A lelkiismeretes tanárok még viszik a hátukon az omladozó rendszert, akkor lesz baj, amikor ők is felállnak
2023. július 28. – 07:03
A Téma podcast évadzáró, nyári szünet előtti utolsó adásában két munkatársunk, az oktatási ügyekben jártas Halász Nikolett és Joób Sándor járt a Telex stúdiójában. Brückner Gergővel megbeszélték az elmúlt évek pedagógustiltakozási hullámának hátterét, eredményeit (illetve azok hiányát), érdemeit, tétjeit. Kiderül, mi az, ami azért jónak értékelhető a rossz hírű státusztörvényben, mik a közoktatás legakutabb problémái, hogyan ássák alá lassan a tanárfelmondások az iskolák működését, és mennyiben akadályozza tényleg az EU, hogy emelkedjen a magyar pedagógusok bére.
Közéleti podcastunk első évadának záró részében az oktatásüggyel foglalkoztunk, a témát a Telex szakújságíróival beszéltük át. Az oktatásért zajló tüntetési hullám már évek óta tart kisebb-nagyobb megszakításokkal, emiatt aki nem követi az összes fejleményt, könnyen azt érezheti, hogy abszolút nem világos, éppen ki és mi ellen tiltakozik. A tisztán látást nehezíti, hogy a kormány propagandagépezete és nyilatkozó politikusai folyamatos össztűz alatt tartják a tanárokat, összemossák a tüntetőket az ellenzékkel, és olyanokkal dobálóznak, hogy indokolatlan az egész, hiszen mindjárt havi egymillió forintot fognak keresni a tanárok.
Podcastunkban most átvesszük az elmúlt évek oktatásügyi fejleményeinek néhány fontos tanulságát, kiemelten foglalkozunk a közelmúlt legnagyobb téttel bíró témájával, a státusztörvénnyel is – akinek általában nincs ideje átrágni magát az oktatásos cikkeken, de szeretne képbe kerülni az ország jövőjét hosszú távon meghatározó terület fejleményeivel, annak ajánljuk az adást, amelyben többek között ezekről lesz szó:
- A státusztörvényt ellenzéki körökben csak bosszútörvényként emlegetik, de vannak-e pozitív elemei? És pontosan mik a negatívumok?
- Elért-e bármit a sok-sok demonstráció? Az, hogy nincs kézzelfogható eredmény, azt jelenti-e, hogy egyáltalán nem is volt értelme az egésznek?
- Biztosan több lenne attól a tanár, ha önmagában csak a bérek emelkednének?
- Milyen volt az eseményekről az elejétől részletesen tudósító újságíróként átélni ezt az időszakot? Milyennek látták oktatási újságíró kollégáink a kormány hozzáállását, annak változását, tapasztaltak-e kifejezetten tanárellenes hangulatkeltést?
- Vajon mi lehetett volna, ha a tanárok túlnyomó része tényleg egyszerre áll fel és kezd polgári engedetlenségbe, és mi volt az akadálya annak, hogy ez megtörténjen? Hogyan rontotta a Covid is az alaphelyzetet?
- Mennyibe is kerülne ténylegesen a tanárbéremelés és annak fenntartása 2030-ig? Mennyi lehetne ebből az uniós pénz, amit most blokkol az Európai Bizottság, és miért teszi ezt?
- Miért cinikus garanciák nélkül, több évre előre bemondani egy egymilliós tanárbér célját?
- Mi szól a teljesítményértékelés mellett és miért félnek a tanárok ennek gyakorlati megvalósulástól?
- Okozhat rendszerszintű működési problémákat, ha a tanárok közül tényleg több ezren felmondanak a státusztörvény miatt? Hogyan leplezi el a tanárok lelkiismeretessége, hogy már most is recseg-ropog a rendszer?
