Súlyos kérdéseket vet fel, hogy a kínaiak romantikus kémcsapdájába esett az USA egyik legfontosabb cégvezetője

Amerikai nemzetbiztonsági aggályokat is felvet, hogy a világ egyik legbefolyásosabb technológiai vállalatának vezetője a Kína és az USA között zajló technológiai küzdelem közepette bedőlt egy kínai kémnőnek, akivel viszonya volt. Jensen Huangnak most nemcsak családjától kellett elnézést kérnie, hanem szeretett cégén, az Nvidián belül is meg kell küzdenie a bizalom visszaszerzéséért.

A mesterséges intelligencia területén folytatott globális versenyfutás kulcsfigurájának viszont szerencséje lehet közeli szövetségesével, az amerikai elnökkel: eddig úgy tűnik, hogy őt nem különösebben zavarja az ügy. Donald Trump annak ellenére is kitart az Nvidia vezetője mellett, hogy az utóbbi időben éppen Huang győzködte arról, hogy egyes mesterségesintelligencia-csipeket vigyenek be a kínai piacra. A vállalatvezető akkor még állítólag semmit nem tudott arról, hogy egy kínai kém áldozata lett.

A történet amellett, hogy rendkívül kínos az Nvidia vezérigazgatójának, a cégének több szempontból is árt. A cég részvényeinek árfolyama a nagy technológiai vállalatok kiadásainak finanszírozásával kapcsolatos aggodalmak és a regulációpártibb demokraták félidős választási győzelme miatt eleve sokat esett mostanában, de hétfőre még rosszabb lett a helyzet.

Nem meglepő, de a kínaiak közben mindent tagadnak. Szerintük az amerikai lapok cikkei a témában megalapozatlanok és nem tartalmaznak semmi mást, kizárólag az ország elleni rágalmakat.

„Nincs mentség arra, amit tettem, őszintén sajnálom”

Még október végén derült ki az Nvidia vezérigazgatójához közel álló kínai üzletasszonyról, hogy Kínának kémkedett. A kínai kém, Alice Huang (a névegyezés teljesen véletlen) egy szingapúri adatközpontokat üzemeltető vállalat egyik fontos vezetője. A nő ellen korábban már vizsgálat is indult, mert felmerült a gyanú, hogy fejlett mesterségesintelligencia-csipeket juttathatott Kínába.

Az Nvidia első körben annyival tudta le az ügyet, hogy kivizsgálják az állításokat. A cég a kémnek bizonyult Alice Huangot foglalkoztató Megaspeedről annyit mondott, hogy az egy a sok regionális vállalat közül. Szerintük semmi szokatlan vagy váratlan nincs abban, hogy a vezérigazgató kapcsolatban állt a nővel, a találkozás az ügyfelekkel része a munkájának. Az ilyen cégek a „szokásos üzleti információkhoz jutnak hozzá, nem pedig az Nvidia érzékeny üzleti titkaihoz, és semmilyen, nemzetbiztonsági szempontból releváns információt nem kapnak”.

Csakhogy kiderült, ennél szaftosabb sztoriról van szó: az amerikai sajtó hírszerzési forrásaira hivatkozva írta meg, hogy az Nvidia vezérigazgatójának és a kínai nőnek szerelmi viszonya volt.

A nő megfigyelése közben vált az is világossá, hogy „szoros kapcsolatot alakított ki” az Nvidia vezérigazgatójával. Ráadásul úgy tűnik, hogy nem is egy néhány hónapos afférról van szó: Jensen Huangot és Alice Huangot már 2024-ben együtt fotózták le, bár az nem világos, mikor találkoztak először, ahogy az sem, hogy mikor fordult komolyabbra a kapcsolatuk. Jensen Huang elvileg nem kapott tájékoztatást arról, hogy külföldi hírszerző szolgálatok próbálják megkörnyékezni.

Az Axios szerint a viszonyt Jensen Huang a vállalat belső vizsgálati folyamatában maga is elismerte. Most, hogy a szorosabb kapcsolatra is fény derült, a cég újabb vizsgálatot indít, már egy külsős, független vállalatot felkérve. Azonban nem gondolják, hogy az USA és az Nvidia biztonságát veszélyeztető információkhoz jutott volna hozzá Kína a románc következtében.

A romantikus szálnak van a vezérigazgatóra nézve személyesen is kínos része: Jensen Huang hosszú ideje házas ember. A belső vizsgálat során tett nyilatkozatában elnézést is kért hűtlenségéért feleségétől és gyerekeitől. „Nincs mentség arra, amit tettem, őszintén sajnálom.” Azt mondta, támogatja az Nvidia által indított újabb vizsgálatot, és teljes mértékben együttműködik.

Élete legnagyobb megtiszteltetésének nevezte, hogy az Nvidia vezetője lehet, közleménye szerint mindent megtesz az amerikai nemzetbiztonság támogatása érdekében. „Teljesen elkötelezett vagyok az Nvidia mellett, és azon fogok dolgozni, hogy ismét kiérdemeljem a bizalmat” – fogalmazott.

