Kortárs zenés kabaré készül a Mefisztóból (x)

2021. június 06. – 11:00

frissítve

Kortárs zenés kabaré készül a Mefisztóból (x)
Fotó: Lakatos Péter

Másolás

Vágólapra másolva

Egy férfi, öt nő. A leosztás passzol a műfaji megjelöléshez: „kortárs kabaré”. Azonban ha a címet nézzük, felszaladhat a szemöldökünk: Mefisztó. Hogy kerül egy férfi és öt nő Klaus Mann regényének színházi feldolgozásába? És egyáltalán, hogy lesz a Mefisztóból kortárs kabaré? Ráadásul zenés! Június 27-én, az Átrium előadásából kiderül. Az öt nő: Hartai Petra, Huzella Júlia, Nagyabonyi Emese, Péterfy Bori és Tornyi Ildikó. A férfi: Alföldi Róbert.

A rendező pedig Urbán András, zentai születésű, szerbiai magyar színházművész, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház igazgatója, akiről ez áll egy portréban: „(poszt)avantgárd, (aktuál)politikus, populizmust elvető rendezéseit a társadalomkritikát el nem viselő közönség zsigerből elutasítja”, és „szigorúan jelenidejűségben gondolkodik”.

Alföldi Róbertnek volt már kapcsolata a Mephistóval, a Nemzeti Színház az ő rendezésében mutatta be, igazgatásának utolsó premierjeként a regény színpadi változatát. Ebben a mostani előadásban azonban Alföldi színész, Hendrik Höfgent játssza, vagy ha nem is őt, egy feltörekvő színészt és rendezőt, aki művészként politikus próbál lenni, a politika elől pedig a művészetbe menekül. Pontosabban nem is menekül, hanem érvényesülni próbál.

Fotó: Lakatos Péter
Fotó: Lakatos Péter

Az előadásban valójában nagyon kevés szöveg hangzik el Mann regényéből, a helyzetek, a struktúra, a szerkezet azonban ismerős. A Mephisto (mármint a regény), annak szereplői, helye és ideje egyfajta keretet biztosítanak az itt és most zajló színpadi játék számára. A színészek bejátsszák a keretet, átugranak egyik szerepből a másikba, és ki tudja, mikor játsszák a darab szereplőit, és mikor alakítják saját magukat vagy saját maguk egy alternatív változatát. Ők művészeket játszanak, akik alkalmazkodnak a politikai széljáráshoz, akik szembemennek a trendekkel, de megalkuvóak a saját karrierjük és előrejutásuk érdekében. Akik elvárják a közönségtől, hogy kíváncsiak legyenek a művészetükre, de egyáltalán nem érdekli őket, hogy ahhoz hogyan viszonyulnak az emberek. Hogy milyen játszmák zajlanak a színfalak előtt és mögött. Hogy kinek mit kell megtagadnia és elárulnia annak érdekében, hogy az alkotás joga nála maradjon.

Fotó: Lakatos Péter

De vajon érvényes-e az ilyen körülmények között megszülető alkotás? Mit jelent egy művész számára a forradalom, és mikor ismeri fel, hogy változni kell? Hogy lehet kihasználni a gyengébbet? Mit jelent egyáltalán a hatalom? Ki van felül és alul?

„Művész vagyok. Tiszta, mint a hó. Ne bántsatok!” – áll az előadás szinopszisában. A művész a közönség elismeréséért dolgozik, ami felmentést ad minden elkövetett bűn alól. Hiszen ez a szakma nem más, mint az emberek tetszését elnyerni. A közönség pedig hatalmat ad. Íme a közös pont a politikusokban és a művészekben.

Fotó
Fotó: Lakatos Péter

Az előadás a regény jeleneteinek Mikó Csaba és Kukk Zsófia által dramatizált változatából kiindulva, a színészek improvizációi, jelenetei, szövegei alapján készült, Widder Kristóf koreográfiáival, a Pető Kata által tervezett, széles stílusskálát felmutató jelmezekkel és a Gátos Iván vezette zenekar kíséretével.

Jegyek itt kaphatók: https://atrium.jegy.hu/search?q=mefiszt%C3%B3

Ez a cikk egy fizetett promóció, úgynevezett PR-cikk, aminek a megrendelője az Átrium Színház.