videók alatt, valamint videós reakciók és privát üzenetek is érkeztek.
2. A reagálók körülbelül 40%-a* aggódott az érintettek épségéért (sokan kommentben, sokan privát üzenetben).
3. Körülbelül 60%-uk feltételezett átverést a videók mögött, és/vagy hibáztatta az influenszereket (többnyire kommentben, néhányan privát üzenetben).
4. Több olyan reakcióvideó is készült, amely az érintett influenszerek ellen irányult, személyeskedés és már-már karakterrombolás formájában.
5. Az álfelhasználó kérdésére, hogy ki legyen a következő híresség, akit követ, rengeteg válasz, kérés érkezett kommentben.
(A százalékok hozzávetőlegesek, az előadásban már pontosabb arányokkal fogunk tudni jelentkezni.)
A magánélet határainak kérdéskörén kívül a reakciók számos más kérdést is felvetnek: hogy befolyásolja a hírnév, vagy éppen a névtelenség az online aktivitást? Ez hogyan függ össze az offline személyiséggel? Mi az, ami eléri az ingerküszöböt, és miért?
Mindenkitől elnézést kérünk, akiben aggodalmat keltettünk. Habár a videóink megrendezettek voltak, de a próbafolyamat során elhangzott valós történetek inspirálták őket.
Kiss Imre:
Rólam fotót csak egyszer készítettek, fényes nappal, és mivel teljesen normális szöveges üzenet mellé küldte el egy követőm privátban, nem tulajdonítottam neki különösebb jelentőséget. Néhányszor viszont írták, hogy láttak egy bizonyos megállóban le- és felszállni a BKV-ra, és kérdezték, hogy ott lakom-e a környéken. Azóta van, hogy előbb szállok le, vagy tovább megyek.
Nagyon tanulságos volt a kommentelőkből kiváltott reakció, hiszen az aggódástól kezdve a személyeskedésig mindent olvashattam. Az aggódást megértem, mert igen kiszolgáltatott az a helyzet, mikor valakit a tudta nélkül videóznak le. Nem kell influencernek lenni ahhoz, hogy az ember ennek a súlyát érezze. Ami viszont megdöbbentő volt: a személyeskedés. Azt gondolnám, hogy erre a szituációra nem lehet zsigeri gonoszságot írni, hiszen semmi különleges nem történik – emberek élik a mindennapjaikat, valamit cselekszenek. Tévedtem. Az online tér szabadsága bizonyos felhasználókból egy ilyen ártatlan videó esetén is kiváltja a gyűlölködést. Holott ha ezeket a helyzeteket a saját szemünkkel látjuk élőben, talán észre sem vesszük, annyira jelentéktelenek. Ha viszont felkerül valahova, egyből topic lesz – ahelyett, hogy elgondolkoznánk: megéri ez az időnket? A kommentelésbe és a pro/kontra érvekbe fektetett energiát?
Van egy nagyon egyszerű kérdés, amit mindenki feltehet magának, mielőtt megnyilvánul (fotót/videót készít, személyeskedő/kedves kommentet ír) a social médiában: „Szeretném, hogy velem ezt tegyék?” Ha erre nemleges a válasz, akkor elképzelhető, hogy az érintett személy is így érezhet. Lehet közhelynek nevezni, de attól még igaz: csak olyat tegyél mással, amit magadnak is kívánsz vagy eltűrsz.
Bízom benne, hogy az előadásban szórakoztató és tanulságos módon tudunk beszélni erről, és az online tér adta egyéb kérésekről. Az aggódó követőknek köszönöm, hogy szívükön viselték ezeket a videókat, továbbá elnézésüket és megértésüket kérem a figyelemfelhívásunk módjával kapcsolatban. A gyűlölködő és személyeskedő kommentelőknek pedig – az előző szabályból kiindulva – azt kívánom, amit ők másoknak.„
B. Nagy Réka:
”Emlékszem, mikor a városban laktam, éppen igyekeztem hazafele, mikor egy fiatal társaság követni kezdett. Egészen a lakás ajtajáig a nyomomban voltak, így több kört is tettem a háztömb környékén, mire egyszer csak leszakadtak.