Profin beépült az iparági szereplők közé

A kínai kém története önmagában is kérdéseket vet fel, de Huang esetében különös jelentősége van, ugyanis az Nvidia az egyik legfontosabb amerikai technológiai vállalat. Ők a világ egyik vezető grafikusprocesszor-gyártója, a csipjeit ma a mesterségesintelligencia-rendszerek fejlesztésében és működtetésében is használják. A cég a globális technológiai ipar egyik meghatározó szereplője, és a mesterségesintelligencia-forradalom egyik legfontosabb vállalata.

Az USA a Kínával folytatott gazdasági harcban évek óta próbálja megakadályozni, hogy az ország hozzájusson azokhoz az információkhoz, amivel felzárkózhatna vagy akár megelőzhetné őket az MI területén zajló globális versenyben. Mindkét hatalmas gazdasággal rendelkező ország stratégiai célja, hogy teljesen függetlenül tudjon működni a másiktól, és lehetőleg jobban is.

Ebben a kiélezett harcban került közel az Nvidia vezérigazgatójához Alice Huang. A nő kiválóan beszél angolul, a szingapúri techcég egyik vezetőjeként jó kapcsolatot épített ki a mesterségesintelligencia-csip iparágának legmagasabb szintű vezetőivel, beleértve Jensen Huangot is. A kínai kémmel találkozó szakemberek beszámolói szerint Alice Huang részt vett iparági konferenciákon és zárt körű vezetői vacsorákon is.

Most már úgy tűnik, a kínai üzletasszony azon dolgozott, hogy az USA jelenleg egyik legfontosabb cégének vezetőjétől információkat gyűjtsön, azzal a céllal, hogy országa ne maradjon le a technológiai versenyben. A New York Times szerint az is Alice Huang feladatai közé tartozott, hogy befolyásolja az Nvidia vezérigazgatóját, hogy a cég legfejlettebb csipjeihez Kína is hozzáférhessen.

A Washingtonban jó kapcsolatokkal rendelkező, Trump szövetségesének számító vezérigazgató az egyik legnagyobb támogatója volt annak, hogy enyhítsenek azokon az MI-csipekre vonatkozó szabályokon, amelyek jelenleg akadályozzák a kínai értékesítést.

Jensen Huang azzal érvelt, hogy az amerikai technológia a kínai piacon az USA versenyképességét erősítené, illetve gyakorlatilag megelőzné azt, hogy az ázsiai ország kifejlessze a saját, fejlettebb csipjét. Azt is érvként hozta fel, hogy ezzel lassítani lehet az MI-technológia elkapkodott fejlesztési ütemén. Jensen Huang tavaly arra is rávette Trumpot, hogy engedélyezze az Nvidiának egy kevésbé erős csip értékesítését Kínában. Az amerikai elnök a források szerint ezek után azt is fontolóra vette, hogy engedélyezi a cégnek, hogy eladja Kínának legújabb csipjét, a Blackwellt, de végül elálltak az ötlettől.

Kockázat van, de Trump szerint Jensen Huang egy remek ember

Az amerikaiak már korábban gyanút fogtak, és a Fehér Házban komoly aggodalmat keltett, amikor kiderült, hogy a kínaiak olyan embertől kaptak jelentéseket, aki közvetlen kapcsolatban állt Jensen Huanggal, írta meg a történtekre rálátó források alapján a New York Times.

Marco Rubio külügyminiszter állítólag figyelmeztette is Trump környezetét. Azonban a források szerint hiába tájékoztatták már egy éve az amerikai elnököt az ügyben, nem tett semmit, mert nem akarta veszélyeztetni az Nvidia eladásait. Azt viszont csak nemrég tudták meg az amerikaiak, hogy az infókat a kínai kém közvetlenül továbbította országának.

Jensen Huang ügye azért is érinti a Fehér Házat, mert Trump nemcsak az Nvidia-vezér egyik közeli szövetségese, de még szakmai tanácsokat is kapott tőle. Az ügyről vasárnap Trumpot is megkérdezték: az amerikai elnök bevédte és „remek embernek” nevezte Jensen Huangot. „Nem beszéltem vele erről” – mondta Trump újságíróknak.

„Csak annyit tudok, hogy remek ember, de soha nem lehet tudni, mi folyik valójában.” Arra a kérdésre, hogy Huang ezek után is maradhat-e a posztján, Trump azt mondta: „Szerintem igen. Ó, igen, persze.”

Rubio annyit mondott a kémügyről, hogy „annak természete miatt nem tud nyilatkozni róla”. Szerinte ez egy belső, vállalati ügy. Múlt hét csütörtökön három befolyásos képviselőházi bizottság republikánus vezetője már kérte Jensen Huangot, hogy fáradjon be egy meghallgatásra a bizottság elé és számoljon be nekik a kínai nővel folytatott kapcsolatáról.

A kínai hírszerzés nagyon rákapcsolt

Kínának kimondott célja, hogy 2030-ra megelőzze az Egyesült Államokat, ekkorra világelsők szeretnének lenni az MI-fejlesztésben. Ennek elérésébe fektetnek is energiát, ehhez pedig a kínaiak hírszerző ügynöksége is nagyban hozzájárul.A New York Times szerint az ország kémügynöksége sokáig elmaradott volt, de Hszi Csin-ping 2012-es hatalomátvétele óta változtak a dolgok.

