Lenin-köcsögtől a cifraszűrig: megnyitott az új Néprajzi Múzeum
2022. május 23. – 17:38
„Ez egy demokratikus épület lesz: át lehet sétálni ingyen, fizetni csak a kiállításokért kell”
– mondja vezetőnk, aki a látogatói nyitás előtt néhány órával végigvezeti az újságírókat a hétvégén átadott, különleges, hajlított formájú Néprajzi Múzeum belső terein. Majd hozzáteszi. mivel a kiállítási gyűjtemények üvegfalak mögött vannak, a belső folyosóról nagy részük jól látható. Egyébként aki meg fizetni akar, 3000 forintot kell leszurkolnia a kombinált jegyért, ami minden ajtót kinyit.
A városligeti egykori Felvonulási tér (majd felvonulási parkoló) betonplacca helyére álmodott új Néprajzi Múzeum látványos formájú, íves, középen a földbe süllyesztett épületét már tavaly decemberben bemutatták (üresen). Mint akkor írtuk, kívülről a múzeum legérdekesebb eleme az üveghomlokzatot borító, közel félmillió pixelből álló fémrács háló, ami „20 magyar és 20 nemzetközi néprajzi motívum kortárs újrafogalmazása”. Megszavaztattuk olvasóinkat, és a fémrács őket – a Gyurcsány-száltól eltekintve – leginkább a nyolcvanas évek legendás videójátékának, a Space Invadersnek a formavilágára emlékeztette.
De hallgassuk meg, mit mondott a hétfői bejáráson az építészeti koncepcióról maga az építész, Ferencz Marcel.
Az épület két, felszín fölé görbülő szárnya olyan, „mint az agy jobb és bal féltekéje”, a közöttük elhelyezkedő „hajlított erőtér pedig a jövő kultúrkelyhe, amit a látogatók remélhetően emelkedett lélekkel vesznek birtokba”.
Baán László, a Liget-projekt miniszteri biztosa ugyanerről: „Az új múzeum nagyon okos, intelligens épület, ami két, egymásba fonódó zöld domboldallal valósítja meg a Liget kapuja funkciót. A Liget tehát nem vesztette el liget jellegét, nem lett pusztulás, Liget-armageddon, sőt megvalósul a többi épület is” (ahogy ezt Orbán Viktor is kifejtette az átadón).
Az idézetek sorát pedig zárja kedvencem a kerámiatér egyik büszkeségéről, a címben is említett Lenin-köcsögről, amivel egyúttal át is evezünk egy lebegő bödönhajón a belső kiállítóterek vizeire:
„Lenin elvtárs ne mosojogj (sic!) örökké, 150 év alatt sem lettünk törökké”
A történelmi cserépedény, mint a kiállítás egyik kurátorától megtudtam, 1992-ben akadt fenn a határon. Tulajdonosa ki akarta vinni az országból, de a múzeum, élve jogával, visszatartotta. A szöveg pedig onnan lehet ismerős, hogy a nyolcvanas években több hazai Lenin-szobor talpára is felmázolták ismeretlen kezek. (A fent említett lebegő bödönhajó pedig létező kiállítási tárgy: egyetlen fatörzsből faragott, 7 méteres hajó, Herman Ottó gyűjtése 1898-ból a Balatonról.)
A Lenin-köcsög az ingyen látogatható folyosón álldogál a vitrinben több ezer cseréptársa között. A hatalmas üvegszekrényekben kicsit összezsúfolva látható a világ szinte minden térbeli és időbeli pontjáról mindenféle kerámia a mexikói képes Bibliától az ősi androgün cseréphombárig, az afrikai mázaslőcstől az agresszív feliratos butéliákig. Az egyik utóbbin szerepel az az akár a látogatóknak is megfontolandó üzenet, miszerint:
„Aki iszik belőle, egészségére, aki ellopja, szakadjon le a monya!”
