A lengyelek még fel sem ébredtek a krakkói rémálomból, mindenki azt kutatja, hogyan lehetne elkerülni egy hasonló tragédiát

Még mindig csak ocsúdik Lengyelország a krakkói lövöldözés sokkjából. Miközben elkezdődött a felelősök keresése, a történtek átpolitizálása, a dezinformáció terjesztése, fontos párbeszéd kezdődött arról, hogyan lehetne megelőzni hasonló tragédiát, ami összekapcsolódik a fegyvertartás esetleges szigorításával is.

Szombat délután egy katonai jellegű ruházatot viselő fegyveres lövöldözni kezdett autójából Krakkó belvárosában. Hat embert megölt, tizenötöt megsebesített, mielőtt közvetlen tűzharcban ártalmatlanította két fiatal rendőr. A lengyel sajtóban a 24 éves Michał Oksińskiként azonosított merénylő később a kórházban belehalt sérüléseibe.

Kiderült, hogy az elkövető a családtagjait is megölhette: szülei és a húga holttestét 200 kilométerre Krakkótól, a lakásában találták meg. A támadó legálisan tarthatott fegyvert otthon. A krakkói ügyészség terrorcselekmény és sorozatgyilkosság ügyében indított nyomozást.

Eryk Stasielak, a lengyel államügyészség munkatársa hétfőn közölte a PAP hírügynökséggel: a merénylő halála nincs befolyással a tervezett ügyészségi eljárásra, amelynek során egyebek mellett a férfi indítékait és esetleges kapcsolatait vizsgálják. Az egész Lengyelországot sokkoló lövöldözésről ebben a cikkben írtunk bővebben.

Megelőzhető lett volna?

Bartosz T. Wieliński, a Gazeta Wyborcza főszerkesztő-helyettese azt mondta a Telexnek, egyelőre szinte semmit nem tudni a merénylő hátteréről, spekulálni pedig nem akar. Azt ugyanakkor felidézte, hogy még szombaton azt mondta Marcin Kierwiński belügyminiszter, hogy az elkövető radikális, ultranacionalista nézeteket vallott. „Azok, akik ismerték Oksińskit, azt mondták, furcsa személyiség volt” – mondta Wieliński. A férfi az Ostrowiec Świętokrzyskiben található OZMO nevű zománcgyárban dolgozott, ami közleményben jelezte, pszichológiai segítséget nyújt a többi dolgozónak.

Wieliński nem látja, hogyan lehetett volna hatékonyabban közbeavatkozni, mit lehetett volna jobban csinálni. Szerinte az eddigi információk szerint az elkövető ugyanis „egy őrült, egy magányos farkas terrorista volt”. A hatóságok ellenőrizni fogják a kapcsolatait bármilyen radikális szervezettel.

„Egy dolog zavarba ejtő ebben a történetben a kezdetektől fogva – hogyan reagált a kerületi ügyész erre a helyzetre, és hogy megfelelően végezték-e el a ház ellenőrzését. Egy 24 éves, fegyvertartási engedéllyel rendelkező fiatalember, akinek egy egész fegyverarzenál van a lakásában, egy komplett idióta” – mondta a Wprost hetilapnak Roman Polko tábornok, a GROM különleges egység volt parancsnoka. Szerinte voltak korábban aggasztó jelek, mint amikor az elkövető még az iskolában akasztott embereket rajzolt. Szerinte számos, Michał Oksiński környezetéből jövő jelet figyelmen kívül hagyott a kerületi ügyészség. Polko szerint az is furcsa volt, hogy tudni lehetett, a férfi és apja fegyverarzenált tart a társasházban.

Az Interia Wydarzenia lap riportere elment arra a lőtérre is, ahol az elkövető és apja gyakorolták a lövészetet. Adam Chyb, a starachowicei Świt Sportklub képviselője azt mondta, sosem keltett aggodalmat Oksiński viselkedése, aki zömmel az állólövészetet gyakorolta. A 24 éves férfi 2022 óta járt a klubba, és olykor még versenyeken is részt vett, ezeken Chyb szerint átlagosan szerepelt. „Csak versenyekre készülünk, csak statikus lövészetet folytatunk” – tette hozzá Chyb.