2023-ra az ügynökség az amerikai CIA riválisává vált, mesterséges intelligenciát kezdtek el használni a célpontok kiválasztására és profilalkotására. A kínai ügynökség a hazai vállalatokkal fennálló kapcsolatait is felhasználta kémkedésre és információgyűjtésre. Becslések szerint több százezer ügynökük van, ami már felülmúlhatja az Egyesült Államok hírszerzési ügynökségeinek létszámát.

Peter Mattis, a CIA korábbi kémelhárítási elemzője szerint a kínai kémszervezet azonban most a technológiai ügyekre koncentrál.

„Ezt a világ gazdasági dominanciájáért folytatott küzdelem kulcsfontosságú eszközének tartják Kínában”

– mondta. A szakember szerint a kínaiakat érdekli, hogy mi a helyzet az amerikai technológiai fejlesztések világában, illetve érdekük, hogy befolyásolják a döntéseket. „Jensenre érdemes hatással lenni, mert nagy hatalommal bír egy világot éppen átformáló technológiával kapcsolatos döntéshozatalban” – mondta.

Az amerikainál nagyobbra nőtt hírszerző ügynökség munkája a világon sokkal kevésbé ismert mint a CIA-é. Jelenlegi vezetőjük, Csen Jikszin is csak egyszer vállalt fontosabb nyilvános szerepet: belföldi propagandacélokra létrehoztak egy WeChat-fiókot, és arra ösztönözték a kínaiakat, hogy jelentsék azokat az embereket, akiket külföldi kémkedéssel gyanúsítanak.

A hírszerző ügynökség vezetője egyébként jó kapcsolatban van a kínai elnökkel, sokáig a Kínai Kommunista Párt alkalmazottja volt. A 2000-es évek elején Hszi Csin-pingnek is dolgozott, amikor a későbbi elnök még Csöcsiang tartomány kormányzója volt. Csen Jikszin szerint az MI veszélyeztetheti a pártot is, ezért át kell venniük az irányítást fölötte, hogy „megvédjék az országban a politikai stabilitást”, illetve hogy katonailag versenyezni tudjanak az USA-val.

Az oroszok évtizedeket se sajnáltak egy jó beépülésre

Az Egyesült Államok hatóságainak az elmúlt évtizedekben leginkább az orosz kémek jelentettek elfoglaltságot. Az ellenük folytatott küzdelem nem ért véget a hidegháborúval, nagy leleplezések voltak még a 2000-es, 2010-es évek elején is. Az orosz hírszerzőknek nem egy-kétévnyi munkájuk volt abban, hogy fontos amerikai nemzetbiztonsági adatokhoz próbáljanak hozzáférni, hanem akár évtizedeket is áldoztak erre.

2000 környékén FBI-ügynökök rájöttek, hogy az országban több orosz kémcsoport is aktív. Ők egytől egyig amerikai állampolgárnak adták ki magukat. Az amerikai „Ghost Stories” (Szellemtörténetek) elhárító műveletet az egyik legnagyobb ilyen jellegű nyomozásnak tartják. Ennek keretében olyan ügynököket figyeltek meg hosszú időn keresztül, akiket Oroszországban képeztek ki, hogy aztán teljesen beilleszkedjenek a mindennapi amerikai életbe. A kémek kettős életet éltek: egyrészről házasodtak, családot alapítottak és munkahelyet szereztek, miközben kódolt üzeneteket küldtek haza. Miután az FBI ügynökei erre rájöttek, egy évtizeden keresztül megfigyelték őket, követték az utazásaikat, feltörték a titkos kommunikációs csatornáikat és lehallgatták őket.

„Amerikaiakkal jártak iskolába. Július 4-i bulikra jártak a szomszédaikkal” – mondta az orosz kémekről Alan Kohler, az FBI kémelhárítási osztályának igazgatóhelyettese még 2020-ban. Szerinte egy átlagos ember soha nem is sejthette, hogy orosz kémmel áll szemben. Küldetésük viszont az volt, hogy érzékeny, szükség esetén felhasználható információkat gyűjtsenek az amerikai nemzetbiztonságról. Ezeket aztán szépen elküldték Moszkvába.

Az oroszok „évtizedes befektetését” az amerikaiak végigkövették. Többször előfordult, hogy oroszok nyilvános helyen adtak át egymásnak készpénzt az akcióik finanszírozására, de történt olyan is, hogy 60 ezer dollárt ástak el egy autópálya pihenőjénél, hogy majd később felhasználják azt. Ezekről a találkozókról az amerikaiak később videókat is közzétettek. A nyilatkozó FBI-ügynök szerint amennyiben nem fülelik le az orosz hírszerzőket, akkor idővel sikerrel is járhattak volna. A 2000-es évek legelején érkező ügynökcsoportokra végül 2010 júniusában csaptak le az FBI ügynökei, ezek után bíróság elé állították őket, ahol bűnösnek vallották magukat.