A látványraktár jellegű ingyenes kiállítás kerámiái órákig nézegethetők, sok információ azonban egyelőre nincs az egyes darabokról, legfeljebb címszavakban, hogy hol születhettek. Mint megtudtam, később okostelefonos alkalmazások segítik majd az érdeklődőket, mi micsoda pontosan.
Az üvegfolyosó két oldalán látható a két másik fizetős kiállítás. Először a Zoom fantázianévre keresztelt tárlatra nyitottam be, aminek fő kompozíciója az Ősrobbanás címet viseli. Lényege, hogy sugarasan széttartó rudacskákra ezernyi régi mindennapi tárgyat szereltek fel a múzeumraktár mélyén rejtőző milliom tárgyból válogatva. Van itt minden a régi flintáktól, mozaikmaszkoktól és bőrdoboktól kezdve a piros gyerekgumicsizmáig vagy a 30-as évek kávédarálójáig. Mintha egy pesti romkocsma még állapotban levő tulajdonosa egy bemindenezett őssámánt vett volna fel belsőépítésznek.
A Zoom nevet részben azzal érdemelte ki a tárlat, hogy az egyik sarokban távcsővel lehet benézni a képek, tárgyak „mélyére”. Ahogy maguk a szervezők leírták: „Zoomolunk, felborítunk, feldarabolunk, kifordítunk, összekeverünk, hagyjuk a látogatót elveszni a tárgyak, képek, betűk erdejében, hogy aztán néhány kiragadott példánál elidőzhessen, esetleg megláthassa magát az arcok sokféleségében”. Tekintetemmel egy japán fapapucsba kapaszkodva kiszédültem a teremből, megérkezve egyenesen a másik kiállításra, ami a „Megérkeztünk” címmel fut.
A cím arra utal, hogy a Néprajzi Múzeum 150 év költözései után végleg megérkezett (feltételezhetően végső) helyére, a Városligetbe. Ebben a teremben más a koncepció: itt képen, hangon, szövegben dől a látogatóra az információ a kiválasztott témákban, úgymint például rítusok, menyegző, expedíció, identitás. Az utóbbi hívószó alapján került be a vitrinbe a címben emlegetett cifraszűr is, amit Gabriel Károly sárvári szűrszabó mester készített 1873-ban.
Az biztos, hogy a tárlatok berendezőinek sikerült a célkitűzés, bemutatni egy hatalmas néprajzi kavalkádot különböző tematikák, ellentétpárok és meghökkentő ötletek mentén. Az ezernyi kiállítási tárgy között órákig lehet búvárkodni, ha lenne mindhez információ, akkor egy egész nap is kevés lenne a végignézésükhöz.
Ráadásul a három tárlat még csak a kezdet, jövőre további 3500 műtárgy költözik majd be a jelenleg csak félig kihasznált épületbe.
A múzeumban nem csak kiállítások lesznek. Mint Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója elmondta, az épület hasonlóan fontos funkciója, hogy vonzó-szerethető-fontos közösségi helyként lehetőséget adjon a tanulásra, kikapcsolódásra. Ezért moziterem, múzeumpedagógiai helyiség, büfé, kávézó is lesz benne, nem beszélve a hajlított tetőkert 3000 négyzetméteres parkjáról.
A Városliget Zrt. 2019 februárjában bízta meg Mészáros Lőrinc érdekeltségét, a ZÁÉV Építőipari Zrt.-t és a Magyar Építő Zrt.-t, hogy építsék fel az új Néprajzi Múzeumot a Városligetben. Az Átlátszó korábbi cikke szerint az eredeti, 26 milliárd forintos költség 2020 közepére 32 milliárd forintra ugrott. Az épületet a 2018-as International Property Awardson a világ legjobb középületének választották és egyben a Best Architecture fődíjjal is kitüntették.
Az új Néprajzi Múzeum kiállításai kedd-szerda-péntek 10–18 óráig, csütörtökön 10–22 óráig, szombat-vasárnap 10–21 óráig látogathatók. Az intézmény hétfőn zárva van.
