Benedek Miklós: Pici korom óta színész akartam lenni, meg villamoskalauz

Önéletrajzi könyvén dolgozik, de most az érdekli a legjobban, hogy legyőzze a légzési betegségét, mondja a 77 éves Benedek Miklós, a nemzet színésze a HVG-nek adott interjújában. A színész beszél arról, hogy pici kora óta színész akart lenni, meg villamoskalauz; meg arról is, miért hagyta ott a Katonát, és hogy hogyan rúgta ki őt Alföldi Róbert a Nemzetiből, valamint mit gondol az SZFE elfoglalásáról.

Benedek az SZFE elfoglalásáról:

Az első igazi élményem, a felhőtlen szabadság élménye oda köt. Emlékszem Kerényi Imre korábbi „Most mi jövünk!” mondatára. A kollégákkal feltettük magunknak a kérdést, ki az a mi? Barátságban álltunk azokkal az emberekkel, akik most az SZFE-t vezetik és ott tanítanak. Így már nem lehetünk barátok.

A Katona Színház elhagyásáról:

Igazán sokat és rendkívül jókat játszottam a kezdeti időkben, a szerelmes első hét évben. Aztán kezdett kopni a társulat fénye. Egyrészt jöttek a fiatalok, másrészt odaszerződött Haumann Péter; Mácsai Pált és Jordán Tamást meghívták vendégnek. Nem kívántam az ő szerepeikben tetszelegni. Máshogy alakultak a dolgok, mint ahogy elképzeltem, kissé kiszerelmesedtem.

És arról, hogy Alföldi Róbert annak idején miért nem tartott igényt rá a Nemzetiben:

Öt percet sem beszéltünk egymással, egyik darabjában sem játszottam. Úgy kezdődött az egész, hogy kaptam tőle egy sms-t: „Boldog vagyok, hogy veled egy színházban lehetek.” Legközelebb annyit mondott, nincs ideje bebizonyítania nekem, hogy jó rendező. Hogy aztán mi történt a kettő között, mondtam-e rosszat valamelyik rendezésére a büféasztalnál, nem tudom. Húsz év alatt nem keresett, nem találkoztunk egymással.

A hosszabb lélegzetű interjú további részleteit itt olvashatja.

A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész-rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a Halhatatlanok Társulatának tagját a július 19-én elhunyt Balázsovits Lajos helyére választották a nemzet színészévé szeptember 6-án a cím eddigi birtokosai.

Benedek Miklós 1969-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1983-tól húsz évig volt a Katona József Színház, később hat évig ismét a Nemzeti Színház tagja. 1992-től tizenöt évig oktatott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. A nagy sikerű Budapest Orfeum című zenés darab szellemi atyja. Számos előadást rendezett, köztük Heltai Jenő-, Molnár Ferenc- és Shakespeare-darabokat. Az Orlai Produkció előadásaiban 2011 óta játszik.

A Nemzet Színésze és a Nemzet Színésznője címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik betöltötték 62. életévüket; negyven évet a színészi pályán vagy legalább húsz évadot – évadonként legalább egy szerepben – a Nemzeti Színház színpadán töltöttek.

A testületbe 2020-ban Andorai Péter, 2021-ben Törőcsik Mari, 2022-ben pedig Haumann Péter helyére kellett új tagot választani. A Nemzet Színésze címet jelenleg Király Levente, Bodrogi Gyula, Tordy Géza, Molnár Piroska, Cserhalmi György, Szacsvay László, Almási Éva, Csomós Mari, Jordán Tamás, Lehoczky Zsuzsa és Udvaros Dorottya viseli, ők döntöttek most az új tag személyéről. Legutóbb Udvaros Dorottya lett a nemzet színésze, őt Máthé Erzsi helyére választották meg.