A támadásnál magánál a legtöbb megszólaló és a közvélemény szerint is helyesen járt el a rendőrség. „A rendőrségnek nem sok esélye volt a támadóval szemben” – mondta Daniel Gankowski, a Rendőrség Központi Nyomozó Irodájának volt tagja a Polsat Newsnak. A rendőrség dolgát nehezítette, hogy Oksińskinél egy gépkarabély és optikai irányzék is volt. A rendőrök ezzel szemben kézifegyverekkel viszonozták a tüzet. Így magyarázta a történteket:

„Ezek a megelőző osztály rendőrei voltak, más feladataik és kiképzésük van, mint a terrorelhárításban dolgozóké. Hagyományos beavatkozásokat hajtanak végre, nincs szükségük speciális taktikai kiképzésre.”

Gankowski szerint Lengyelországban ritkák az ilyen támadások, és a rendőrség gyors fellépése miatt így is sikerült megakadályozni, hogy még több áldozata legyen a merénylőnek. A szakértő is dicsérte Artur Morański és Jakub Kulik rendőröket, akik súlyosan megsérültek, miközben semlegesíteni próbálták a támadókat. Krakkóban díszpolgári címre és állami kitüntetésre is felterjesztik a két rendőrt.

Zbigniew Ulman, a krakkói városőrség parancsnoka arról beszélt az RMF FM rádióban, hogy a rendőrök, mentők, tűzoltók nagyon gyorsan a helyszínen voltak a támadáskor. Ulman és társa pont a környéken járőröztek, amikor lövéseket hallottak, majd meglátták a menekülő embereket. „Amikor a térfigyelő kamerafelvételek alapján jelentették, hogy az elkövető egy fekete autót vezetett, mi a járőrautóban ültünk. Elindultunk a Grodzka utca felé. A Bracka utca közelében a rendőrök észrevettek egy fekete járművet, amely rossz irányba haladt, közvetlenül mögötte egy rendőrautóval. Elengedtük, majd harmadik járműként követtük az elkövetőt” – elevenítette fel a történteket.

Az alapból fegyvertelen városőrség emberei aztán mégis visszamentek a piactérre, és csatlakoztak a sebesültek ellátásához. Ulman szerint nem igaz, hogy nem értek oda időben a mentők a főtérre. Szerinte a városőrség egyik kocsija is két perccel a lövöldözés után már ott volt.

Łukasz Gibała krakkói polgármester is védelmébe vette a rendőrséget, mondván időben érkeztek a tett helyszínére, és a felszerelésük is megfelelő. „Nem szeretnék egy ilyen országban élni. Egyre több olyan ország van, ahol felfegyverzett rendőröket vagy gépkarabélyokkal felfegyverzett katonákat látunk az utcákon” – mondta a városvezető.

A merénylet a politika tükrében

A lengyel belpolitikában szokatlan dolog történt a krakkói tragédia hatására: a lengyel politikai elit egységesen emlékezett meg az áldozatokról. Hétfő este csendes gyászmenetet tartottak több ezren a városban, a menetet Karol Nawrocki elnök és Donald Tusk miniszterelnök vezették fel, akik más esetben általában dühösen üzengetnek egymásnak a médiában.

Tusk a tragédia után egyből nemzeti egységre szólított fel, szombat este pedig arra kérte a politikai vezetőket, hogy ne használják fel a tragédiát saját céljaikra. A lengyel Központ a Dezinformáció Elleni Harcra már a hétvégén jelezte, hogy válságüzemmódban dolgoznak, annyira elárasztották a netet a félrevezető és hamis infók. Krzysztof Gawkowski információs miniszter is azt kérte, ne használják fel a politikusok a lövöldözést.

Marcin Kierwiński belügyminiszter rögtön szélsőjobbos ihletésűnek mondta a támadást, a jobboldal szerint bizonyítékok nélkül. Sławomir Mentzen, a szélsőjobboldali Konföderáció társelnöke ezúttal szintén a kormány üzenetét visszhangozta a TVP szerint: „Bárki, aki azonnal politikai támadást indít ebben a helyzetben, szégyellje magát.”

