36 év után újra kapható Indiában Salman Rushdie Sátáni versek című betiltott regénye

1988-as betiltása után újra az indiai könyvesboltok polcaira került Salman Rushdie Sátáni versek című regénye. Az indiai születésű brit író műve 36 év után kapható újra az anyaországában, írja a Guardian.

A Sátáni versek újbóli megjelenésének azonban semmi köze a szólásszabadsághoz, sokkal inkább az indiai bürokráciához van. A könyv behozatalát tiltó eredeti kormányrendelet importtilalma ugyanis elveszett az indiai adminisztráció útvesztőiben, ezért azt hatályon kívül helyezték. A múlt hónapban a delhi legfelsőbb bíróság ezért úgy döntött: mivel a hatóságok nem tudták bemutatni a könyv behozatali tilalmára vonatkozó értesítést, „vélelmezni kell, hogy az nem létezik”.

Az újdelhi Khan Market bolt egyik vezetője azt mondta, hogy mostanra valamennyi példányuk elfogyott, annak ellenére, hogy a könyv ára 1 999 rúpia (kb. 9200 forint), ami indiai viszonylatban drágának számít.

1989-ben Irán akkori legfőbb politikai és vallási vezetője, Khomeini ajatollah fatvát adott ki az író ellen, és a megölésére szólított fel az Iránban istenkáromlás miatt betiltott könyve miatt. Rushdie fejére 3 millió dolláros vérdíjat tűztek ki, ezért évekig bujkálnia kellett és rendőri védelem alatt élt. Az iráni kormányok azóta többször is elhatárolódtak az egykori ajatollah rendelkezésétől, a fatva mégis hatályban maradt, sőt 2012-ben egy vezető iráni vallási szervezet további 500 ezer dollárt tett a vérdíjhoz. A Sátáni versek miatt több tüntetés is zajlott, a könyv japán fordítóját 1991-ben meggyilkolták, az olasz fordítót és a norvég kiadóját megtámadták.

Majd 2022. augusztus 12-én Salman Rushdie-t is támadás érte: az író New York államban egy irodalmi fesztiválon tartott volna előadást, amikor egy férfi rohant fel a színpadra, és tizenötször nyakon szúrta őt. Rushdie-t kórházba szállították, megműtötték és lélegeztetőgépre került. A támadást az író ugyan túlélte, de a fél szemére megvakult és az egyik kezét nem tudja használni. A támadást és az utána következő testi és lelki felépülést egy könyvben is feldolgozta az író, a Kés című kötet magyarul Greskovits Endre fordításában olvasható.

A támadó, az akkor 24 éves Hadi Matar első bírósági meghallgatásán ártatlannak vallotta magát, és azt mondta, meglepte, hogy az író túlélte a támadást. Az amerikai igazságügyi minisztérium szerint a libanoni származású amerikai férfi terrorcselekményt hajtott végre – az iráni rendszerrel kapcsolatban álló – Hezbollah terrorszervezet nevében.

A Sátáni versek számos muszlim-többségű országban jelenleg is tiltottnak minősül, indiai visszatérése pedig dühöt váltott ki néhány muszlim szervezetből, amelyek a tilalom visszaállítását követelték, azzal érvelve, hogy a regény „sérti” az iszlám hitet és veszélyezteti a társadalmi összhangot egy olyan országban, ahol a lakosság 14 százaléka muszlim. „Egyetlen muszlim sem tűrheti, hogy ezt a gyűlöletes könyvet bármelyik könyvesbolt polcán lássa”, mondta például Shahabuddin Razvi indiai iszlám tudós. Rushdie viszont egész életében következetesen azt állította: a Sátáni versek fikciós mű, és semmi sértőt nem tartalmaz.