Miként zöldülhet az agrárium? (x)

Volt már könnyű éve a magyar agráriumnak?

(nevet) Bevallom, én sem emlékszem ilyenre, de idén nem is a koronavírus-járvány közvetlen hatása nehezítette elsősorban az agrárvállalkozások helyzetét, sokkal inkább a szélsőséges időjárású napok – tavasszal fagyok, nyáron az aszály –, a sertéspestis és madárinfluenza elleni védekezés, illetve az újranyitást követő piaci változások.

A gabona- és takarmányárak emelkedésének kedvezőtlen hatása elsősorban az állattenyésztőknél és élelmiszerfeldolgozóknál jelentkezett. Az egekbe szökő energiaárak minden gazdálkodót negatívan érintettek, a földgáz drágulása szintén drasztikus áremelkedést hozott a műtrágyapiacon. Az építőipari alapanyagok és a munkaerő drágulása miatt pedig sokkal nehezebben tervezhetnek a termelők a beruházásaik kivitelezésével, jelenleg általános bizonytalanság és kivárás érezhető.

Mindezek eredőjeként jelenleg a sertéságazat kritikus helyzetben van, a baromfitartást a madárinfluenza nehezíti, és a tejelő szarvasmarhatartás helyzete is napról napra romlik a stagnáló átvételi árak és a drasztikus input árnövekedés miatt.

Milyen változások várhatók az uniós Közös Agrárpolitika módosításai miatt a jövőben?

Az új Közös Agrárpolitikában 2023-tól minden eddiginél hangsúlyosabban jelennek meg a környezet- és klímavédelmi törekvések, amely jól látszik a megerősített környezeti felépítményen és az új, önkéntes eco-scheme támogatás bevezetésén, amelynek várhatóan itthon ökológiai alaptámogatás lesz az elnevezése. Ezen felül olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek nagyobb támogatást biztosítanak a kisebb gazdaságok számára, valamint meghatározó eleme a fiatal mezőgazdasági termelők segítése is. Magyarország év végén nyújthatja be az Európai Uniónak saját stratégiai tervét a hazai célokkal és az azok megvalósításához alkalmazni kívánt intézkedésekkel, ám ennek még csak irányvonalai látszanak.

Mely gazdaságok lehetnek a szigorodó fenntarthatósági követelmények nyertesei és vesztesei?

Az biztosan állítható, hogy a kiindulási uniós források csökkennek a 2021-2027-es költségvetési időszakban. Ezt Magyarország a Vidékfejlesztési Program társfinanszírozási arányának emelésével – amire vonatkozóan év elején született döntés – minden valószínűség szerint jelentősen ellensúlyozni fogja. De az alaptámogatás összege így is el fog maradni a korábbitól, hiszen átalakulnak a közvetlen támogatások: megjelenik ezen források esetén egy kötelezettség, hogy a teljes boríték minimum 10 százalékát át kell csoportosítani a kis- és közepes gazdaságok részére, másrészt belép a rendszerbe az önkéntes ökológiai alaptámogatás.

Mindkét új elem a mindenki által igényelhető alaptámogatás egy hektárra jutó összegét csökkenti, ugyanakkor a nemzeti szakpolitikai döntés tükrében különböző célcsoportok esetében biztosít gazdaságméret vagy többlet kötelezettség vállaláshoz kapcsolódó támogatást.

Fontos kérdés lesz az ökológiai alaptámogatás felhasználásának hazai szabálya, amely egyszerre jelenthet kedvező ökológiai hatásokkal járó intézkedéseket és megfelelő kompenzációt a többlet erőfeszítésekért. Ha 2023 után eltörölnék az alaptámogatások felső határát – angol kifejezéssel capping –, úgy az említett átcsoportosításokból nem részesülő és/vagy ökológiai alaptámogatást nem vállaló üzemek közvetlen támogatása csökkenhet.

Miként hathatnak ezek a változások az agrárhitelezés piacára?

Mi arra számítunk, hogy a következő években folytatódhat az agrárhitel-állomány dinamikus növekedése, hiszen a Vidékfejlesztési Program támogatásaihoz szükséges önrész és az Európai Unió szigorodó környezetvédelmi előírásai is forrásigényként jelentkezhetnek a hazai gazdaságok számára, míg az energia-árak, inputárak, takarmányárak emelkedése a forgóeszköz-finanszírozást növeli meg. Mi a nehéz időkben is partnerek vagyunk, rugalmas, hosszútávú jövedelmezőséget biztosító megoldásainkkal segítjük ügyfeleinket.