A salvadori elnök katonai műveletet indított az anarchiába süllyedt Haitin, ahol bandavezérekre vadásznak ENSZ-erők és amerikai zsoldosok is
Megsemmisítették Haiti legnagyobb bűnbandája, a 400 Mawozo központi épületét a káoszba süllyedt ország fővárosában, Port-au-Prince-ben – jelentette be a salvadori elnök szerdán. Nayib Bukele szerint komplex légi és szárazföldi támadást intéztek a salvadori csapatok a létesítmény ellen.
Hogy a közép-amerikai földhídon található El Salvador katonái mégis mit keresnek a Nagy-Antillákon fekvő Haitin? Dióhéjban: egy banda október 18-án elrabolta a nemzetközi ENSZ-erők négy salvadori munkatársát, a salvadori elnök ezért kétezer katonát vezényelt Haitira egy homályos megállapodás alapján. Ezek a katonák hajtották most végre első nagy akciójukat. Bukele elnök egy videót is megosztott a műveletről.
A felvételt így kommentálta: „Elpusztítottuk a [bandavezér] Lanmò San Jou és a 400 Mawozo gang központját.” A felvételen az látható, hogy könnyű helikopterekről rakétákat lőnek ki egy nagy épületre, ami ki is gyullad, majd szárazföldi csapatok hatolnak be a területre. Bukele szerint a bandatagok ellenállás nélkül elmenekültek. Több médium is 20 halottról írt, de úgy tudni, Lanmò San Jou – polgári nevén Wilson Joseph – nem tartózkodott a komplexumban. A BBC nem tudta megerősíteni a létesítmény lerombolásáról szóló híreket. Idézték a Miami Heraldot, ami szerint a haiti rendőrség drónos egységei is részt vettek az akcióban.
Alix Didier Fils-Aimé haiti miniszterelnök megköszönte a salvadoriaknak a segítséget. Haiti bandái korábban az ország 90 százalékát ellenőrizték, és miattuk mintegy 1,5 millió embernek kellett elhagynia az otthonát. Az állapotok mostanra valamelyest javultak, de még mindig káosz uralkodik az országban.
Haitin 2021-től, Jovenel Moïse elnök meggyilkolása óta áll fenn ez a helyzet: bűnbandák, illetve az ellenük védekező lakossági szabadcsapatok vették át az ország és a főváros jó részének irányítását. Utóbbi, Port-au-Prince 70 százalékát a gangek ellenőrzik. Természetesen nem a rendfenntartás a fő céljuk, inkább fosztogatással, emberrablással, szexuális erőszakkal tartják fenn a félelmet és szereznek bevételeket.
Intervenció az elrabolt technikusokért
Október 18-ig mintegy 200 salvadori állomásozott Haitin, akiknek hivatalosan orvosi segítségnyújtás volt a feladatuk. A helyzet azután vált extrém bonyolulttá, hogy négy salvadori technikust elrabolt egy bűnbanda, és Nayib Bukele kétezer katona Haitiba telepítését határozta el. A rendmániájáról ismert Bukele már olyan videót is posztolt, amin a salvadoriak a barátságosnak tűnő haiti utcákon járőröznek, és kiírta: „Úgy tűnik, a bandák nem akarnak harcolni velünk.”
Szombaton már szimpátiatüntetések is voltak Port-au-Prince, Belladère és Jérémie városaiban Bukele és katonai akciója mellett – írt róla a Haitian Times. „Debloke peyi a” – kiáltozta a pár száz főnyi tüntető a francia haiti kreol változatában, kérvén az ország megnyitását a salvadori katonák előtt, hogy azok megtisztíthassák Haitit a bandáktól. Pénteken is voltak tüntetések, de azok már inkább a haiti kormány ellen irányultak. A tiltakozók szerint ugyanis az állam nem fordít eleget a rendőrség és a hadsereg fenntartására. „A gyerekek nem tudnak már enni, nem engedhetjük meg magunknak, hogy kifizessük a tandíjaikat” – mondta egy tüntető nő, aki Bukelét éltette.
„A nemzetközi erő nem azért van itt, hogy helyettesítse az államot. Azért vannak itt, hogy támogassanak minket” – mondta az ENSZ-erőkről Alix Didier Fils-Aimé miniszterelnök kedden. Támogatólag mellé állt az ENSZ által elismert, bűnbandaellenes erő egyik – momentán salvadori – ezredese, illetve tisztek a haiti hadseregből és rendőrségből is.