Sajnos sokan nem tartják tiszteletben a másik magánszféráját és sokan nem értik meg azt, hogy nem oké felvételt készíteni és pláne nem oké azt megosztani online, úgy, hogy az illető nem tud róla. Egy borzasztóan komoly probléma ez, sok, nagyobb követőszámmal rendelkező ismerősöm mesélt egészen hajmeresztő történeteket ezzel kapcsolatban.
Rengetegen reagáltak a videóra, már egy nap leforgása alatt. Sajnálom, ha valaki valóban aggódott, de megtette hatását, hiszem, kialakult egy diskurzus az emberek között a témával kapcsolatban. Szerintem sokakhoz eljutott az üzenet fontossága. És itt ennek még koránt sincs vége…„
Horváth Balázs:
Nagyon furcsa es védtelen érzést tud kelteni az emberben, hogy míg az egyik pillanatban teljesen szürke foltként közlekedik, úgy a social media hatására – és abból való tevékenységedből fakadóan – a másik percben minden mozdulatodat megfigyelhetik, vagy akár le is videózhatják.
Többször előfordult már, hogy ismeretlen emberektől kaptam saját magamról videót, hogy itt vagy ott látnak, láttak engem, ami egy bizonyos határig >>rendben van
Szabó Hédi:
„Ahogyan anno keringtek rémtörténetek arról, hogy az emberek nehezen választják szét a valóságot a tévében vagy a videójátékokban látottaktól, úgy néha a közösségi média és való élet határai is homályosnak tűnnek. Őszintén hiszem, hogy alapvetően több pozitívuma, mint negatívuma van ennek a felgyorsult információáramlásnak, de remélem nem kell évtizedeket várnunk arra, hogy ehhez morálisan alkalmazkodni tudjunk. Én úgy gondolom, mi négyen ékes példái vagyunk annak, mennyi mindent köszönhetünk a social media létezésének: karrierutakat, emberi kapcsolatokat, szórakoztatást, edukációt, csak hogy néhányat említsek. Ugyanakkor velünk is történnek nehezen kezelhető helyzetek. Nehéz néha megértetni az emberekkel, hogy amit ők látnak, az sosem a teljes kép, sosem az objektív igazság. Örülök, hogy ennyire szélsőséges eset nem történt velem, de arra volt példa, hogy valaki írt nekem egy üzenetet, hogy >>tudja, hogy hol lakom, de nem akar megijeszteni
Szerintem mi, ha elfogultak is vagyunk, latjuk az érem mindkét oldalát, hiszen felhasználók is vagyunk a különböző közösségi média platformokon. Nekünk is vannak példaképeink, számunkra szimpatikus emberek, akikkel szívesen váltanánk néhány szót, vagy készítenénk egy közös képet, ha adódna a lehetőség.
Sajnos olyan valóban előfordult, nem is egyszer, hogy valaki a tudtom nélkül készített rólam felvételt – legalábbis azt gondolta. Most már létezik olyan jogi precedens, ahol kijelentették, hogy az influenszerek nem közszereplők. De ha ez meg is változna, hol van a határ?
Reméljük az előadásunkkal hasonló kérdéseket fogunk felvetni a közönségben, még ha a válaszokat néha mindenkinek saját magának is kell megtalálnia.”
Köszönjük, hogy elolvastátok a levelünket. Reméljük, hogy a jövőben is bekapcsolódtok majd a párbeszédbe. Az előadás részletei az alábbi linken találhatóak: https://trafo.hu/programok/szinhaz_tulsagosan_vekony_falak
Bódi Zsófia, Georgita Máté Dezső és Horváth Panna, illetve B. Nagy Réka, Horváth Balázs, Kiss Imre és Szabó Hédi. A nyílt levél az előadás facebook oldalán található: https://www.facebook.com/tulsagosanvekonyfalak
Ez a cikk egy fizetett promóció, úgynevezett PR-cikk, aminek a megrendelője a Stellatus Kulturális Menedzsment Kft.