Adjon pénzt az EU a keleti határtérségei szükségleteire, követeli az Európai Parlament
A 2028–2034 közötti uniós költségvetésből kezeljék a keleti határrégiók sajátos szükségleteit, mondta ki az Európai Parlament (EP) egy csütörtöki határozattal. A szövegnek nincs közvetlen jogi következménye, de az EP beleegyezése is kell a költségvetés sarokszámainak, valamint a részletszabályoknak az elfogadásához is.
A képviselő-testület arra hívta fel az Európai Bizottságot, hogy „ismerje el a keleti határrégiókat az Európai Unió biztonsága, versenyképessége és stratégiai autonómiája szempontjából különös jelentőséggel bíró stratégiai területekként”. A szükségleteikkel foglalkozzon a felzárkóztatási (kohéziós) politika, különösen a 2028–2034-es költségvetési csomagban.
A szöveg mindezt többek között Oroszország „hibrid tevékenységével” indokolta. Ezek „közvetlen fenyegetést jelentenek a keleti határrégiók” demokratikus ellenálló-képességére és társadalmi összetartására. Ezek a területek „határrégiók, amelyek védelmi vonalat jelentenek” az egész EU-nak, így „célzott szakpolitikai és pénzügyi választ érdemelnek”.
A határozat elsősorban a Belarusszal és Oroszországgal szomszédos területeket emlegette, de az ukrajnai és moldovai határ menti térségek is szenvednek a háború közelségének közvetlen és közvetett következményeitől. Hosszú távú költségeket viselnek logisztikai, közlekedési és humanitárius csomópontként, sok menekült telepedett le többek között Magyarország határ menti régióiban.
A végső szöveget 414-an támogatták, 79-en ellenezték, 90-en tartózkodtak. A jegyzőkönyv szerint a magyar képviselők közül a Tisza Pártból és a DK-ból igent, a Mi Hazánkból nemet, a Fideszből tartózkodást nyomtak.