Fils-Aimé köszönetet mondott a saját országa bűnbandáit kegyetlenül leverő Nayib Bukelének, Salvador elnökének a segédcsapatokért. „Ő megérti a harcunkat. A haiti nép oldalára állt” – mondta a miniszterelnök az AP szerint.
Múlt szombaton azt is bejelentette a haiti vezetés, hogy megölték az egyik bűnbanda vezérét, miután a kormányerők lerohanták a Cité Soleil városrészt. A Boston nevet viselő banda főnökét, Mathias Saintilt az akció során lőtték meg, a kórházban vesztette életét a Bloomberg szerint. A Reuters megtudta, hogy Saintil súlyos hasi sérüléseket szenvedett egy dróncsapás eredményeképp Port-au-Prince Boston negyedében. Ez volt a bandák vezetőit ért legnagyobb veszteség 2024 óta a hírügynökség szerint. „Eggyel kevesebb bandavezér” – kommentálta Fils-Aimé miniszterelnök az X-en az akciót, hozzátéve, hogy nem fogják hagyni aludni sem a bandatagokat.
Az ENSZ csak néz és ámul
Ami különössé teszi a salvadori intervenciót, hogy Bukele kormánya nem kötött nemzetközi megállapodást az ENSZ-szel, tehát csapatai az ENSZ-erőkkel párhuzamosan, tőlük függetlenül működnek. A haiti kormánnyal sincs megállapodásuk, ahogy a szomszédos Dominikai Köztársasággal sem, ahova ki lehetne menteni a sebesült salvadoriakat – mondta az AP-nek egy, a haiti műveletekre rálátó forrás. Damian Merlo, a salvadori kormány egy lobbistája ugyanakkor azt mondta, csapataik szoros együttműködésben állnak Fils-Aimé hivatalával és az ENSZ-csapatokkal is. Azt azonban nem igazán lehet tudni, hogy az ország mely részeire telepítették őket és pontosan mit csinálnak.
Az ENSZ maga is közölte, hogy a salvadori katonák zömének nincs köze a világszervezet stabilizáló erejéhez. Stéphane Dujarric ENSZ-szóvivő arra szólított fel, hogy mindenkinek be kell tartani a nemzetközi jogot. „Szükséges tiszteletben tartani az emberi jogokat, miközben biztonsági műveleteket hajtanak végre” – mondta Dujarric. Az ENSZ szerint januártól szeptemberig összesen 5700 ember halt vagy sebesült meg az összecsapásokban Haitin.
Az Amnesty International jogvédő szervezet is az emberi jogok tiszteletben tartására szólította fel a feleket. Ana Piquer, a szervezet amerikai igazgatója azt mondta, a két érintett ország vezetésének nyilvánosságra kell hoznia annak a megállapodásnak a részleteit, ami alapján a salvadori csapatok Haitin tartózkodnak. Világossá kell tenni, hogy a salvadori katonai erők kinek felelnek, illetve a jogsértéseket kinek jelenthetik a civilek a megtorlástól való félelem nélkül.
„Még mindig nem tudjuk a szerződés feltételeit a haiti kormánnyal, azt, hogy ki parancsol ezeknek a csapatoknak, mik a harci érintkezés szabályai vagy meddig tart ez” – sorolta a bizonytalan tényezőket Romain Le Cour, a Globális Kezdeményezés a Transznacionális Szervezett Bűnözés Ellen nevű szervezet Haiti-szakértője. Szerinte a frontvonalak sokszor sűrűn lakott területeken húzódnak, és nem tudni, ki vállal felelősséget a harcoló felek között rekedt civilek életéért. Le Cour szerint káros precedenst teremthet a salvadori beavatkozás, felbátorodhatnak az önhatalmúlag intervenciózni vágyó kormányok.
Piquer megemlítette, hogy a bandák által elrabolt salvadori technikusokat azonnal és sértetlenül el kell engedni. Ugyanakkor az Americas Quarterly arról írt, hogy az egyik bandavezér, Wilson Joseph szerint a négy elrabolt salvadori már halott, amiért az adott területet ellenőrző Chen Mechan gang a felelős. A salvadori kormány egyelőre úgy hiszi, a négy szakember életben van.
Haitin most is számos, egymástól független szervezet igyekszik letörni a bandák hatalmát: az ország saját rendőrsége és hadserege, az ENSZ-erők és a hírhedt Blackwater-alapító, Erik Prince által létrehozott Vectus Global nevű privát biztonsági cég drónjai és emberei. „Mindegyiknek megvan a saját mandátuma és szabályai, és nincs közös terv. Haiti biztonsági válasza már egy olyan zenekar, aminek nincs karmestere” – mondta Le Cour.
