Munkácsi orosz dróntámadás: ilyen még nem volt, hogy a magyar–ukrán vasúti közlekedést is felfüggesszék

Munkácsi orosz dróntámadás: ilyen még nem volt, hogy a magyar–ukrán vasúti közlekedést is felfüggesszék
A munkácsi vasútállomás 2018-ban – Fotó: Ioanna Alexa / Getty Images
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!

„A házunk is megremegett, annyira közel volt a becsapódás” – mondta a Telexnek egy munkácsi férfi, miután orosz dróntámadás érte a kárpátaljai várost kedd reggel. A magyar idő szerint fél kilenckor történt becsapódásnak a hírek szerint áldozata nincs, a robbanás a repülőtér közelében lévő ipari telep egyik udvarán történt. A közelben készült felvételt Kárpátalja kormányzója is posztolta, ezen a becsapódás nem látható, de jól hallható:

Magyar Péter arról számolt be, hogy a munkácsi pályaudvartól 300 méterre csapódott be az orosz drón, ezért egy Magyarországról érkező vonat magyar személyzetét leszállították. „Mára és holnapra leállítjuk a vasúti közlekedést Magyarország és Ukrajna között” – jelentette be a kormányfő a Facebookon. A Magyarországról induló vonatok kedden és szerdán csak Csapig közlekednek – közölte Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter.

Ilyen intézkedéshez hasonlóra korábban nem volt példa, ami jelzi, hogy az orosz támadás több lehet, mint afféle figyelmeztetés, hogy Ukrajna legtávolabbi pontját is képesek elérni.

Országszerte támadták Ukrajnát az orosz drónok

Kárpátalján kedd reggel több órán át volt érvényben a légiriadó, a támadás veszélye ugyanis nem ért véget a munkácsi becsapódással. Több drónt is észleltek Kárpátalja felett 11 óra körül, legalább kettő keringett a térségben.

Miroszlav Bileckij kárpátaljai kormányzó közlése szerint Munkácson végül egy drón csapódott be, kettőt pedig a légvédelem szedett le még a levegőben – így több robbanást is lehetett hallani. A hírek szerint a Kárpátalját ért támadásnak sérültje, halálos áldozata nem volt. Az ország más részeiben azonban több sérültről is beszámoltak az orosz dróntámadás nyomán.

Ungváron Munkácshoz hasonló fokozatú készültségben voltak, a lakosságot arra kérték, lehetőleg húzódjanak óvóhelyekre. Az iskolai tanítást felfüggesztették, a gyerekeket hazaküldték, az óvodákban pedig az óvóhelyekre húzódtak be. „A kisebbik gyerekem is az óvodai óvóhelyen volt a légiriadó alatt, de nincs pánik a városban” – mondta a Telexnek egy munkácsi lakos, még a légiriadó alatt. Kárpátalja többi részén valamivel rövidebb ideig volt érvényben a figyelmeztetés.

A légiriadó kezdetén felharsanó szirénák, az applikációkon érkező értesítés és a felhívás, hogy a lakosság lehetőleg húzódjon óvóhelyekre a szokásos eljárás része. Mindez gyakrabban megtörténik Kárpátalján, mint ahány becsapódásról érkezik hír, vagy mint amennyiszer a légvédelemnek kell likvidálnia egy-egy orosz drónt vagy rakétát. Elvégre Ukrajna legnyugatibb csücske van a legtávolabb a fronttól és az orosz határtól, így nyugodtabb, mint az ország fővárosi, középső és keleti része, ahol rendszeresek a drón- és rakétatámadások. Kedden Kárpátalja mellett az ország több megyéjében volt drón- és rakétatámadás, így a fővárosban is.

Kedden Kijev két hídját is dróntámadás érte. Az Oroszország által 2022 februárjában indított háború első négy évében ilyen nem történt, az utóbbi hónapokban azonban többször is. Ez jelzi, hogy taktikát váltott az orosz fél a fővárost kettészelő Dnyeperen átívelő, így kulcsfontosságú közúti infrastruktúra rombolásával. Ezt fokozta az is, hogy a mostani csapást is nappal hajtották végre, növelve annak kockázatát, hogy a támadásnak civil áldozatai is lehetnek. A támadásnak nem voltak sérültjei. Itt írtunk részletesen arról, mi lehet Vlagyimir Putyin célja a hidak támadásával.

A megrongálódott Északi híd Kijevben, 2026. november 17-én – Fotó: AP / MTI
A megrongálódott Északi híd Kijevben, 2026. november 17-én – Fotó: AP / MTI

Nem sokkal korábban, még keddre virradó éjszaka ukrán oldalról dróntámadás érte az Oroszország által 2014-ben elfoglalt Krím félszigetet az orosz szárazfölddel keletről összekötő, 2018-ban megépített hidat. A Kercsi-szoroson átívelő hídon leállt a közúti közlekedés, a híd szerkezetén sérülést állapítottak meg, felvétel is készült a beomlott autópálya-szakaszról. Így a közúti forgalom biztosan hosszabb ideig szünetelni fog, a vasúti szállítás kedden délelőtt viszont helyreállt.

Zelenszkij és Magyar épp találkozóra készül

Kárpátalja ritkábban célpont, 2025. augusztus 21-én érte dróntámadás Munkácsnál a Flex amerikai gyárát. Legutóbb pedig 2026. május 13-án érte támadás.