Az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) az első percektől azt hangoztatta, hogy nem volt elég rendőr Krakkóban, mert Varsóba vezényelték őket az alkotmánybírósági válság miatt – fejtegette a belpolitikai reakciókat Wieliński. A PiS narratívája szerint a kevés rendőr miatt tudott Oksiński támadni. Ez már csak azért is sántít, mert épp szombaton játszott az első osztályú futball-ligában a két városi rivális, a Wisła és a Cracovia, amiknek durva ultrái a városban vonulgattak, tehát már csak emiatt is sok rendőr volt Krakkó utcáin. A PiS a kormány ellen akarta felhasználni az esetet Wieliński szerint, mivel folyamatosan esik vissza a felmérésekben.

A fegyvertartás szigorítása is jöhet

A szélsőjobboldal inkább csendben maradt az első napokban – leszámítva Mentzen megnyilatkozását. Több szélsőségesebb párt korábban liberalizálni akarta a fegyvertartást, könnyebb engedélyezéssel, több lőtérrel országszerte. Most kiderült, a krakkói lövöldöző és az apja is engedéllyel tartott fegyvereket, köztük 11 puskát/karabélyt is. Wieliński szerint most felmerülhet a szigorítás, amit a társadalom jó része is szorgalmaz, a legvalószínűbb a félautomata fegyverekre vonatkozó lenne. Azon is szigorítanának, hogy jelenleg a lőtérre menet, illetve onnan jövet az embernél lehet a fegyvere.

Magdalena Sobkowiak-Czarnecka helyettes védelmi miniszter arról beszélt nemrég, hogy jelenleg is viszonylag egyszerű fegyvertartási engedélyt szerezni Lengyelországban. Ehhez be kell tölteni a 21. életévet, át kell menni bizonyos orvosi és alkalmassági teszteken és deklarálni, hogy a fegyver csak sportlövészeti célokra kell az illetőnek (ehhez egy sport- vagy vadászklubba is be kell lépni). Oksińskiék mindezt megtették, legálisan tartottak fegyvereket. Sobkowiak-Czarnecka most feltette a kérdést, hogy egy sportlövőnek miért is kell annyiféle lőfegyvert tartania otthon. Czesław Mroczek helyettes belügyminiszter azt fájlalta, hogy a feketelőporos, sokszor elöltöltő fegyverek esetén semmilyen regisztráció vagy engedélyeztetés nem szükséges. Mroczek tervei szerint ezeket is szeretné nyilvántartani az állam, ugyanis sok fegyveres támadást ilyenekkel követnek el – írta a Notes from Poland.

A lap szerint míg 2014-ben 380 ezer, most már egymillió lőfegyvert tartanak nyilván az országban – a számuk Ukrajna oroszok általi lerohanása után ugrott meg. Csak tavaly 50 709 engedélyt állítottak ki, ami 10 százalékos ugrás az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A tavaly beadott kérelmek 76 százaléka a sportlövészetet vagy a fegyvergyűjtést jelölte meg célként, de a személyes védelemre hivatkozó engedélykérelmek száma is nőtt. Nawrocki elnök tavaly arról beszélt, lehetne lazítani a fegyvertartás szabályain, így is az EU végén van ezen a téren Lengyelország, csak a lengyelek 1 százalékának van engedélye és tud fegyvert használni.

„A tragédia nem lehet politikai propaganda táptalaja”

A PiS-közeli Republika tévé botrányt okozott a tragédia után: azzal vádolta a rendőrséget, hogy inkompetensek voltak, nem voltak elegen a főtéren. Sőt, az épp Krakkóban tartózkodó főszerkesztőjük, Tomasz Sakiewicz kiállt a piactérre, ahol élőben beszélt arról, hogy nincs rendőr a téren, miközben mögötte pont ott állt egy. Wieliński szerint a hazugságért nem kértek bocsánatot, csak tovább ismételgették. Az Onet szerint az ügyben a Nemzeti Műsorszolgáltatási Tanács is vizsgálatot indított.