A Vectus Global nevű biztonsági céget vezető Erik Prince a CNN három héttel ezelőtti helyszíni riportjában azt mondta, a rendőri erők korábban hetente vesztettek embereket és járműveket, mert megtámadták, csapdába csalták őket. Szerinte a drónos egységeiknek köszönhetően most jóval kevesebb a rajtaütés a rendőri erőkön. Az elmúlt évben több mint 2 ezer dróncsapást mértek különféle célpontokra, nyilatkozta egy forrás a haiti rendőrség különleges egységétől (UTAG) a CNN-nek, és a riportban egy olyan felvétel látható, amelyen egy támadó drónnal robbantják fel egy banda Molotov-koktél-manufaktúráját.
A CNN egy bevetésre is elmehetett egy Port-au-Prince környéki erdős-hegyes községbe, amit a Vectus Global a rendőrséggel közösen tisztított meg. „A háborúkat nem lehet az ellenség vezetőinek likvidálásával megnyerni”, jelentős számú harcost is meg kell ölni – vázolta filozófiáját Prince. Haiti jogvédők szerint ugyanakkor még egy bandavezért sem öltek meg, ellenben sok a járulékos, civil veszteség.
Prince azt nem árulta el a CNN-nek, hogy mennyi pénzért nyújtja cége szolgáltatásait a haiti kormánynak, csupán annyit mondott, hogy az töredéke az ENSZ-misszió költségének. A CNN azt valószínűsíti, hogy Prince díjazása több tízmillió dollárra rúghat, ezen felül megkapja azoknak az újonnan befolyó vámbevételeknek a tizedrészét is, amelyek a csempészet és az illegális határátlépés felszámolása miatt keletkeznek.
Mi lesz most Haitin?
Fils-Aimé azt mondta, kormánya célja először a biztonság megteremtése, majd a választások megtartása az országban. Választást 2016-ban tartottak utoljára, idén decemberre terveztek újat, de jövő júliusra tolták, mindenesetre az ENSZ már tanítja a fiatalokat a demokratikus procedúrára. Már 1000 új rendőrt képeztek ki, és reményeik szerint még 4 ezer rendőr és 15 ezer katona fog csatlakozni a bandák elleni harchoz. A kormányfő minden terrorizmussal foglalkozó fegyveres csoportnak azt üzente, hogy lejárt az idejük. Több településen zajlanak biztonsági műveletek, így Kenscoff, Gressier és l’Artibonite településeken is.
A miniszterelnök mondatai előtt egy nappal Wilson Joseph, a 400 Mawozo bűnbanda vezére levelet írt az ENSZ vezetésének. Azt kérte ebben, hogy a világszervezet menesszen delegációt Port-au-Prince-be, hogy párbeszéd jöjjön létre és közvetítsenek, mielőtt a salvadori csapatok miatt eszkalálódik az erőszak. Le Cour szerint ez mutatja, hogy nő a nyomás a bandákon, amik szeretnék elismertetni magukat. Az ENSZ ugyanakkor annyit reagált, hogy ugyan kaptak üzenetet szankciók alá vont személyektől, de ez nem jelent sem elismerést, sem támogatást.
A feltétel nélküli fegyverszüneti tárgyalásokat nem tartja reálisnak az Americas Quarterly elemzése, mivel a lap szerint az jutalmazná a bűnbandák gyilkosságokra, emberrablásokra, szexuális erőszakra épülő rendszerét. Márpedig Joseph álláspontja szerint az állam maga is egy bűnbanda, „a haiti politikusok a gangek atyjai”, ezért akar közvetlenül a nemzetközi szervezetekkel tárgyalni.
„Ha a Bandavisszaszorító Erő erőfeszítései nem válnak be, akkor kifogytunk az ötletekből, szóval el kell érnünk, hogy működjön. Tényleg nincs más lehetőség, nincs többé B terv” – ezt már Marco Rubio amerikai külügyminiszter nyilatkozta a Miami Herald szerint hétfőn. Ugyanakkor már a mostani is B terv, ugyanis áprilisi távozásáig egy Kenya által vezetett többnemzeti biztonsági erő működött az országban. A mostani ENSZ-erő mandátumát amerikai és panamai kezdeményezéssel fél évvel meghosszabbította az ENSZ Biztonsági Tanácsa.
