Tovább drágulhatnak az üzemanyagok, már Amerika sem segíthet a helyzeten

Pletser Tamás, az Erste csoport gáz- és olajipari elemzője volt Brückner Gergely vendége a Telex Téma podcastjának e heti adásában, akivel az energiaszektor aktuális problémáit járták körbe. Most összeszedtük az adásban elhangzott legfontosabb állításokat:

Nagyon valószínű, hogy lesz megállapodás az orosz–ukrán gáztranzitról

Az idei év végével fog lejárni az az oroszok és ukránok közötti gázszerződés, ami miatt az Ukrajnán áthaladó Testvériség gázvezetéken keresztül gáz érkezhet Európába. 2019-ben is az utolsó pillanatban állapodtak meg a felek és írták alá a jelenlegi szerződést, de a háború most egy új helyzetet teremtett. Pletser Tamás szerint a két fél ismét meg fogja kötni a szerződést, de szinte biztos, hogy a feltételek változni fognak. Mind a két félnek érdeke a megállapodás létrejötte: Ukrajnának milliárdos összegeket jelentenek a tranzitdíjak, de Oroszország is változtatott korábbi energiapolitikáján.

„2022-ben még megfagyasztani akarták Európát, 2023-tól viszont visszaálltak a korábbi menetre, hogy annyi gázt adjanak el, amennyit csak tudnak.”

Már most is le tudnánk állni az orosz gázimporttal, de sokkal többet kéne fizetnünk az alternatíváért

A szakértő szerint ha 2024 májusában megindulna egy nagyobb orosz offenzíva Ukrajnában, elképzelhető, hogy a nyugat válaszul szankciókat fog elrendelni az orosz földgázzal szemben. Egy ilyen szankció akár jogi alapot is adhatna a magyar kormánynak a gázimportról szóló szerződés felbontására az oroszokkal.

Mint mondta, Magyarország már most is le tudná állítani az orosz gázimportot, de sokkal többe kerülnének a lehetséges alternatívák. Egyre több, a cseppfolyós gázt a rendszerbe vezető LNG-terminál épül Európa-szerte, és már majdnem minden szomszédos országgal kiépültek összekötő vezetékek, de emiatt az egész régióban, sőt az egész európai gázpiacon megemelkedhetne a földgáz ára.

Dráguló üzemanyagokra kell számítanunk

Pletser Tamás szerint a jelenlegi, hordónkénti nagyjából kilencvendolláros kőolajár jövőre a száz dollárt is elérheti, ez pedig tovább növelné az üzemanyagok árát. Az OPEC-nek, vagyis a világ olajtermelésének nagyjából 40 százalékát adó Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének elsődleges célja, hogy elérje ezt a hordónkénti háromjegyű összeget. Ugyan vannak még kőolajtermelő országok az OPEC kartelljén kívül is, de ezek nem tudják eléggé növelni saját termelésüket ahhoz, hogy visszatartsák az OPEC által előidézett kőolajár-emelkedést.

Már 2010 és 2014 között is elérte a hordók ára a száz dollár körül összeget, de akkor az amerikai palaolajszektor megjelenésével sikerült visszanyomni az árakat. Most azonban az amerikaiak elérték azt a kitermelési szintet, ami felé már nagyon nehéz lenne menni, ezért nem fogják tudni ismét megállítani az olajárak emelkedését.

Nagy fejlesztésre van szükség ahhoz, hogy nőhessen a magyar áramfogyasztás

A magyarországi villamosenergia-felhasználás megugrásáról is beszélt Pletser Tamás, aki szerint ennek négy dolog áll a hátterében:

• az elektromos fűtés a háztartásokban;
• a közlekedés;
• az új technológiák, köztük például a mesterséges intelligencia rengeteg áramot fogyaszt;
• Magyarország főleg az energiaintenzív iparágak, például az akkumulátorgyárak felé nyitott az elmúlt években.

Az Energiaügyi Minisztérium korábban úgy becsült, hogy több mint harminc százalékkal is megugorhat 2030-ig a magyarországi áramhasználat,

Pletser szerint ehhez azonban nagyjából 30-35 milliárd eurót kellene a rendszer fejlesztésére költeni.

Ehhez valószínűleg nehéz lenne orosz vagy kínai hiteleket szerezni, ezért érdemes lehet az államnak elgondolkodnia a magántőke bevonásán. A tőkepiacok ugyanakkor a kiszámíthatóságot és átláthatóságot preferálják, ezért Pletser szerint ezek bevonásához politikai szemléletváltásra is szükség lenne.