Ókovács szerint nem bosszúból bocsátott el 19 embert az Operából

Bár a márciusi sztrájk hatása miatt is meg kell húznia a nadrágszíjat a Magyar Állami Operaháznak, Ókovács Szilveszter szerint a nemrég bejelentett elbocsátásoknak nincs köze a sztrájkolókhoz. „Sosem volt szempont, hogy ki sztrájkolt: hogy a 19-es listára néhányan közülük rákerültek, épp azt bizonyítja, hogy nem bosszúról van szó” – válaszolta a főigazgató a Magyar Nemzet kérdéseire.

Hétfőn az Index az Opera kvázi évadzárójának számító Csillagóra elnevezésű rendezvényen elhangzott főigazgatói beszéd felvétele alapján írta meg, hogy az Operából nemrég 19 embert bocsátottak el. Ókovács ezt az Opera munkatársai előtt tartott beszédében azzal indokolta, hogy miután takarékossági szempontok miatt úgy döntöttek, az Eiffel Műhelyházban mostantól nem tartanak előadásokat, csak rendezvényeket, több munkavállalónak megszűntek a feladatai, ezért kellett megválni tőlük.

A Magyar Nemzetnek azt mondta, az Opera májusban tervezte újra a financiális működését, és emiatt a színházi programját is. Erre állítása szerint azért volt szükség, mert 2022 óta nem kapja meg az intézmény a törvényileg kötelező húszszázalékos béremelés fedezetét, és nem kompenzálta az állam a rezsiárrobbanást sem, valamint kompenzálniuk kell a márciusi sztárjk „primér kárait” és a másodlagos pluszkiadásokat is, amelyek a sztrájkot lezáró megállapodásból és a kikényszerített kollektív szerződés megkötéséből adódtak.

A „vészhelyzeti csomagban” olyan intézkedések vannak, mint a helyáremelés, terem- és jelmezbérleti díjak emelése, felpörgetett rendezvényes tevékenység, catering visszaszervezése, királyi páholy értékesítése, egész nyáron játszó Operaház. Emellett a takarékosság jegyében az Opera mostantól kevesebb premiert fog tartani, és törölték a 85 darab, Eiffel Műhelyházban tartott előadást is. Az Opera kilépett a Lázár Ervin Programból is, erről Ókovács az Index beszámolója szerint a Csillagórán azt mondta, a program szervezése kriminális volt, és az állam nem fizetett.

Az Opera 19 munkavállalót is elbocsátott. „Mindegyikük az adminisztráció, a színpadi műszak, a támogató tárak és az épületüzemeltetés kötelékében dolgozott eddig, tehát zenekari művész, balettművész és énekkari művész sem távozik. Ugyanakkor nagy művészeti tárainkban tucatnyi üres vagy megürülő álláshelyet voltunk kénytelenek megszüntetni, így rájuk is igaz, hogy a lényegesen magasabb járandóságért többet kell majd dolgozniuk” – részletezte Ókovács a Magyar Nemzetnek.

Ez szerinte az intézményi állomány alig egy százalékát érinti, ami „az éves normál fluktuációnak is csak a harmada”.

Ókovács állítása szerint a leépítésben érintettek kilencven százaléka nem vett részt a munkabeszüntetésben, egyszerűen elfogyott a feladata a kényszerű átszervezés során.

Erről a főigazgató szerint már tavasszal, a sztrájktárgyalások alatt tájékoztatták a szakszervezeteket, de már 2023 novemberében is „mind az 1300 alkalmazottnak hét nagy összejövetelen személyesen tárta fel a készülődő sztrájk és az irreális követelések veszélyeit”.

„A Magyar Állami Operaház a hatályos törvények betűjét és szellemét betartva halad tovább a konszolidáció útján, számít ebben társulatára, nézőire és a ma hivatalba lépő új minisztériumi vezetésre is” – mondta a Magyar Nemzetnek.

Az elbocsátások után levelet írt Ókovácsnak Bárány Balázs Péter, az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezetének (ODFSz) elnöke és Rotter Oszkár, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének (MZTSz) elnöke, ebben azt írták: „A sztrájkot követő nyilatkozataidban kijelentetted, hogy egyetlen munkavállalónak sem kell tartania a sztrájkban való részvétel miatti retorziótól. Az ígéreted, mint oly gyakorta, most sem tartottad, mivel a sztrájkban részt vevő munkatársadat létszámleépítés ürügyén sok más társával egyetemben elbocsájtottad.”

A Magyar Nemzet azt írja, az elbocsátott dolgozók kollektív munkaügyi vitát kezdeményeztek, amelynek időpontját keddre tűzték ki.

Az operaházi szakszervezetek még tavaly év végén kezdtek sztrájkkal fenyegetőzni, amiért az intézményt vezető Ókovács Szilveszter szerintük nem volt hajlandó velük érdemben tárgyalni, az intézményben pedig 2009 óta nem történt érdemi béremelés. Ráadásul míg korábban kollektív szerződés védte az Opera dolgozóit, azt Ókovács Szilveszter a szakszervezetek szerint eltörölte.

Ókovács először nem vette komolyan a fenyegetést, és arcpirítónak nevezte a dolgozók követeléseit, amire egy részük március 19-én sztrájkba lépett. Először csak zene nélkül játszották egy darab egy részét, később egy másik darabhoz tartozó díszlettel játszottak, aztán rendkívüli műsorváltozást jelentettek be a sztrájk miatt.

Végül március 24-én egyezett meg az Operaház vezetése a dolgozókkal, akkor egyes fontos kérdésekben megállapodtak, a kollektív szerződést pedig április 25-én írták alá.