A mostani ENSZ-erőket a világszervezet békefenntartói büdzséjéből finanszírozzák, az irányítást az ENSZ Haiti Támogató Irodája (UNSOH) végzi. A logisztikát zömmel Kanada biztosítja, amit még Rubio is megdicsért, dacára a jéghideg amerikai-kanadai viszonynak. Hozzátette azért, hogy az Egyesült Államok is nyilván benne van a misszióban. Rubio szerint az USA kérni fog más országokat is, hogy járuljanak hozzá a haiti ENSZ-alaphoz. Jelenleg amúgy hat ország adja össze a kétezer katonát, de nemsokára új bangladesi csapatok érkezhetnek. Eközben Németország 600 tonnányi felszerelést küldött az országba. Más államok még összesen 3-4000 tonnányi felszerelést ígértek.
Az amerikai külügyminiszter is beszélt a választásokról, amiknek a megtartását még ő sem tartja reálisnak. „Nem tarthatsz választásokat, ha gangek irányítják a város nagy szeleteit, és ha az emberek azt mondják, ez nem egy legitim és hiteles választás, mert a lakosság jelentős hányada nem tud elmenni egy szavazóhelyiségbe, mert épp egy banda ellenőrzése alatt áll. Ez nagyon nehézzé teszi az egészet” – magyarázta. Szóval szerinte a hiteles választáshoz stabilitás kell, máskülönben emberek halnának meg.
Bármilyen hiteles és működő békefolyamat azzal indulhatna meg az Americas Quarterly szerint, ha leállnának a civilek elleni támadások, hazatérhetnének az elraboltak, megnyitnák az utakat, helyreállítanák a humanitárius folyosókat, és a bandák által besorozott gyerekek reintegrációs programokba kerülhetnének. A dialógusban nem vehetnének részt a nemzetközi szankciók alá vont bandavezérek. A másik oldalon szükséges lenne tisztázni a kétezer salvadori katona mandátumát, létrehozni egy koordinációs mechanizmust a Haitin dolgozó fegyveres erők között, és persze egy politikai kiegyezést megszülni.
Az őskáosz ősoka: a Moïse-merénylet
A Miami Herald épp a héten, kedden publikált cikkében rekonstruálta a Haiti mélyrepülését elindító 2021-es elnökgyilkosság egy szeletét. A lap szerint a merénylettel megbízott kolumbiai bérgyilkoscsapat kézigránátokat, fegyvereket és több ezer lőszert szerzett be, illetve autókat kamu diplomáciai rendszámmal. A terv szerint mindössze 15 percük volt végrehajtani a gyilkosságot, és eltüntetni a nyomokat maguk után. Mindez egy miami bírósági tárgyaláson derült ki, ahol lejátszottak egy felvételt, amin a nyugalmazott kolumbiai katonatiszt, Germán Alejandro Rivera García tartott eligazítást.
„Minden fegyver ott van: fegyverek, páncélozott autók, amit csak el tudtok képzelni. Olyan lesz ott nekünk, mintha karácsony lenne” – mondta a felvételen a többieknek.
A terv az volt, hogy a merénylet után Christian Emmanuel Sanon amerikai-haiti lelkipásztor kerüljön Moïse helyére – az ő perén játszották le a beszélgetést, amiről a tanúként beidézett, korábban már bűnösnek kimondott Rivera Garcíát is kikérdezték. A csapat egyik intézője, a szintén kettős állampolgár James Solages volt, aki jelen volt azon a megbeszélésen is, aminek a hangfelvétele a bírósághoz került.
Az alapból spanyol nyelvű felvételen Solages angolul figyelmeztette a többieket, hogy senki sem maradhat életben az elnöki rezidencián. Rivera García is arról beszélt, hogy mindenki ellenség lesz odabent, ami mozog és lélegzik, „még a kutya, a macska, a papagáj is”. Később annyit pontosított, hogy az őrségben lesznek velük együttműködő biztonságiak, őket elég lesz megbilincselni.
A per azért Miamiban zajlik, mert Dél-Floridában tervelték ki a merényletet. Rivera Garcíát ugyan már 2023-ban életfogytiglani börtönre ítélték az ügyben, de még mindig reménykedik büntetése enyhítésében mint együttműködő tanú.
A felvételt Rivera García védőügyvédje, Humberto Dominguez játszotta le az új per során. Rivera a tárgyaláson könnyekben tört ki, amikor arról beszélt, Solages azt akarta, mindenkit öljenek meg az elnöki rezidencián. A felvételen ugyanakkor arról magyarázott embereinek a kolumbiai, hogy azért kell mindenkit megölni, mert ha ők nem teszik, a konvojukat követő-segítő haiti bandatagok gyilkolnak majd helyettük. A hanganyag alapján azonban kirajzolódott, hogy aktív részese volt a merényletnek, kolumbiai exkatonákból álló csapatának pedig teljes diplomáciai védelmet ígért a merénylet utánra.