Több mint egy tucat sugárhajtású drónt észleltek akkor Munkács és Ungvár felett. Öt drónból kettő Szolyva mellett, egy Ungváron, a maradék kettő pedig egy-egy településen szórványosan csapódott be. Szolyván egy vasútállomás transzformátorát érte találat, amelynek hiányában a térség vasúti közlekedése is akadozott egy ideig, Ungváron pedig egy ipari létesítményt ért el egy drón.

Ekkor már a Tisza-kormány volt hivatalban, az új vezetés operatívan reagált, elítélve a támadást. Orbán Anita külügyminiszter másnap az orosz nagykövetet is bekérette a minisztériumba.

A mostani támadás pedig arra az időszakra esik, amikor aktívan folynak az egyeztetések a magyar és az ukrán vezetés között, hogy mielőbb létrejöjjön a legmagasabb szintű találkozó, méghozzá Kárpátalján. Magyar pénteken a Kossuth rádióban Dublinból bejelentkezve azt mondta, hogy az Európai Politikai Közösség csütörtöki csúcstalálkozóján Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is leült 10-15 percre. „Beszéltünk egy találkozóról az elnök úrral, de ez nem Budapest és nem Kijev, hanem ami felmerült, az Kárpátalja”, jelenleg a külügyminiszterek egyeztetnek arról, hogy ez még akár november végén vagy idén megtörténjen – mondta Magyar.

Hivatalos időpontja és helyszíne még nincsen Zelenszkij és Magyar Péter tervezett megbeszélésének, de diplomáciai források szerint valóban azzal számolnak, hogy ez belátható időn belül megtörténhet. Azt nem lehet kizárni, hogy egy ilyen, a keddihez hasonló orosz támadás hatással lehet a szervezésre.

„Abban sincsen vita, hogy a kárpátaljai, talán a legnehezebb helyzetben lévő határon túli közösség támogatását fenn kell tartani, fenn is tartjuk. Nem lett volna baj, ha az elmúlt 11 évben Magyarország miniszterelnöke egy látogatással megtisztelte volna őket, ezt majd a Tisza-kormány miniszterelnöke, Magyar Péter még az idén bepótolja” – mondta Tárkányi Zsolt államtitkár kedden a parlamentben.

Orbán Anita: Nem az első, és nem is az utolsó

A keddi támadást a magyar külügyminiszter is elítélte. Orbán Anita együttérzését fejezte ki a kárpátaljai magyaroknak és az ukrán népnek. „Ez nem az első, és sajnos biztosan nem az utolsó légitámadás Kárpátalja ellen. Párhuzamosan azzal, ahogyan Oroszország fokozza az ukrán polgári lakosság elleni támadásokat, várható, hogy a mostanáig földrajzi okokból viszonylag védett Kárpátalja ellen is lesznek még hasonló akciók” – mondta a külügyminiszter.

Szerinte Ukrajna lakosságának az eddigi legnehezebb télre kell felkészülnie. Ehhez a felkészüléshez a maga részéről Magyarország kész humanitárius segítséget nyújtani, többek között generátorok biztosításával, hogy az orosz támadások célkeresztjében lévő áramhálózat sérülése esetén is biztosítható legyen az áramellátás.

Orbán Anita bejegyzésében az orosz támadásról szólva Gerany drónokról írt, miközben a kárpátaljai kormányzó Sahed drónokat említett saját bejegyzésében. A kettő azonban nem ellentétes egymással: az iráni fejlesztésű Sahed drónok alapján indult meg az orosz Gerany típusú drónok fejlesztése – ezek ma már nagyobb hatótávolságukat illetően is jelentősen eltérnek az elődtől –, a Sahed elnevezés köznevesült, nem feltétlenül utal a drón pontos típusára.

Magyar a Fidesz képviselőinek is üzent

Magyar a parlament keddi ülésén is reagált a munkácsi dróntámadásra és számonkérte a fideszes képviselőket is. „Én azt kérem önöktől, hogy gondolják át, tisztelt ellenzéki képviselők, újra, ehhez a háborúhoz való viszonyukat. Eddig ugye az volt sokszor a hivatkozási alap, hogy »de legalább Kárpátalját, de legalább a magyarlakta településeket nem támadják«. […] Én azt kérem önöktől, hogy fejezzék be az uszítást és a hazudozást, és végre álljanak ki tényleg, nem csak szavakban a kárpátaljai magyar testvéreink mellett” – mondta.

Ezzel arra utalt, hogy a Fidesz még kormányon csak nagyon visszafogottan ítélte el a Kárpátalját ért orosz támadásokat, így az egyik legnagyobbat, a tavaly augusztusit is. Bár a leglátványosabban nem a kormány, hanem a parlament akkori fideszes többsége révén megválasztott államfő óvatoskodott tavaly augusztusban: Sulyok Tamás a Facebook-bejegyzéséből inkább törölte az orosz jelzőt, és pusztán csak dróntámadást ítélt el.

Ezúttal a Fidesz részéről Hidvéghi Balázs egyértelműbb volt. A Fidesz-frakció jelenlegi parlamenti képviselője a Facebookon közölte: a Munkácsot ért orosz támadást határozottan elítéli. A Fidesz azonban közleményében arról is írt, hogy „súlyos következményekkel járhat Magyar Péter háborús politikája”. Az ellenzéki párt azt írta: „Magyar Péter kormánya szakított a békepolitikával, és a semlegesség helyett a háború támogatását választotta. Ez a politika veszélyt jelent Magyarország számára.”

Kapcsolódó
Partnereinktől
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!
Kövess minket Facebookon is!