Marta Cienkowska kulturális miniszter is bepanaszolta a csatornát: „Most küldtem panaszt a KRRiT-nek a Telewizja Republika krakkói tudósításával kapcsolatban: ellenőrizetlen információk közlése, a rendőrség elleni vádak és egy olyan üzenet, amely fokozhatja a pánikot. A tragédia nem lehet politikai propaganda táptalaja.”

Amint az ilyen tragédiák után már általános, elárasztották a netet a mesterséges intelligenciával torzított vagy épp azzal létrehozott képek is. A Komputer Świat cikke szerint több MI-vel átalakított kép készült az elkövetőről, de vannak gyanús képek a merénylővel szembeszálló rendőrökről is. Hiába élesek a feljavított képek, a részletek sokszor torzak, mint az egyik rendőr egyenruháján olvasható „pdiclq” felirat, ami „police” akarhatott lenni. Ahogy Panyi Szabolcs, a VSquare újságírója is megjegyezte, az MI-vel torzított fotókat az orosz dezinformációs kampányokban is felhasználják, a krakkói támadóról is kering olyan a neten, ami ukrán zászlóval ábrázolja őt.

Mi lesz a társadalommal?

Arra a kérdésre, miként reagál most a társadalom, Wieliński azt felelte a Telexnek, túl korai bármit is mondani. Most jön a karácsonyi időszak, sok ünneplés, karácsonyi vásárok lesznek Lengyelországban. Több város emiatt fokozta a biztonsági intézkedéseket, korlátozták a vásárokhoz vezető utak forgalmát. „Szörnyű lenne, ha elkezdenénk félni” – mondta a szerkesztő.

Sylwester Bębas pszichoterapeuta professzor az Onetnek arról beszélt, hogyan reagál az emberi elme az olyan sokkokra, mint amilyen a krakkói támadás. Olyan képsorokat lehetett látni az interneten, ahol emberek tömegei rohannak kétségbeesetten egy festői, korábban biztonságosnak gondolt történelmi főtéren, vérző sebesültek fekszenek a tér kövezetén és lövéseket hallani.

„A kezdeti pillanatokban az egykori biztonságérzetük mélyen megrendül. A hirtelen, szélsőséges erőszakkal szembesülve az emberi elme érzelmek özönét tapasztalja meg, amiket nehéz integrálni: rettegést, tehetetlenséget, haragot és káoszt” – mondta Bębas. A világ többé nem biztonságos és koherens, fenyegetővé válik, és az egész tehetetlenségérzettel párosul. Akad, aki érzelmileg lezsibbad a történtektől, de lesz, akinél szélsőséges félelmet okoz.

A sérülteknél és azoknál, akik átélték a támadást, fontos az első napokban az elemi fizikai és érzelmi biztonságérzet helyreállítása. Olyan emberek jelenléte javallott a környezetükben, akik képesek megfékezni az illető szorongását, stabilitást nyújtanak, és nem szabad erőltetni, hogy meséljék el, mi történt, ha még nem állnak készen rá. Hosszú távon speciális pszichoterápia ajánlott, hogy az átélteket összerakják és valahogy integrálják az életükbe.

Az áldozatok állandó fenyegetettséget és a történtek visszatérő képeit is átélhetik, érezhetik. Az érintett családokban is felléphetnek zavarok, a tudat, hogy nem tudták megakadályozni a történteket, bizalmatlanságot, PTSD-t, szorongást, depressziót, a védekező mechanizmusok megerősödését, pszichoszomatikus tüneteket is okozhat.

„Maga az a tény, hogy az esemény megtörtént, örökre megmarad – a trauma az ember élettörténetének részévé válik, és nem törölhető ki az emlékezetből. Azonban az, amit fel lehet dolgozni, az az ehhez az emlékhez kapcsolódó érzelmi töltés és a trauma jelenre gyakorolt ​​pusztító hatása” – magyarázta a szakértő.