A Star Wars-univerzum urai kijelölték a jövő csapásirányát

Egy vállalati újrastrukturálás nem éppen a legizgalmasabb kulturális fordulópont, de ez jutott 2020-ben. A Disney hétfőn bejelentette, hogy újra fogják keverni a lapokat a cégszerkezetben, és egy egységbe olvasztja hozza a médiacégeit, és ez az egy részleg lesz a felelős a tartalomterjesztésért, a reklámértékesítésért, az amerikai tévécsatornákért, és a Disney+ nevű, alig egy éve indult streamingszolgáltatóért. A gyártás a különböző alstúdióknál maradna, de a terjesztés fajtáját egy másik egység bírálná el.

Az átszervezés lényege egyértelmű: a Disney mostantól meg akarja combosítani a streaminget, ami ezt a pokoli évet tekintve józan döntés. 2020-ban szinte megszűntek az élő sportrendezvények, ezért a mamutcég tulajdonában lévő ESPN sportcsatorna nem sokat tudott letenni az asztalra. A mozik nyitvatartása az Egyesült Államokban folyamatosan jojózik, és ahol nyitva is vannak, ott a nézettség elhanyagolható, mikroszkopikus töredéke az előző évnek.

2020 lett az első év 2008, az első Vasember óta, amikor nem került Marvel-film a mozikba. A cég vidámparkjai hasonlóan jártak, mint az amerikai mozik, kinyitottak, bezártak, aztán megint kinyitottak. A Disney aztán szeptember végén 28 ezer, parkban dolgozó embert rúgott ki a megcsappant látogatottság miatt.

Az egyetlen felület, ahol a Disney képes volt konkrét, pozitív eredményeket elérni, az a Disney+ nevű streamingoldal. A tavaly indult szolgáltató legnagyobb dobása a The Mandalorian című, Csillagok háborúja-alapú sorozata volt, ez, kombinálva a koronavírus miatti rendelkezésekkel, azt eredményezte, hogy a Disney+ már 60 millió előfizetést tudhat magának, ami egészen elképesztő szám, főleg ahhoz képest, hogy a cég ezt az célt 2024-re lőtte be.

A Disney+-szal aztán már a cég is elkezdett játszadozni, mint egyfajta menekülőút. Ide került fel a hónapokig tologatott Mulan-remake, ráadásul úgy, hogy az előfizetőknek még pluszban 20 dollárt kellett költeni arra, hogy egyáltalán megnézhessék a filmet. A Disney nem adott ki adatokat arról, hogy pénzügyileg sikeres volt-e ez a konstrukció. Itt debütált a Magyarországon kevésbé ismert, de az Egyesült Államokban az utóbbi években óriási popkulturális szenzációnak számító Hamilton című musical felvett változata is, illetve itt fog decemberben megjelenni a Lelki ismeretek című Pixar-film is. A Pixar animációs filmjei (Toy Story-sorozat, Verdák, stb.) és az újgenerációs remake-ek (Az oroszlánkirály, Aladdin) mindig iszonyatos pénzmennyiségeket tudtak megmozgatni, ami egészen biztosan hiányzik a cégnek. Kérdés, hogy az alapvetően mennyire tudják ezt előfizetőkre váltani.

Bob Chapek, a Disney vezérigazgatója azt nyilatkozta hétfőn a CNBC-nek, hogy nem jelentené ki annyira egyértelműen, hogy a koronavírus miatt döntöttek úgy, hogy nagyobb hangsúlyt fektetnek a streamingre. Chapek szerint a járvány felgyorsította a folyamatot, de ez az átállás mindenképpen megtörtént volna. A vezérigazgató elmondta azt is, hogy minden erejükkel azon vannak, hogy megnöveljék a tartalomgyártási kiadásaikat. Azaz hogy újabb filmeket és sorozatokat gyártsanak, feltehetőleg a Disney+-ra.

A döntés előtt egy héttel a Disney egyik legjelentősebb befektetője és részvénytulajdonosa, Dan Loeb egy levelet írt Chapeknek, amiben azt javasolta a vezérigazgatónak, hogy a cég ne fizessen ki osztalékot az évre, inkább fektesse ezt a 3 milliárd dollárnyi összeget tartalomgyártásba. A CNBC is megjegyezte, hogy a Loebhöz hasonló aktivista befektetők általában az ellenkezőjét szokták kérni a cégektől, hiszen pont az osztalék miatt fektetnek be. Loeb azzal magyarázta az aktivizmusát, hogy ha a Disney visszaforgatná a pénzt gyártásba, és nagyobb szeletet vágna ki magának az amerikai streamingpiacból, akkor hasonlóan kereskednének a részvényeivel, mint a rivális Netflixével. (Érdemes itt megemlíteni, hogy a Disney+ nem az egyetlen streamingszolgáltató a cég tulajdonában, ott van még nekik a főleg sorozatokkal foglalkozó Hulu és a sportra fókuszáló ESPN+.)

Habár összejött ez a mérhetetlen mennyiségű előfizető a Disney+-nál, a cég a versenytársaihoz képest keveset költ saját tartalomra.

A Netflix bejelentése szerint 2020-ban 17, 2028-ban már 28 milliárd dollárt kíván költeni saját gyártásra, ezek mellett a Disney+ határozottan eltörpül a 2020-ra tervezett 1 milliárddal, és a 2024-re tervezett 2,5 milliárd dollárral. Ezek miatt is akarhatta Loeb visszaforgattatni az osztalékokat, és ezek miatt is jöhetett létre az új vállalati struktúra. A bejelentés után 5 százalékkal megnőtt a Disney-részvények értéke a tőzsdén.

A kérdés az, hogy ez mit jelent az olyan, már elkészült filmeknek, mint a Fekete Özvegy, aminek például már rég mozikban kellene mennie, de a sorsa egyelőre ismeretlen. Vajon ugyanaz lesz a sorsa, mint a Mulannak vagy az Artemis Fowlnak, hogy a mozipremier miatt kényszerből streamingen fog majd megjelenni? És főleg, mit fog ez jelenteni itt Magyarországon, ahol még mindig nincsen Disney+. Itt az Artemis Fowl az HBO kínálatába került, de a Mulant egyelőre az Itunes könyvtárában lehet előrendelni 3290 forintért, pontos dátum nélkül. A The Mandalorian is egy világszenzáció lett, úgy, hogy csak a világ bizonyos pontjain lehetett megnézni, a másik fele pedig már nyúlt is a torrenthez és a VPN-ekhez.

Sosem volt aktuálisabb, hogy megváltoztak a tartalomfogyasztási szokások 2020-ban, viszont míg (többek között) a Netflix, az Amazon, és az HBO már készen volt arra, hogy az emberek otthonába vigye a mérhetetlen mennyiségű tartalmat, a Disneynek egy átszervezés kellett. Mivel a világ egyik legnagyobb médiabirodalmáról van szó, ez olyan, mintha egy csillagromboló változtatna útvonalat. Amivel ki is jelöli az új irányt. A múlt heti streamingajánlóban írtam azt, hogy 2020 lesz az év, amikor már döntő többségben fognak otthon tartalmat fogyasztani. A Disney most elindult egy olyan úton, ami bebiztosítja, hogy ez a következő években is így maradhat.

Források: Variety, The Hollywood Reporter, CNBC, Collider

(Borítókép: Star Wars-figurák a New York-i játékvásáron 2020 februárjában. Craig Barritt / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images via AFP)