Kényelmes a fast fashion cégeket hibáztatni, de mi dobunk ki 80 százalékban még jó ruhákat

2023. július 11. – 17:00

Másolás

Vágólapra másolva

A divatipar ökológiai hatásairól születtek már cikkek az elmúlt pár évben, mégis nagy kérdés, hogy mennyire épültek már be ezek az információk a köztudatba. És ha be is épültek, vajon hogy mutatkozik meg ez a cselekedetek szintjén, van-e bármilyen, érzékelhető hatás, felfedezhető-e elmozdulás a területen?

A Kisbolygó második epizódjában két vendéggel, Dobos Emese kutatóval és Horn Tamással, az Adománytaxi alapítójával a divatipar ökológiai szempontból fontos kérdéseit járjuk körbe.

Bár elemzők azt valószínűsítették, hogy a Covid be fog tenni a divatiparnak, lényegében egyetlen negyedévben esett csak vissza a termelés és a fogyasztás.

A járvány alatt is rekordbevételeket értek el a fast fashion cégek, pedig senki nem gondolta volna, hogy az emberek a négy fal között ülve új ruhát vennének – mondta Dobos Emese. Sőt, ebben az időszakban is megjelent egyfajta irracionális fogyasztásigény, meséli Emese: negyedévnyi önmegtartóztatás után visszatért a kistáskák, tűsarkúk, koktélruhák piaca.

A vásárlók nem azért vették meg ezeket a ruhákat, hogy kiszolgálják az aktuális igényeiket, hanem a vágyaikat vetítették beléjük, arra gondolva, hogy fognak ők még bulizni, színházba járni.

A fast fashion cégek is mondhatni divatjamúlttá váltak, amióta megjelentek a piacon az úgynevezett „ultra fast fashion” szereplők, amelyek naponta dobnak új termékeket a piacra, és a felhasználók keresési adatai alapján kreálnak új darabokat.

Horn Tamás az átlagban havi fél tonna ruhát kezelő Adománytaxi oldaláról új szempontokat fogalmaz meg. Amerre ők viszik az adományokat, sok esetben vízvételi lehetőség sincs, tehát egy ruha azért fogja a szemétben végezni, mert nem tudják kimosni azt. Tamásék azt vallják, az adományozás egy trigger, ami valamit elindíthat, és esetükben az adományozás inkább ürügy az edukációra. „Lehet erről tanulni az egyetemen, olvasni róla, de az nem ugyanaz, mintha valaki elmegy a terepre.”

Erről lesz még szó az adásban:

  • greenwashingnak számíthat-e az adományozás?
  • tényleg rosszabb minőséget képvisel a fast fashion?
  • milyen technikákkal tarthatjuk tovább életben a ruháinkat?
  • mi jelent a „segítő vásárlás”?

Az első adásban a greenwashing fogalmát jártuk körül szakemberekkel, a beszélgetés itt érhető el:

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!