3 tény, amit a komposztálásról feltétlenül tudni érdemes (x)

1. Mióta komposztál az ember?

A komposztálás történelme jóval régebbre nyúlik vissza, mint azt elsőre gondolnánk. Ugyan a mai módszertől eltérővel kísérleteztek a földművesek, már a kőkorszakban is segítették a termőföldeket a zöldség-, gyümölcs, illetve állati eredetű maradványok talajba forgatásával.

A legkorábbi írásos emlékek a komposztról Mezopotámiából származnak, i.e. 2300-ból, de a világ több pontján is kifejlesztettek természetes technikákat a termés javítására. Elődeinknek köszönhetően mára a célnak megfelelően tudunk komposztálási eljárást választani, amivel mi is hozzájárulhatunk a természet körforgásához.

2. Mire használják a komposztot?

A komposztálásnak több különböző terméke jön létre a folyamat során. A komposztálás legfontosabb végterméke maga a komposzt. Ez egy szemcsésebb, darabosabb, sokkal frissebb anyag, amit a földdel elkeverve lehet legjobban hasznosítani, vagy magaságyásokba rétegezni. A beltartalmi értéke magas, így megelőzhető vele a talaj tápanyagtartalmának kiürülése. A beültetés után a talajban tovább dolgozik a komposzt. Ennek az átalakulási folyamatnak az eredménye a humusz, ami egy tápanyaggazdag, homogén, földszerű ültetőközeg, ő felelős a termőképesség fenntartásáért.

A komposztálási folyamat másik, kevésbé ismert végterméke a komposzt-tea, ami a hagyományos, kültéri módszerek során elszivárog a talajba, így ennek hatásai csak az adott területen érvényesülnek. A komposzt-tea felhasználható kerti- és szobanövények földjének tápanyagtartalmának pótlására, BIO permetezőszerként, valamint tisztítószernek sem utolsó.

3. Miből lehet komposztot készíteni, és miből nem?

A háztartásokban megtalálható élelmiszer-hulladékok közül a kávézacc az egyik legjobb nitrogénforrás a komposztnak, így ezt – filter és kapszula nélkül – gond nélkül, bármelyik módszert használva ráhelyezhetjük a komposztunkra.

Gyakran felmerülő kérdés a különböző papírok természetes lebomlása, csakhogy sajnos nem minden papír komposztálható. A natúr papír hulladék, kartonok, wc papír gurigák mind a komposztba kerülhetnek lehetőleg apróra vágva, viszont a színessel nyomtatott papírokat, reklám anyagokat nem szabad be- vagy ráhelyezni a komposztra. Ezekben a festékanyagok mind a bomlással együtt a komposzt minőségromlásához vezethetnek és károsíthatják a később beültetésre kerülő növényt is.

A fahamu komposztálása lehetséges, sőt, segít a komposztunk pH-jának kiegyenlítésében is, ezért, ha télen fatüzelésű készülékkel fűtünk, ezt a kihűlt, finom hamut gond nélkül rátehetjük a komposztunkra, csak az arányokra kell odafigyelni. A grillezéshez használt faszén maradványait viszont ne tegyük rá, mert tartalmazhat olyan kemikáliákat, amik később gondot okozhatnak a növényzetnek, akár ki is pusztíthatják azt!

Állattartóknak gondot szokott jelenteni a házi kedvencek (macska, kutya) ürülékének elhelyezése, azonban sajnos az állatoktól származó fekáliát nem szabad a komposztra helyezni, mert kórokozókat és parazitákat hordozhatnak. A növényevő állatok, mint a csirke, nyúl, kecske, tehén és ló trágyája azonban kifejezetten hasznos a növények számára. Nekünk pedig, ha van kedvünk a kertben a komposztálás több irányával is megismerkedni, a komposzt WC-k szintén működő megoldást kínálnak egy hosszabb kifutású folyamatban a talajélet javítására. Ezt a témakört azért is javasoljuk megismerésre, mert nem szükséges hozzá öblítés, ezzel pedig rengeteg vizet tudunk megtakarítani.

A legfontosabb, hogy bármilyen módszert választunk, mindig tájékozódjunk előtte, hogy mit és miként szabad/lehet a komposztálóra/komposztálóba helyezni! Az viszont tény, hogy azzal, hogy a komposztálás hozzájárul a háztartásban képződő hulladékmennyiség csökkentéséhez, a hulladékkezeléshez kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátást is mérsékli*.

*Az energiahasználat elsősorban az évmilliókkal korábban élt állati és növényi szervezetek maradványiból képződött fosszilis tüzelőanyagok elégetésével járul hozzá a földi életfeltételek rontásához. A füst szén-dioxid-tartalma a légkörben üvegházhatású gázként viselkedve fokozza a felmelegedést. Nem ártalmatlan ugyanakkor a füstgáz többi összetevője sem: az égéstermékek számos légúti és daganatos megbetegedés okozójaként ismertek. Hasonló a helyzet az égéssel és füsttel járó hagyományos dohánytermékek esetében is. A cigarettafüst szintén tartalmaz szén-dioxidot, de emellett közel száz olyan egyéb égésterméket is, amelyek bizonyítottan ártalmasak a dohányzóra és a környezetére is. Az égés és füst nélkül működő alternatívák használatakor lényegesen kevesebb káros- és potenciálisan káros anyag szabadul fel, mint a hagyományos dohánytermékek esetében. Hiteles, megbízható forrásból történő tájékozódással és a megfelelő alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó alternatívák kiválasztásával nagy lépéseket tehetünk az ártalomcsökkentés útján.