Hszi Csin-ping látogatása után Kína trójai falovának tarthatják Magyarországot az EU-ban – a legérdekesebb állítások a Téma adásából

A Téma e heti különkiadásában Matura Tamás Kína-kutatóval, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszéltünk Hszi Csin-ping európai és budapesti látogatásának hátteréről, tétjéről, és az EU, Magyarország és Kína bonyolult viszonyairól. Azoknak a kedvéért, akiknek nincs idejük megnézni vagy meghallgatni a teljes adást, kiválogattunk néhány érdekes állítást az adásból.

• Miközben Magyarország mindinkább Kína-barát politikát folytat, az EU tagállamainak nagy része egyre inkább távolságtartó Kínával, egyrészt Hszi Csin-ping egyre autoriterebb vezetési stílusa, másrészt az európai iparnak káros kereskedelmi politikája miatt. Ez a különbség Matura Tamás szerint még jobban kiemeli Magyarországot Kína számára, ami nagy politikai lehetőség a magyar kormány számára. Nem csoda talán, hogy a kínai elnök is budapesti beszédében azt mondta, hogy Kína szeretné segíteni Magyarországot abban, hogy az EU-ban nagyobb befolyása, nagyobb szerepe legyen, ami a szakértő szerint biztosan nem véletlenül maradt a kínai elnök beszédében. Ezt nyugati diplomaták úgy értelmezhetik, és értelmezik is, hogy beigazolódik, amit eddig is sejtettek, hogy Magyarország Kína trójai falova vagy ügynöke lehet az EU-ban.
• Kína számára kulcsfontosságú, hogy az európai piac nyitva maradjon, a kínai gazdaságnak ugyanis muszáj vevőt találnia az exportra termelt ipari árucikkeknek ahhoz, hogy fenntartható legyen a növekedés. Ez a kényszer a szakértő szerint azért alakult ki, mert Hszi Csin-ping egy kényszerpályára kormányozta a kínai gazdaságot. A 2010-es évek elején a Kínai Kommunista Párt elfogadta a tervet, hogy a kínai gazdaságot át kell állítani a belső fogyasztás hajtotta növekedésre. Ez viszont elmaradt, Matura Tamás szerint részben azért, mert Hszi megszilárdította a hatalmát, a vezetési stílusa egyre inkább „putyinizálódik”, és a politikai érdekei ellentétesek voltak az ehhez a stratégiához szükséges lépésekkel. Így viszont csak az exportra termelő ipar hozhatja el a növekedést, ami várhatóan jókora korlátokba ütközik majd a jövőben.
• Egyelőre nem tudni, hogy sikeres volt-e Hszi Csin-ping párizsi útja abban, hogy elkerülje, hogy az EU büntetővámokat vessen ki a kínai termékekre. Matura Tamás szerint viszont Magyarország helyzetét erősítheti is, ha az EU drágábbá tenné a kínai elektromos autók importját, mert az ilyen korlátozások az itteni gyárakban előállított termékekre nem lennének érvényben. Az pedig már kockázatos lehet az EU számára, hogy a Kínából érkező alkatrészekre is büntetővámot vessen ki.
• Sok ország járt már pórul azzal, hogy eladósodott Kínának, mert a kínai állam általában nagyon bebiztosítja magát, és ha az adósa nem tud törleszteni, akkor kínai tulajdonba kerülhetnek a kínai hitelből felépített beruházások. Így került például kínai tulajdonba egy fontos kikötő és egy reptér is Srí Lankán, de Montenegró is beleesett a kínai adósság csapdájába. Magyarországon ettől még nem kell tartanunk, még nagyon messze vagyunk attól, hogy fizetésképtelenné váljon egy ilyen projekt.
• A kínai export szempontjából nem sokat számít, hogy Budapest és Belgrád között milyen gyorsan tudnának haladni a vonatok, a pireuszi kikötőből így is 2–4 napig jön a vonat Budapestre, hiszen több határon is állniuk kell az áruknak, mielőtt az EU-ba érkeznek. Így ez a jelentős kínai hitelből zajló beruházás olyan nagyon nem is segít abban, hogy Magyarország a mostaninál fontosabb szerepet töltsön be a kínai áruk kereskedelmében.